Új Szó, 2020. július (73. évfolyam, 151-177. szám)
2020-07-17 / 165. szám
KÖZÉLET Caputová kezében van a főügyészválasztás NAGYROLAND Pozsony. A parlament a második és a harmadik olvasatban is megszavazta a főügyészválasztás módosításával kapcsolatos javaslatot, így jelenleg Zuzana Caputová államfőn múlik, hogy életbe lép-e a törvény. A parlament a nyári szünet előtti utolsó ülésen még megszavazta a törvénymódosító javaslatot, melynek értelmében jelentősen megváltoznának a foügyészválasztás körülményei. Ajelen lévő 122 képviselőből 82 szavazott a törvény elfogadása mellett, 40-en pedig ellene. Ennél a szavazásnál a koalícióban teljes volt az összhang: az összes jelen lévő képviselőjük igennel szavazott. A Smer, az ESNS és a Peter Pellegrini vezette Hlas párt jelen lévő képviselői ugyanakkor mindannyian a módosítás ellen szavaztak, de értelemszerűen ez kevésnek bizonyult. Öaputová aggályai Ez azonban még nem jelenti azt, hogy a törvény életbe is léphet. A folyamat utolsó állomása Zuzana Caputová köztársasági elnök, aki ha nem úja alá a módosítást, akkor az visszakerül a képviselők elé (igaz, ebben az esetben megtörhetik az elnöki vétót, de erre csak a parlament következő, szeptemberi ülésén kerülhet sor). Az államfő korábban már jelezte, hogy problémái vannak Juraj Seligáék (Za l’udí) javaslatával, pontosabban azzal a ponttal, amelynek következtében már nemcsak ügyészek, hanem más jogi végzettséggel rendelkező személyek is indulhatnának a főügyészi posztért. Ez egyébként a javaslat legmegosztóbb változtatása, melyet nemcsak Robert Fico (Smer) és Peter Pellegrini (Hlas) részéről ért bírálat, hanem a koalíción belül is, többek közt Mária Kolíková (Za l’udí) igazságügyi minisztertől. Az említett ellenzéki képviselők úgy gondolják, a koalíció azért tette bele ezt a módosítást a törvénybe, hogy az OEaNO-val köztudottan jó kapcsolatot ápoló Daniel Lipsicet, a korábbi belügy- és igazságügyi minisztert ültethessék a főügyészi székbe. Pellegrini tegnapi sajtótájékoztatóján fel is szólította az elnöknőt, hogy ne úja alá ajavaslatot. Lipsic még nem erősítette meg, hogy valóban indulna a pozícióért, a koalíciós képviselők pedig állítják, egyelőre nincs egységes jelöltjük a posztra. Több nevet emlegetnek Az új főügyésszel kapcsolatban egyébként nem csak Daniel Lipsic neve merült fel. A már korábban említett Jozef Centés például jelezte, hogy amennyiben jelölik őt a posztra, elfogadja a kihívást. Felmerült továbbá a Markíza televízió váltóbotrányában tevékenykedő ügyész, Ján Santa neve is, aki az aktuality.sk-nak erősítette meg, hogy szintén vállalná a jelöltséget. MileszŐiinárral? Ma délelőtt hivatalosan is lejár Jaromír Ciznár hivatali ideje. A jelenlegi főügyészt még 2013-ban, napra pontosan 7 évvel ezelőtt nevezte ki Ivan Gasparovic egykori köztársasági elnök. Az új főügyészt azonban várhatóan csak hónapok múlva fogják megválasztani^ még abban az esetben is, hogyha Caputová hajlandó aláírni a törvényt. Ha ez megtörténik, akkor a főügyészjelöltekre nyilvános meghallgatások sora vár, s csak ezután szavaznak róluk a parlamentben. Az elhúzódó folyamat miatt Mária Kolíková már korábban is jelezte, hogy Ciznámak valószínűleg meg kell hosszabbítania a hivatali idejét. A főügyész azonban egyelőre nem akarta elárulni, hogy mihez kezd a jövőben, először mindenképpen Caputovával szeretne egyeztetni. „Nem lenne túlságosan tisztességes, ha az állam feje a médiából tudná meg a döntésemet” - nyilatkozta a főügyész a TASR hírügynökségnek. A főügyész szerepe Az új főügyész megválasztása az új kormánykoalíció egyik legfontosabb döntése lesz. A főügyész az igazságszolgáltatás egyik alappillérének számít, aki egyrészt az egész ügyészség működéséért felel, másrészt pedig a legnagyobb politikai botrányok megoldásával is foglalkozik. A főügyészválasztás politikai súlyát jól mutatja, hogy 2010-ben és 2011-ben a szavazás majdnem a Radicová-kormány bukásához vezetett. A kormányfő ugyanis leszögezte: ha Dobroslav Tmkát megválasztják főügyésznek, lemond a pozíciójáról. Tmka az előző hivatali ciklusban, vagyis 2004 és 2011 között már főügyészként tevékenykedett. A szóban forgó főügyészválasztás egyébként egészen 2013-ig húzódott, és a médiában olyan információk is megjelentek, hogy a szavazásnál állítólag lefizettek néhány koalíciós képviselőt, hogy az akkor ellenzékben ülő Smer jelöltjét, Tmkát támogassák. Végül azonban nem sikerült megválasztani sem Tmkát, sem a koalíció jelöltjét, Jozef Centést. Előbbi 74, utóbbi 73 szavazatot kapott (a megválasztáshoz 76 szavazatra lett volna szükség). Az esetleges lefizetés hivatalosan nem lett bebizonyítva. Tmka neve azonban a médiában összefonódott a Kuciak-gyilkosság megrendelésével vádolt Marián Kocnerrel. A hírhedt vállalkozó állítólag többször is megfordult Tmka irodájában, sőt, egy hangfelvétel is előkerült, ahol Kocner elfogadhatatlan hangnemben beszél a főügyésszel. Az anyag arról szól, hogy Tmka állítólag megpróbálta megzsarolni Jaroslav Hasöákot egy, Gorilla-üggyel összefüggő hangfelvétellel. Tmkáról azóta kikerült még egy felvétel, amelyen állítólag Ján Pociatekkel, a korábbi smeres pénzügyminiszterrel vitatott meg egy korrupciós botrányt. Az ügyben egyelőre rendőrségi eljárás zajlik. A törvényjavaslat fő változtatásai ► Újonnan olyan személyt is jelölhetnének a főügyészi posztra, aki korábban nem dolgozott ügyészként. Fontos azonban, hogy a jelölt betöltse 40. életévét, és legalább 15 éves jogi szakmai gyakorlattal rendelkezzen. ► A jelölteket már nemcsak a parlamenti képviselők javasolhatnák, hanem az igazságügyi miniszter, az Ügyészi Tanács (Rada prokurátorov SR), az emberjogi ombudsman és egyéb jogi intézmények is (például a jogi egyetemek). ► Az alkotmánybírók meghallgatásához hasonlóan a főügyészjelöltek meghallgatása is nyilvános lenne, sőt, a parlamenti szavazás sem lenne titkos. ► Amennyiben a főügyész nem végezné „rendesen, tisztességesen, függetlenül vagy pártatlanul" a feladatát, a parlament bármikor visszahívhatná. Rendkívül heves vita várható a bérekről MOLNÁR IVÁN A munkaügyi minisztérium mér tárcaközi egyeztetésre bocsátotta a jövő évi minimálbérrel kapcsolatos javaslatát. A jövő januártél javasolt 620 eurés minimálbér nem nyerte el a munkáltatók tetszését, a szakszervezetek pedig a startbér bevezetése ellen tiltakoznak. Pozsony. Szerdán lejárt a munkáltatók és a szakszervezetek számára megszabott tárgyalási határidő, miközben mindkét fél már korábban jelezte, hogy nem fognak megegyezni a jövő évi minimálbér összegéről. Milan Krajniak munkaügyi miniszter ezért előállt egy saját javaslattal, hogy időben elkezdődhessen a törvényalkotási eljárás. A tárcaközi egyeztetést gyorsított ütemben végzik, a minisztériumi javaslatot így legkésőbb július 23-áig lehet majd véleményezni. Krajniak javaslata szerint a bruttó minimálbér összege az idei 580-ról jövőre 620 euróra nőhet. A javaslat értelmében a bruttó minimálbér havi összege így az ideihez képest 40 euróval emelkedne. A nettó bér 30 euróval lenne magasabb, ami a miniszter szerint azt jelenti, hogy megközelítőleg 121 600 alkalmazottnak évi 360 euróval nőhet a bevétele. Elégedetlen cégek A minisztériumi javaslat közzétételét követően az iparvállalatokat tömörítő Ipari Szervezetek Szövetségének (APZ) a vezérigazgatója, Andrej Lasz máris jelezte, hogy nem értenek egyet a minimálbér emelésével. A munkáltatók továbbra is azt tartanák a legelfogadhatóbb kompromisszumnak, ha jövőre befagyasztanák a minimálbért, vagyis maradna az 580 eurós összeg. „A járvány okozta gazdasági visszaesés időszakában rendkívül kockázatos egy ilyen emelés, ez ugyanis a cégeknek több tízmillió euróval növelné az éves költségeit, miközben a megrendelések csökkenése miatt már a nagyobb cégek egy része is csupán félgőzzel dolgozik” - mondta Lasz, aki szerint a munkanélküliek aránya az év vége felé a 20 százalékot is megközelítheti. Krajniak ezzel kapcsolatban elmondta: nem szeretné, ha befagyasztanák a minimálbért, ugyanakkor azt sem tartja reálisnak, hogy egy második világháború óta nem látott gazdasági válság idején valósítsák meg az eddigi legmagasabb minimálbér-emelést. Vitatott startbér A szakminiszter kilátásba helyezte az úgynevezett startbér bevezetését is, amelynek az összege a minimálbér 75%-ának felelne meg. 2021-ben a startbér bruttó 465 euró, nettó 404 euró lenne. Az összeget á tartósan, vagyis több mint 12 hónapja munkanélküliként nyilvántartott álláskeresők kérhetnék, amit legfeljebb egy évig folyósítanának nekik. Egy év után feljebb léphetnének a minimálbér szintjére, ha találnának munkát. A munkáltatói oldalt képviselő Ipari Szervezetek Szövetsége szerint a startbér jó ötletnek tűnik arra az esetre, ha a minisztérium a hosszabb Milan Krajniak munkaügyi miniszter javasolja a startbér bevezetését (TASR-felvétel) ideje állás nélkül tengődőkön szeretne ilyen módon segíteni. „Ezzel nőne az esélyük arra, hogy ilyen módon alkalmazzák őket arra az időre, amíg bele nem tanulnak a munkába” - tette hozzá Lasz. A szakszervezetek ezzel szemben elfogadhatatlannak tartják a startbér ötletét. ,A- minisztérium ezzel kapcsolatos javaslata kaotikus, és alkotmányossági aggályok is felmerülnek az ügyben” - mondta el Marián Magdosko, a Szakszervezetek Szövetségének (KOZ) az elnöke. Monika Uhlerová, a KOZ alelnöke szerint a jövőben emiatt megtörténhet, hogy az ugyanazon a pozíción dolgozók más-más fizetést fognak kapni: az egyik startbért, mert több mint egy éve állástalan volt, a másik pedig klasszikus fizetést, mert egy nappal rövidebb ideig volt munkanélküli. A szakszervezetek szerint a javaslat csak a munkáltatóknak kedvezne, hiszen ezek eleve az olcsóbb alkalmazottat választanák, ezért ha el is fogadják ajavaslatot, megvizsgálják a lehetőségét annak, hogyan lehetne azt az Alkotmánybíróságon megtámadni. A jelenlegi főügyész, Jaromír Ciinár hivatali ideje ma délelőtt hivatalosan lejár (TASR-feivétei)
