Új Szó, 2020. július (73. évfolyam, 151-177. szám)

2020-07-13 / 161. szám

4 I MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 2020. július 13. I www.ujszo.com Elnököt választottak a megosztott lengyelek Krakkó: választás maszkban, kesztyűben (TASR/AP-feivétei) RÖVIDEN Folytatódik a sególyezés New York. Folytatódik az ENSZ határon átnyúló humani­tárius segélyezése, amely első­sorban Szíriára vonatkozik - er­ről született határozat szombat este New Yorkban az ENSZ Biztonsági Tanácsában (BT). A Németország és Belgium által kezdeményezett tervezetben az a kompromisszum született, hogy a segélyezést 12 hónapra meghosszabbítják, valamint a korábbi orosz javaslattal össz­hangban egyetlen török-szír határátkelőhelyen keresztül va­lósítják meg a szállítmányozást. Az előző, ám elbukott indítvá­nyok szerint a segélyek eljutta­tása két határátkelőhelyen ke­resztül bonyolódott volna, de csak hat hónapos hatállyal. A tanácsban az elmúlt napokban Oroszország, Szíria legfőbb szövetségese Kínával együtt számos, két határátkelőhellyel számoló német indítványt meg­buktatott. (MTI) Ferenc pápa csalódott Vatikánváros. Mélységes fáj­dalmát fejezte ki Ferenc pápa az isztambuli Hagia Sophia bazilika mecsetté nyilvánítása miatt teg­nap délben a Szent Péter téren mondott beszédében. A katoli­kus egyházfő a tengernek szen­telt napon, amelyet az olasz egy­házjúlius 12-én ünnepel, kije­lentette, a tengerről szóló gon­dolatai Isztambulba vezetnek. „A Hagia Sophiára gondolok mély fájdalommal” - jelentette ki az egyházfő, aki ezután né­hány másodperces csendet is tartott. Ez volt az első állásfog­lalás a pápa és a Vatikán részéről azután, hogy a török legfelsőbb közigazgatási bíróság pénteken a nemzetközi felszólítás ellenére semmisnek minősítette azt az 1934. november 24-ei török mi­nisztertanácsi döntést, amely a Hagia Sophia egykori ortodox bazilika múzeummá alakításáról rendelkezett. Recep Tayyip Er­­dogan török elnök ezt követően elrendelte, hogy a világörökség részét képező isztambuli épületet ismét mecsetté alakítsák át. (MTI) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Varsó. Közel 30 millió választásra jogosult állam­polgárt vártak tegnap az urnákhoz, hogy megválasszák az államfőt. A legfőbb közjogi méltóság betöl­téséért a június 28-i első fordulóban legtöbb szavazatot szerzett Andrzej Duda hivatalban lévő államfő, a kon­zervatív Jog és Igazságosság (PiS) jelöltje, valamint a második helyen végzett Rafal Trzaskowski varsói fő­polgármester, a liberális Polgári Platform jelölje indult. Az első for­dulóban Duda a szavazatok 43,5 szá­zalékát kapta, míg Trzaskowskit a szavazók 30,5 százaléka támogatta. A tegnapi második fordulóban szoros volt a mezőny, a két 48 éves politikus ugyanis 9 másik jelöltet szorított ki a versenyből, és számít­hattak az ő támogatóik szavazatára is. A múlt heti közvélemény­kutatások szerint Rafal Trzaskowski a szavazatok 45-47,5, Andrzej Duda pedig a voksok 44-47,3 százalékára számíthatott, vagyis a szavazás ki­menetele gyakorlatilag megjósolha­tatlan volt. Mindkét jelölt arra használta ki a választási kampány utolsó napját, hogy támogatói előtt megismételje mondanivalójának fő elemeit. A li­berális irányzatú Trzaskowski azt hangsúlyozta: ez a választás arról szól, hogy Lengyelország teljesen demokratikus európai állam lesz, vagy a demokráciát ezután is mindig támadhatja Jaroslaw Kaczynski, a Belgrádban Újabb tüntetés volt szombat este Belgrádban a parlament épületénél, ahol a megmozdulás résztvevői Alekszandar Vucsics államfő tekintélyelvű politikája ellen tiltakoztak. Belgrád. A szombat esti megmoz­dulás jóval békésebb volt az előző napinál, amikor emberek ezrei erő­vel próbáltak meg behatolni a tör­konzervatív kormányzat lépéseinek fő sugalmazója. Duda egy lapinter­júban azt hangsúlyozta, hogy politi­kájának a középpontjában a család áll, figyelmének nagy részét annak megsegítésére áldozza. Büszke arra, amit ezen a területen változtatni tu­dott az elnöksége öt éve alatt, és hogy ilyen sokat elért a családok megse­gítése érdekében - mondta. Mateusz Morawiecki kormányfő a Polska Times című lapnak adott in­vényhozás épületébe, kövekkel és már tárgyakkal dobálták meg a rend­­fenntartó erőket. Mintegy 500-1000 ember sorakozott fel a parlament épületével szemben az úton, vala­mint a közeli parkban. Sokan ülve tiltakoztak. A tiltakozással egy idő­ben egy, Koszovó elszakadása elleni menet haladt el a törvényhozás mel­lett. Résztvevői ikonokkal ékesített táblákat vittek, hangszórókból vallá­si témájú dalokat sugároztak. A me­teíjújában annak a véleményének adott hangot, hogy Trzaskowski győ­zelme esetén az ország a politikai konfliktus óriási kiterjedésére szá­míthat. Idén a voksolás a koronavírus­­járvány miatt vegyes, hagyományos és levélformában is lehetséges volt. Az utóbbi szavazási módszerre a lengyelországi választókerületekben csaknem 185 ezren, külföldön pedig 343 ezren regisztráltak. netet a tömeg megtapsolta. A hely­színen megjelentek azok a huligánok is, akik a hét elején erőszakos csele­kedeteket provokáltak. Kis csoport­juk a parlament környéki utcákat rót­ta. A rendőrök néhányukat rabkocsi­ban elszállították. A tiltakozások kedden kezdődtek, amikor Vucsics bejelentette, hogy ki­járási tilalmat készülnek bevezetni a hétvégén a koronavírus elleni küzde­lem, a járvány megállítása érdeké-Mondjon le a kormány és a főügyész Szófia. Lemondásra szólította fel a bolgár kormányt és főü­gyészt szombaton Rumen Radev államfő, aki szerint a társadalmi elégedetlenségért a kormány te­hető felelőssé. „Tegnap (pénte­ken) tömegtiltakozásokat tartot­tak a kormány és a főügyész le­mondását követelve. A kor­mánypárt azon döntése, hogy a polgári tiltakozás közvetlen kö­zelében, vele egy időben szervez gyűlést önnön támogatására, szándékos és megengedhetetlen provokáció a társadalmi béke szempontjából, s ez vezetett az összecsapásokhoz rendőrökkel” - közölte Radev az ország népé­hez intézett üzenetében. „A kormányfő kísérlete, hogy elhárítsa a felelősséget a társadal­mi feszültségért, senkit nem csap be, aki ismeri a bulgáriai helyze­tet. A bolgárok a korrupció, a fé­lelem, az ügyészi zsarolás és rab­lás, az ártatlanság vélelmének semmibevétele, a sajtószabadság elleni támadás, a hazugság és az igazságosság hiánya miatt keltek fel. A harag mély, évek alatt gyűlt össze, és nem lehet félelemmel és erővel elfojtani. (...) A kialakult helyzetet kizárólag a kormány és a főügyész lemondásával lehet megoldani” - folytatta elnök. Az államfő felszólította a tilta­kozókat, hogy ne engedjenek a provokációnak, a rendőrséget pedig, hogy kerülje az erőszak al­kalmazását. Péntek este Szófiá­ban összetűzések voltak a rend­őrséggel, három rendőr megse­besült, 18 embert őrizetbe vet­tek. Szombaton is voltak össze­tűzések egy előre egyeztetett til­takozó megmozduláson. (MTI) ben. Látva azonban az emberek he­ves reakcióit Vucsics végül vissza­kozott, és a hatóságok nem vezettek be kijárási tilalmat sem Belgrádban, sem Szerbia más városaiban. A szerb fővárosban azonban korlátozzák a vendéglátóhelyek működését és a tö­megrendezvényeken részt vevők számát. A következő napokban he­ves, zavargásoktól sem mentes összetűzések törtek ki a tiltakozók és a rendfenntartók között. (MTI) ismét Vucsics politikája ellen tüntettek beutazási korlátozások Magyarországon Szerdától új Beutazási korlátozásokat jelentett be a koronavírus­­járvánnyal összefüggésben a magyar miniszterelnökséget vezető miniszter tegnap Budapesten. Budapest. Magyarországnak meg kell védenie saját biztonságát, meg kell akadályoznia azt, hogy a vírust külföldről be lehessen hurcol­ni - mondta Gulyás Gergely sajtó­­tájékoztatón. „Hazánk ma egész Eu­rópában az egyik legbiztonságosabb ország a járvány szempontjából” — mondta Gulyás Gergely, hozzátéve, hogy a világban azonban nem min­denhol ennyire sikeres a védekezés, ezért a járvány újra és újra több he­lyen fellángol. „Akkor van esély arra, hogy az életünket korlátozó intézkedések újbóli bevezetését elkerüljük, ha a vírust sikerül a határokon kívül tar­tani” - tette hozzá, A kormány az operatív törzs javaslatára ezért arról döntött, hogy a koronavírus-járvány súlyossága szempontjából három - vörös, sárga és zöld - kategóriába sorolja az államokat, és ennek meg­felelően korlátozza az onnan érke­zők határátlépését - fejtette ki Gu­lyás Gergely. Közölte: további hazai korlátozó szabályok bevezetését a kormány nem tartotta indokoltnak, mivel a fertőzések száma csökken Magyarországon, ugyanakkor a kedvező folyamat fenntartása a ha­tárellenőrzés szigorításával bizto­sítható. Külön szabályok vonatkoznak a magyar állampolgárokra és hozzá­tartozóikra, illetve a nem magya­rokra. Magyar állampolgár zöld jelzésű országból kontroll nélkül léphet be. Sárga vagy piros jelzésű országból belépve a határon egész­ségügyi ellenőrzés alá vetik, és 14 napos karanténba kell vonulnia. Ez alól kivételt az jelent, ha a megelőző 5 napban 48 óra időkülönbséggel két negatív koronavírustesztet tud hitelt érdemlően felmutatni. A sárga jelzésű országból érkező magyar ál­lampolgár az első koronavírus­tesztet követően szabadulhat a ka­ranténból, míg vörös jelzésű ország esetében két negatív tesztre van eh­hez szükség. Nem magyar állampolgárok ese­tén sárga jelzésű ország állampolgá­rai ugyanolyan feltételekkel léphet­nek be, mint a magyar állampolgá­rok, vörös jelzésű országból történő belépésre viszont nincs lehetőség - mondta. A tranzitforgalom és az áruforga­lom a szabályok alól kivételt képez, továbbá a hivatalos út is, ugyanak­kor az egészségügyi vizsgálatokra ezekben az esetekben is sor kerülhet - ismertette a miniszter. Hozzátette: ahogy korábban is, a házi karantén szabálya alól különös méltánylást érdemlő esetben a rendőrség adhat kivételt, a kérelmet angol vagy ma­gyar nyelven kell kérelmezni. Az országok besorolásával kap­csolatban rögzítette: a kormány újra és újra felül fogja vizsgálni az or­szágok listáját szerdánként, és ha szükséges, akkor a sárga vagy a vö­rös kategóriába tartozó országok száma bővülhet. Ha valahol dráma­ian romlik a helyzet, azonnal intéz­kednek. Sárga kategóriába tartozik ma az EU-tagállamok közül Bulgária, Por­tugália, Románia és Svédország, to­vábbá az unión kívüli országok kö­zül az Egyesült Királyság, Norvégia, Oroszország, Szerbia, Japán, Kína és az Egyesült Államok. Vörös kategó­riába tartozik az európai országok közül Albánia, Bosznia-Hercego­vina, Fehéroroszország, Koszovó, Észak-Macedónia, továbbá Moldo­va, Montenegró és a környező or­szágok közül egyedüliként Ukrajna, valamint az említett kivételekkel az ázsiai, az afrikai és a dél-amerikai országok is. Horvátországban a fer­tőzöttek száma alacsony a növeke­dés ellenére is, ezért egyelőre a zöld kategóriában van - mondta. Szerdá­tól lépnek hatályba az utazási korlá­tozó intézkedések, azok is számít­hatnak az új intézkedésekre, akik Görögországból közúton, Szerbián keresztül térnek haza. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents