Új Szó, 2020. július (73. évfolyam, 151-177. szám)
2020-07-18 / 166. szám
www.ujszo.com PRESSZÓ ■ 2020. JULIUS 18. ÉRDEKESSÉG 13 1959-ben kilenc egyetemista indult túrázni az Urál-hegység északi részén Igor Gyadov vezetésével. A túrán azonban a társaság minden egyes tagja odaveszett, ráadásul meglehetősen furcsa körülmények között. Soha nem derült ki, mi történt velük, a KGB, a földönkívüliek, de még a jetik is szóba kerültek. Az incidens azóta Gyadovrejtélyként vonult be a köztudatba. Az orosz ügyészség most azt állítja, hogy hatvan év után sikerült megoldaniuk a rejtélyt. Tények Az egyetemistákból álló kilencfős, Igor Gyadov vezette turistacsoport az Urál északi részén, a Holatcsahl hegy (magyarul: Halálhegy) közelében halt meg. Az eredetileg kilencfős (két nő és hét férfi) csoportból öt fő a szverdlovszki (ma: Jekatyerinburg) Uráli Műszaki Főiskola 4—5. évfolyamos diákja volt, hárman a főiskolát frissen végzett mérnökök, a csoport vezetője, Igor Gyadov pedig a főiskola 5. évfolyamára járt. Bár a források szerint mindannyian gyakorlott túrázóknak számítottak, egy további személy, a Kourovszkaja turistabázis hegyi túravezetője később tizedik emberként csadakozott hozzájuk. Alekszandr Zolotarjov a maga 38 évével jóval idősebb volt, mint a többiek. A túrázók sítalpon akarták megtenni a 350 kilométeres utat két és fél hét alatt, hogy elérjenek két uráli hegycsúcsot. A csoport 1959. január 25-én indult el Szverdlovszkból, és több száz kilométert vonatoztak, míg elérték a túra kiindulópontjául szolgáló Vizsaj nevű települést. Innen január 27-én indultak el, immár sítalpon. Másnap, január 28-án azonban egy nem várt esemény zavarta meg a túrát: az egyik egyetemista, Jurij Judin hasi fájdalmak miatt kénytelen volt visszafordulni Vizsajba. O volt az utolsó, aki élve látta az immár kilencfősre fogyatkozott Gyadovcsoport tagjait. Mivel a csoport néhány tagja naplót írt, és fényképezőgépeik is voltak, ezért rendelkezünk némi információval arról, hogy mi történt velük, miután A túra jó hangulatban indult (Fotók: Wikipédia, archívum) Ilyen állapotban találták meg a sátrakat Az elhunytak síremléke Jekatyerinburgban Megoldották a 20. század egyik legnagyobb rejtélyét? Jüdin otthagyta őket. A társaság február elsején érte el a Holatcsahl nevű hegyet, ami az őslakos manysik nyelvén Halálhegyet jelent. Itt letáboroztak, fát gyűjtöttek, tüzet gyújtottak, majd lefeküdtek aludni. Ekkor történt velük valami. Kutatás A csoportnak február 12-én kellett volna visszatérnie Vizsajba, ahonnan a terv szerint Gyadov üzent volna az egyetemnek. Kezdetben senki sem aggódott a késés miatt, mert Judin azzal az üzenettel tért vissza, hogy a túra valószínűleg pár nappal tovább tart majd. Amikor azonban még február 19-én sem érkezett hír Gyadovék felől, a hadsereg megkezdte a keresésüket hegyimentőkkel és önkéntesekkel kiegészítve. Mivel ez nem vezetett eredményre, a légierőt is bevetették: így sikerült megtalálni az utolsó táborhelyet február 26-án. Öt holttestet még aznap megtaláltak, a maradék négy csak májusban, a tavaszi olvadások során lett meg, több száz méterre az eredeti táborhelytől. Furcsaságok Hogy miért számít Gyadovék tragédiája a 20. század egyik legnagyobb rejtélyének? Azért, mert a Igor Gyatlov, a túra vezetője megtalálók számos furcsa és megmagyarázhatadan nyomot találtak a tábor helyszínén és a holttesteken. Ráadásul az események rekonstruálása során kiderült, hogy Gyadovék nemegyszer irracionálisán, érthetetlenül viselkedtek, bármi is történt velük. Az első szokadan nyom az volt, hogy a nagy, közös sátor ponyvája belülről volt felvágva, mintha a bent levők pánikszerűen, minél gyorsabban menekültek volna valami elől. A holttestek közül kettőn nem volt lábbeli, hármójuk pedig csak alsóneműt viselt a -20 fokos hideg ellenére. Öt holttestet a sátortól 900 méterre, egy hatalmas fenyőfa alatt találtak, mely nagyjából 5 méteres magasságig le volt csupaszítva, mintha valaki megpróbált volna felmászni rá. A fizikai sérülések között is akadtak nehezen megmagyarázhatók: egyiküknek hiányzott a nyelve, mások testén égésnyomokat találtak. Hat áldozat ruhája radioaktív sugárzást bocsátott ki. A február 26-án megtalált öt holttest mindegyike furcsa, narancssárgás színű volt. Az események rekonstruálása során az is kiderült, hogy miután a csoport tagjai pánikszerűen elmenekültek a sátorból, összegyűltek a nagy fenyőfa alatt és tüzet gyújtottak. Valamiért azonban kb. 20 perc elteltével megpróbáltak visszatérni a sátorba. Ez egyiküknek sem sikerült. Az egyik áldozat mellett vérnyomokat találtak, mely a csoport egyik tagjához sem tartozott. Konspirációs teóriák Az esettel kapcsolatos összeesküvés-elméletek terjedését elősegítette a tény, hogy a szovjet hatóságok szokadanul gyorsan lezárták a nyomozást, a szorost tiltott területnek minősítették, a vizsgálati anyagokat pedig titkosították, amit csak 1990-ben oldottak fel. Azóta számos magyarázat született, de mind hagy maga után kérdőjeleket. A hivatalos szervek kezdettől fogva lavinával próbálták magyarázni a tragédiát, de ez az elmélet nem magyarázza meg a furcsa sérüléseket, és sok mást sem. Felmerült az is, hogy bennszülött manysi vadászok támadhatták meg a fiatalokat, de ezt a teóriát többen - pl. Donnie Eichar, a Halálhegy - a Gyadov csoport tragédiájának igaz története című könyv szerzője - elvetik, főleg azért, mert a manysiknak erre nem volt semmi okuk. Korán felmerült az a lehetőség is, hogy a fiatalok rossz helyre tévedtek, olyasmit láttak, amit nem kellett volna - ne feledjük, hogy a hidegháború közepén járunk -, és a KGB végzett velük. Többen valószínűsítik ugyanis, hogy Gyadovék „túravezetője”, Zolotarjov KGB-ügynök volt. Tóth Tibor Konteó 1. című könyve ennél elrugaszkodottabb elméletekkel is szolgál. A Halálhegytől 50 lemre egy másik túracsoport február elsejéről másodikára virradó éjszaka furcsa fényeket látott lebegni a hegy - és így Gyadovék tábora - fölött. Egyesek szerint ez bizonyítja, hogy a kilenc turista földönkívüliek áldozata lett. Mások szerint a kirándulók egy jeti támadásának következtében vesztették életüket. De ezen kívül felmerült a mérgezés, a belviszály (Gyadovék egymásnak estek valami, pl. féltékenység miatt) lehetősége is - és ezek csak a legismertebb teóriák. Hivatalos magyarázat Az orosz ügyészség 2019-ben, hatvan évvel a tragédia után újra megnyitotta a Gyadov-ügy aktáit. Hivatalos vizsgálatot rendeltek el, melynek eredményeit Andrej Kurjakov főügyészhelyettes 2020. július 11-én ismertette. A szakértők szerint a csoport lavina miatt hagyta el sietve a sátrát. Nem estek pánikban, a sátortól mintegy ötven méterre távolodtak el, egy kősánchoz mentek, azt remélve, hogy védelmet nyújt nekik egy újabb lavinától. Egy idő után viszszafordultak, de a rendkívüli rossz látási viszonyok miatt eltévedtek. Harminc méter megtétele után egy cédrushoz értek, és tüzet gyújtottak. Másfél órára rá a tűz kialudt, és kerten szinte azonnal megfagytak a mínusz 40-45 Celsius-fokos fagyban. A csoport egy része megpróbált kúszva visszatérni a sátorba, de ők is azonnal megfagytak. A csoport másik négy tagja később ugyanabban az irányban indult el, de ők nem kúszva, hanem a havat tömörítve próbáltak haladni, aminek következtében elmozdult a három méter vastag hóréteg, elsodorta és maga alá temette őket. Az ügyészség ezzel lezártnak tekinti az ügyet, de kérdés, hogy mennyire sikerült meggyőzniük a közvéleményt. Sokan ugyanis továbbra is meggyőződéssel állítják, hogy Gyadovék halálának rejtélye megoldadan maradt. Hegedűs Norbert CSAKNEM BIZONYOSAN AZ EMBERI TEVEKENYSEG JÁTSZIK SZEREPET Szibéria klímaváltozása A Szibériában tapasztalt idei hőhullámrekordot szinte bizonyosan az emberi tevékenység okozta klímaváltozás váltotta ki - ezt állapította meg egy új tanulmány. Idén január és június között több mint 5 Celsius-fokkal melegebb volt a hőmérséklet a térségben az eddigi ádagnál. Verhojanszkban június 20-án 38 Celsius-fokot mutatott a hőmérő: ez volt az eddigi legmagasabb hőmérséklet, amit valaha mértek az északi-sarkkörön túl. Az Arktisz a megfigyelések szerint a globális ádagnál kétszer gyorsabban melegedik - fűzte hozzá a brit kutatást ismertető BBC News. Az Északi-sark hőmérséklete 1850 óta 2 Celsius-fokkal nőtt, míg a globális emelkedés 1 Celsiüs-fok volt. A brit meteorológiai szolgálat által vezetett nemzetközi klímakutató csoport megállapította, hogy az emberi tevékenység hatásai nélkül az ádaghőmérséklet ilyen jelentős emelkedése 80 ezer évenként következhetne be. Egy ilyen kiugró rekord szinte leheteden lenne, ha a Föld nem melegedne az üvegházhatású gázok kibocsátása miatt - fűzték hozzá a tudósok. A tanulmány „a klímaváltozás bolygóra gyakorolt hatásának egyértelmű bizonyítékaként” számolt be a szibériai felmelegedéssel kapcsolatos eredményeiről. A klímakutatók számítógépes szimulációval játszották le, hogy az emberi tevékenység hatása nélkül milyen lenne a térség klímája. Mint kiemelték, a jelenlegi szibériai hőség miatt a Föld ádaghőmérséldete január és május között oly mértékben nőtt, hogy a második legmagasabb értéket érte el a mérések kezdete óta. Az Eszaki-sark éghajlatának változása kulcsfontosságú Nagy-Britannia számára. Az ország klímáját meghatározó tényezőket ugyanis jelentősen befolyásolja az Arktisz éghajlata. Katharine Hendry, a Bristoli Egyetem tudósa szerint a szélsőséges brit időjárási jelenségek egész sorát lehet az Eszaki-sark klímaváltozásához komi, köztük a 2015-ben és idén februárban bekövetkezett súlyos áradásokat. A szibériai hőhullám Oroszországban is súlyos természeti és emberi katasztrófákat okozott. Vlagyimir Putyin orosz elnök június elején ezért rendkívüli állapotot hirdetett a térségben. A júniusi erdőtüzek miatt a becslések szerint 56 megatonna szén-dioxid került a légkörbe. Egyidejűleg a szibériai permaffoszt olvadása is károkat okoz, a szokadanul nagy rajokban érkező szibériai selyemlepkék pedig lecsupaszítják a fák koronáját, amelyek így még könnyebben lángra lobbanhatnak. (MTI)
