Új Szó, 2020. július (73. évfolyam, 151-177. szám)

2020-07-17 / 165. szám

www.ujszo.com IZVILAG 2020. JULIUS 17. 13 Viszket, folyik, dugul — mi az? A szénanátha a légúti allergia egyik megjelenési formája, a szezonális allergiás orrnyálkahár­­tya-gyulladás (és kísérő tünetei) összefoglaló, közkeletű neve. Elsősorban a levegőben lebegő virágporok, pollenek, valamint gombaspórák fehérje-alkotóré­szei okozzák. Klinikailag akkor állapítható meg, ha a jellegzetes tünetei közül - tüsszögés, orr­viszketés, orrfolyás, orrdugu­lás - legalább két tünet napi rendszerességgel, fél-egy órán át megfigyelhető. Tavasszal elsősorban a fák, példá­ul a mogyoró-, a nyír-, az éger-, a kőris-, a tölgy- és a szilfákról a levegőbe jutó pollen, később az olajfa, a nyárfa virágpora a leg­főbb allergén. Nyáron többnyire a pázsitfüvek, valamint egyes gabonafélék (rozs, kukorica) okoznak sokaknak allergiát, augusztusban és szeptemberben pedig a gyomok, az ürömfélék, az útifű, a csalán. Elsősorban azonban a parlagfű a legfőbb bűnös. Nyár végén és ősz elején a különböző gombaspórák légköri koncentrációja elég magas ah­hoz, hogy az arra hajlamosakban allergiás reakciót váltson ki. Szénanátha és keresztallergia A szénanáthások, pollenaller­giában szenvedők ismerhetik a jelenséget: bizonyos zöldségek vagy gyümölcsök elfogyasz­tása után kellemetlen kaparó érzést, viszketést érezhetnek a torkukban. Ez az úgynevezett keresztallergia, pontosabban orálisallergia-szindróma (OAS), aminek oka, hogy a zöldségek­ben, gyümölcsökben olyan pro­teinek lehetnek, melyek nagyon hasonlítanak azokra a fehérjékre, melyek az allergiát kiváltó pol­lenekben is vannak. Ha ezek a szervezetünkbe kerülnek, az immunrendszerünk ugyanolyan (vagy legalábbis nagyon hasonló) túlérzékenységi reakcióval vála­szolhat, mint az eredeti allergé­­nek estén. A keresztallergia kontaktal­lergiának tekinthető, vagyis a szájban, szájpadláson vagy a száj körüli területen alakulnak ki az allergiás tünetek bizonyos ételek elfogyasztása után. A száj, a szájpadlás viszketése, fájdalma, esetleg égő vagy kaparó érzés is jelentkezhet. A száj vagy a száj körüli terület kipirosodhat, megduzzadhat. A szájon kívül érintheti az allergia a fület, az orcákat, az orrot, a szemet is. A szem- és orrcsorgás, ritkábban a rekedtség, köhécselés vagy fulla­dás is lehet tünet. A legtöbb esetben nyers zöldsé­gek, gyümölcsök a felelősek az allergiás reakcióért, az allergiát kiváltó proteinek ugyanis hő hatására általában megsemmi­sülnek, főtt vagy sült étel ritkán okoz keresztallergiát. A tünetek rendkívül gyorsan, közvetlenül a gyümölcs, zöldség elfogyasztása után alakulnak ki (bár előfor­dulhat az is, hogy csak egy-két órával evés után tapasztaljuk meg őket). Az OAS viszonylag enyhe al­lergiának tekinthető, nagyon ritka, hogy valaki súlyos reakciót mutasson egy-egy gyümölcs Hogy kerül a pollen a tányérra? A szénanáthasokak életét megkeseríti: akár egész évben okozhat tüneteket, de a legtöbben szezonálisan, a kora tavasztól kora őszig terjedő időszakban szenvednek tőle. Mindazoknak, akiket érint, az étkezésükre is érdemes odafigyelniük. A gazdag nyári gyümölcs- és zöldségtermésből ugyanis nem egy okozhat kellemetlen meglepetést. vagy zöldség elfogyasztására. A legsúlyosabb esetekben a torok is megduzzadhat, légzési ne­hézségek vagy anafilaxiás sokk alakulhat ki. Az orálisallergia-szindróma tü­netei nemcsak azokban a hóna­pokban jelentkezhetnek, amikor az allergiát okozó pollenekkel találkozunk, hanem attól füg­getlenül is megtapasztalhatjuk ezeket. Előfordulhat az is, hogy 2 allergiás reakció „felerősíti” egymást. Mire kell ügyelnünk? Az, hogy milyen gyümölcsök és zöldségek fogyasztása után jelentkezhetnek az orálisallergia­­szindróma tünetei, elsősorban a légúti allergiát kiváltó pollentől függ. Az is befolyásolhatja, ki hogyan reagál az adott gyü­mölcsre vagy zöldségre, hogy éppen mennyi pollen van a le­vegőben. Emellett természetesen az egyéni érzékenység is megmu­tatkozik: van, aki csak egy-egy zöldségre, gyümölcsre allergiás, másnál több fajta is kiválthatja a reakciót. Tehát mielőtt mindent tiltólistára raknánk a nagykönyv szerint, érdemes tesztelni a saját tűréshatárunkat, és odafigyelni az egyéni reakciókra. Persze azzal is számolnunk kell, hogy a kor előrehaladtával olyan ételek is kiválthatnak allergiás tüneteket, amelyekre korábban nem volt panaszunk. A parlagfűre allergiásaknál kel­lemetlen tüneteket válthat ki a sárga-, a görög- és a mézdinnye, a banán, az uborka, a cukkini, az articsóka, a paprika, a naprafor­gómag és a belőle készült olaj. A fűfélék pollenjeire allergiá­saknál gondot okozhat a füge, a dinnyefélék, a paradicsom, a narancs, a zeller és a barack, de akár a hüvelyesek és egyes gabo­nafélék is. A nyírfa pollenjére allergiásak legyenek óvatosak az almával, a körtével, a sárga- és őszibarack­kal, a cseresznyével, a szilvával, a sárgarépával, a fehérrépával és pasztinákkal, a zellerrel, a fügé­vel, az avokádóval, a paprikával, a burgonyával és az édeskömény­nyel. Csak érdekességként jegyezzük meg, hogy hasonló keresztre­akcióval, keresztallergiával nem csak a pollenallergiásoknak kell számolniuk. Kutatások szerint pl. a latexallergiások gyakran érzékenyen reagálnak a din­nyefélékre, a zellerre, de gondot okozhat a körte, a barack, a cseresznye, a füge, a szőlő, a banán, a mogyoró, az avokádó, a papaya, az ananász, a kivi, a krumpli és a paradicsom is. Vagy egy másik példa: a tojásallergia mellett keresztallergiaként nem ritkán a csirkehús fogyasztása is problémássá válik. Ha ezt nem, akkor mit? A pollenallergiában szenvedők­nek nem árt óvatosnak lenniük a fenti gyümölcsökkel, zöldsé­gekkel - más élelmiszerek meg­felelő mennyiségben viszont akár hasznosak is lehetnek, rendszeres fogyasztásuk segíthet, hogy elviselhető mederben tartsuk az allergiát. A szénanátha tulajdon­képpen nem más, mint az im­munrendszer túlzott reakciója az allergiát okozó pollenfehérjére. A szervezet hisztamint szabadít fel, ami végül kiváltja a tüneteket. Ezért javasolt az úgynevezett hisztamindiéta, amelynek egyik legfontosabb alapelve, hogy csak mértékkel fogyasszunk készter­mékeket, feldolgozott élelmisze­reket. Egyes vitaminok és ásványi anyagok is képesek a szénanátha tüneteinek enyhítésére, mert megerősítik a nyálkahártyát, megakadályozzák a hisztamin vérkeringésbe kerülését, sőt, a felesleges hisztamin lebontá­sát is. Ebből a szempontból a legfontosabb anyagok: a Bű-vi­tamin (zabpehely, barna rizs), a C-vitamin (paprika, narancs, káposzta), a magnézium (búza­­korpa, napraforgómag és dió), a kalcium (pl. joghurt, Camembert sajt, szója), a szelén (szezámmag, kókusz), a mangán (zabpehely, búzakorpa, rizs és mogyoró), a cink (osztriga, marhahús, lencse és teljes kiőrlésű kenyér). Segítenek a szénanátha tünetei­nek enyhítésében az olyan élel­miszerek, melyek tartalmaznak gyulladásgádó antioxidánsokat és omega-3 zsírsavakat (jó tipp például a mediterrán konyha). A vitaminokban gazdag, friss és változatos étrend természetesen itt is cél, de nem lehet szimplán sok friss zöldségre és gyümölcsre lefordítani — éppen a fent tár­gyalt keresztallergia miatt. Ezért azoknak, akik súlyos tünetekkel küzdenek, és étrendváltoztatásra lenne szükségük, érdemes előbb orvossal, dietetikussal konzul­tálniuk. (webbeteg, házipatika, egészségkalauz, ú) A mellékletet szerkeszti: Lakatos Krisztina. Az Izvüágban használt képek forrása: shutterstock.com Levélcím: DUEL-PRESS s.r.o., Új Szó - ízvüág, P.O.BOX 222,830 00 Bratislava 3.

Next

/
Thumbnails
Contents