Új Szó, 2020. július (73. évfolyam, 151-177. szám)
2020-07-15 / 163. szám
www.ujszo.com | 2020. július 15. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Tehetetlenségünk törvényei Ha valami azért nem passzol, mert túlságosan olyan, amilyen Vadgalambok röppentek fel a tarlóról, amikor Bandika és Ervin kiért a folyópartra. Letelepedtek egy kidöntött fűzfa törzsére, elővették szalámis kenyereiket és megkezdődött a folyamat, amelyet legtöbb helyen úgy neveznek, ebéd. A tücskök ciripeltek, a fellegek foszladoztak, a folyó folyt, a két munkanélküli jó barát pedig megállapította, hogy mindez így van jól. Hanem egyszer csak megpittyent Ervin telefonja. Nem foglalkozott vele, harapta tovább a paradicsomot a szalámis kenyérhez. Bandika viszont rászólt: megpittyent a telefonja, kuzin, nézze már meg, hátha valami fontos. Ebédelünk, mondta Ervin, és nem nézte meg. De aztán mégis. Kisimította ujjhegyével a képemy őzárat, majd rákattintott az üzenetre. A múlt szombati, 24 órás határellenőrző akció keretében a rendőrség 64 444 Szlovákiába érkező gépkocsit vett nyilvántartásba. Összesen 15 906 autót és 37 362 személyt ellenőriztek. Szlovákiát a rendőrség szerint összesen 72 315 gépkocsi hagyta el. Ezek közül a rendőrök 15 939-et állítottak meg. 35 759 külföldre tartó személyt ellenőriztek - olvasta fel az üzenetet Ervin. Bandika szájában megállt a szalámi. Ezt üzenték? Ezt - bólintott Ervin. És ki üzente? - érdeklődött tovább Bandika. Nem tudom, felelte Ervin. Csak úgy jött. Néha csak úgy megpittyen, és ilyenek jönnek. Nem kértem, hogy küldjék, nem tudom, minek nekem ezek az információk, és azt sem tudom, mit csináljak. Bandika lenyelte a szendvics végét és elmesélte, hogy a minap egy hatalmas hazugságba botlott az egyik kedvenc jutubcsatomáján. Képzelje el, hogy azt mondja az az egyébként szimpatikus, hullámos hajú, bársonyos hanglejtésű fiatal hölgy, hogy sokféle lenruhát próbált az utóbbi időszakban, meg ajánlottak is neki különböző fajta lenszövetből készült darabokat, de valahogy semelyikkel nem volt képes megbarátkozni. Irritálták a bőrét, áttetszőek voltak, meg rossz volt az esésük. Úgyhogy ezekből a tapasztalatokból fakadóan ő el is engedte a lenvászon ruhák iránti szimpátiáját. Lemondott a lenről, mint olyanról. Én meg ülök a képernyő előtt, majd belevágom a csákányt mérgemben, mert hiszen hogy lehet valaki ennyire sznob? Hát a len az azért len, mert van egy sajátos esése, egy sajátos tartása, megadja a ruhának a ritmusát, úgymond. Ilyen a lenvászon. Tulajdonságai vannak, ellentétben bizonyos divatos pihe-puha, alkalmazkodó anyagokkal. Persze az illető mindezt a természetesség jegyében csinálja meg mondja, hogy ő mennyire természetes akar lenni, és követőit is erre buzdítja. De a lenruha nem passzol neki, mert túlságosan olyan, amilyen. Tehetetlen vagyok az ügyben, talán az bosszant a legjobban. Érti maga ezt? Ervin bólintott, hogy érti, aztán úgy döntöttek, lehalkítják telefonjaikat, és zajok nélkül folytatják útjukat a nyárban. A szerző a Vasárnap munkatársa RÖHEJ. HA GRÖHLING AZÉRT FOG MEGBUKNI, MERT SAJÁT MAGÁT MÁSOLTA LE (Kotrha) Újraindítás köhögő motorral DUDÁSTAMÁS Több közgazdász figyelmeztet már jó ideje arra, hogy a szlovák gazdaság egészségtelen mértékben függ az autóipartól, és ez a kritika az elmúlt hónapokban csak erősödött. Az autóipartól való függés még Zuzana C'aputová államfő évértékelő beszédébe is bekerült, és szinte mindenki azt hangoztatja, tényleg eljött az idő, hogy az ország már ne összeszerelő üzemként működjön. Az autóipar a múlt, Szlovákia jövője a digitális és a zöld technológiák, melyek magasabb hozzáadott értéket termelnek. Nem véletlen, hogy felerősödött az autóiparról zajló vita, hiszen a globális koronavírus-járvány felszínre hozta az ágazat minden gyenge pontját. A külföldi kereslet eltűnése a hazai termelés és export látványos összeomlásához vezetett áprilisban és májusban, és csak az állam anyagi segítségének köszönhető, hogy az ágazatban eddig nem voltak tömeges elbocsátások. Az autógyárak képviselői biztatnak, hogy éves szinten nem lesz annyira rossz a helyzet, de a járvány második európai hulláma mély válságba sodorhatja az ágazatot. Ennek tükrében meglepő lehet az az együttműködési nyilatkozat, amelyet a szlovák kormány írt alá múlt héten a Volkswagennel. Ebben Szlovákia legnagyobb autógyára 500 millió euró további befektetést ígér a dévényújfalui gyárban, ami 2000 új munkahelyet jelentene. Ennek fejében a kormány egy autóiparra szakosodott oktatási intézmény létrehozását ígéri, továbbá bérlakások építését a gyár közelében, valamint a helyi tömegközlekedés látványos javítását. A dokumentum csak a kormányhivatal túlbuzgó sajtosainak köszönhetően került napvilágra, és a cél nyilvánvalóan az volt, hogy meggyőzze a Volkswagent: Szlovákia ideális új helyszín a Törökországban nemrég kútba esett befektetés számára. Nem kellett sokat várni a kritikus hangokra, melyek szerint a kormány lépése elhibázott, és véget kell vetni az autóipar támogatásának. Úgy vélem azonban, minden probléma és kétség ellenére érdemes kitartani az autóipar mellett, mert még legalább egy évtizedig a szlovák gazdaság húzóágazata maradhat. A Volkswagen ma Szlovákia legnagyobb vállalata, és az egész gazdaság számára fontos, hogy ez a lehető leghosszabb ideig így maradjon. Érdemes küzdeni az új modellek gyártásáért, legyenek ezek belsőégésű motorokkal felszerelt modellek vagy elektromos autók. Könnyű az autóiparra rásütni az összeszerelő üzem billogát, azonban sokrétű iparágról van szó, nagy számú helyi beszállítóval. Persze az ágazat külföldi piaci függősége valós gond, de a globális koronavírus-járvány olyan specifikus helyzetet teremtett, amely minden exportorientált iparágat nehéz helyzetbe hozott. Mindez nem azt jelenti, hogy le kell mondani az új húzóágazatok kiépítéséről. Épp ellenkezőleg, már így is sok időt pocsékoltunk el, hiszen egy sikeres új iparág felépítése évekig, akár évtizedekig is eltarthat, éppen ezért a gazdaság meglévő pilléreit nem szabad mostohagyerekként kezelni. Még mindig érvényes, hogy az autóipar biztosíthatja Szlovákia számára azt az idősávot, mely alatt lehetőségünk lesz a jövő húzóágazatainak megteremtésére. A globális autóipar csakugyan nagy kihívásokkal néz szembe, ezért fontos, hogy a Szlovákiában működő autógyártók érezzék, hogy a kormányra stratégiai partnerként tekinthetnek ezek leküzdésében. így biztosan lesz jövője az autóiparnak Szlovákiában, és nem fog minket Detroit réme fenyegetni. FIGYELŐ Nevet változtatnak a Rézbőrűek Nevet változtat a profi amerikaifutball-ligában szereplő Washington Redskins. A bejegyzésről szóló procedúra napokon belül lezárul és megtörténik a névcsere, ezt a klub közleményben erősítette meg, de a csapat új nevét és lógóját még nem hozta nyilvánosságra. Az 1932-ben alapított egyesület az Egyesült Államokban zajló tünte: tések miatt kényszerül névváltoztatásra, a Redskins (Rézbőrűek) elnevezés ugyanis sokak szerint sérti az őslakos indiánokat. A klubot már évek óta támadták emiatt, de mindeddig nem történt változás. A tüntetéssorozat hatására aztán július elején a legnagyobb szponzorok (például a FedÉx, amely 1999-ben 205 millió dollárért szerezte meg a stadion névhasználati jogát) jelezték, megszakíthatják kapcsolatukat az egyesülettel, ha Rézbőrűek marad. (MTI) Orosz-kínai és amerikai-japán versenyfutás a Holdért és az űrért Oroszország és Kína közös űrkutatási tsrvskről és egy holdbázis létrehozásáról egysztstett, ez válasz az amerikai-japán együttműködésre. Dmitrij Rogozin, a Roszkoszmosz orosz űripari vállalat vezérigazgatója jelentette be, hogy a héten videókonferencián egyeztettek a kínaiakkal, és a Holdon létrehozandó bázisuk nyitva áll majd mindenki, így az amerikaiak előtt is. Ugyanakkor azzal vádolta meg az Egyesült Államokat, hogy „a NATO alapelveihez hasonló módon” a Hold meghódítását tervezi. „Az amerikaiak számára ez főleg a politikáról szól. Látjuk, ahogy távolodnak az együttműködés alapelveitől, amelyek a Nemzetközi Űrállomáson jöttek létre” - nyilatkozott Rogozin. Szerinte az amerikai program az, hogy ők mindenek felett állnak, mindenki másnak csak segítenie és fizetnie kell, ebből pedig Oroszország nem kér. Rogozin arról is beszámolt, hogy a kedvezőtlen politikai körülmények ellenére a Roszkoszmosz és az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA között baráti a viszony, ám az amerikai szankciók célja egyebek között az, hogy monopóliumot biztosítsanak az amerikai cégeknek. A Nikkei japán gazdasági napilap szerint a NÁSA és a japán oktatási minisztérium holdkutatási együttműködési megállapodást írt alá, amelynek értelmében a szigetország csatlakozik az USA Artemis űrprogramjához. Ennek harmadik szakaszában, 2024-ben űrhajósok szállnak le a Holdra. Japánnak a Hold körüli pályára állítandó Gateway állomás megépítésében lesz szerepe. Donald Trump amerikai elnök áprilisban rendeletet adott ki az erőforrások kereskedelmi kitermeléséről a Holdon és más égitesteken, ennek értelmében az Egyesült Államok nem tekinti többé az emberiség közös örökségének a világűrt. A dokumentum szerint az US A-nak jogában áll a világűr kutatása üzleti célból, és az ott található erőforrások hasznosítása. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője a rendelet kiadása után azt mondta, Oroszország számára elfogadhatatlan a világűr privatizációja, a Roszkoszmosz pedig a „bolygók tényleges elfoglalására” irányuló agresszív tervnek és a világűr kisajátítására irányuló kísérletnek nevezte azt. (MTI)
