Új Szó, 2020. július (73. évfolyam, 151-177. szám)
2020-07-11 / 160. szám
www.ujszo.com | 2020. július 11. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 Az itt és most globális problémája Ha nem elég forró a nyarunk, nincs is globális felmelegedés? MÁRIUS KOPCSAY ember egyik gyengéje, hogy hajlamos csakis azzal törődni, mi van „itt és most”. Vonatkozik ez az időjárásra is. Tegnap 33 fok volt, alighanem a nyár eddigi legmelegebb napja. Tény, hogy eddig nem volt belőlük túl sok, Dél- Szlovákiában úgy 9-10 nap, holott már mögöttünk van a meteorológiai nyár fele (ami júniustól augusztus végéig tart). Akik szeretnek bosszankodni az időjáráson, azok most meg is teszik: Hiányzik a nyár. Ugyanakkor egyáltalán nem rendkívüli az idei nyarunk, legfeljebb ha a 2015-ös, 2017-es és 2018-as kánikulákhoz hasonlítjuk. 2015-ben volt a legtöbb trópusi nap, Pozsonyban 42 a 92 nyári napból, Kassán 35. Tehát minden második, sőt majdnem minden harmadik nap. Ilyen szélsőségek a mi tájainkon csak a 2000-es évek óta fordulnak elő, az utóbbi két évtizedben valóban mások a nyarak, mint korábban. Pavol Fasko, az országos hidrometeorológiai intézet klímakutatója szerint a nyarak régebben sokszor szinte „alkalmatlanok” voltak a nyaralásra. Csupán néhány trópusi nap volt, amikor a hőmérséklet meghaladta a 30 fokot, és előfordult, hogy egy sem. Persze, akkor is volt időnként hőség, de kifejezetten hűvös nyarak is. Ha tehát csak az elmúlt néhány évet hasonlítgatjuk össze, csalóka képet kapunk. Ha csak az „itt és most”-tal foglalkozunk, azt hihetjük, a globális felmelegedés nem is lesz akkora gond, nem eszik olyan forrón a kását. De például Szibériában, a sarkkörön túl 38 fokos kánikula van. Persze, igen, néha melegebb van ott is nyáron, már csak a fehér éjszakák miatt is, amikor nem megy le a nap. Csakhogy a mögöttünk levő tél is rendkívül enyhe volt azon a vidéken, felolvadhat az „örökké” fagyott talaj, ami további felmelegedéshez vezet. És ne feledkezzünk meg arról sem, hogy hiába voltak a koronavírus miatt korlátozások, gyárleállások, forgalomcsökkenés, bár az ég kitisztult, az üvegházhatású gázok koncentrációja tovább nőtt a légkörben. Az olyan kétségtelenül divatos témák mellett, mint Kollár diplomamunkája, Szlovákia épp arról is dönt, hogy csatlakozik-e az európai célkitűzéshez és 2030-ig legalább 55 százalékkal csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását. Csekély eredménye volt eddig és nem elég hatékony a klímaváltozás elleni harc a világon - az első, amit megtehetünk, hogy nem itt és most globálisan kezeljük a globális felmelegedést. A szerző a TASR munkatársa Sokak szerint joggal gyújtották fel Melania Trump életnagyságú szobrát szülővárosa, Sevnica mellett, ugyanis a magas sarkú cipőt viselő, bal kezével integető alkotás nem igazán nyerte el a szlovének tetszését. Egy szlovén szobrász készítette motorfűrésszel, a közösségi médiában madárijesztőnek is nevezték, és voltak, akik azért bírálták, mert szerintük Szűz Máriára hasonlít. Azt nem tudni, hogy politikai vagy művészeti tiltakozásként gyújtották-e fel a szobrot. (Fotó: tasr/ap) Afganisztánból jöttek az Árpádok DNS-vizsgálatok alapján az Árpád-házi királyok ősei 4500 éve a mai Afganisztán északi részén éltek, a területet akkor Baktriának hívták. A kutatás eredményét Kásler Miklós magyar emberi erőforrás miniszterjelentette be. A European Journal of Human Genetics tudományos lapban jelent meg az Árpád-ház filogenetikai eredetének meghatározása III. Béla Y-kromoszómájának elemzése alapján. Kásler szerint Baktria területéről lassú mozgás indult el nyugati és északi irányba, majd kétezer éve az „Árpádok családja” és rokonaik az Uráitól voltak. „Ezekkel az eredményekkel lehet vitatkozni, de csak érvekkel és tényekkel, azonban nem lehet azokat megkerülni” -jelentette ki Kásler, és köszönetét fejezte ki Erdő Péter bíborosnak, aki engedélyezte a mintavételt és a vizsgálatok elvégzését. Kásler szerint sikerült meghatározni az Árpádokra jellemző DNS- szakaszt a III. Béla csontvázából vett mintában, és azonosították II. Vak Béla csontvázát is a Mátyás-templom altemplomi szarkofágjában. A tárcavezető a dinasztia vizsgálata mellett legalább ennyire fontos kutatási iránynak nevezte a populációgenetikát, arra is kitérve, hogy a tizenegy tudományos igazgatósággal működő Magyarságkutató Intézet „összegyűjtötte mindazt, ami a magyar eredettel kapcsolatos”. (MTI) Furcsa vírusnyár SZOMBATHY PÁL 7 jra teljed a koronavírus, a nyár tombol, az utazási szokások nem U tarthatóak. Két dolog biztos: a forróság és a bizonytalanság. A június közepi határzároldások után halaszthatatlan ügyben azonnal Olaszországba kellett mennem. Utam során akkor még különös látvány fogadott: a víruskarantén nyomai még ott voltak a határokon félrehúzott kordonok, leterelések, ideiglenes határbódék képében, de már kihaltak voltak, legfeljebb egy-egy szlovén vagy olasz rendőrautó unatkozott, mindenféle vizsgálat és közbeavatkozás nélkül. Szlovénia útjain külföldi rendszámú autók csekély számban haladtak Itália felé, jellemzően visszatérő román vendégmunkások jelentették az átutazók túlnyomó többségét. Trieszt már pezsgett, a maszkok csak a boltokban kerültek fel, az emberek látható megkönnyebbüléssel vették újra birtokba életterüket a városi utcákon, teraszokon. Turizmus természetesen még nem volt, legfeljebb belföldi mozgás, magyarként csodabogárnak számítottam a kánikulára készülő városban. „Több Balaton, kevesebb Adria.” (Orbán Viktor magyar miniszterelnök a közrádióban) Könnyen lehet, hogy a három hete Észak-Olaszországban tapasztalt helyzet - beutazók kis száma, belföldi turizmus élénkülése - az egész idei nyár fö jellemzője, újdonsága marad a járványhullám első szakasza utáni, egyelőre lokális kiújulások helyzetében. A magyar kormányfő pénteki megjegyzése is erre utal: a vírus új megjelenését Közép- és Dél-Európában behurcolásként jellemezte Orbán Viktor, utalva arra, hogy a fertőzöttek száma az elmúlt két hétben felszaladt a tízszeresére Horvátországban, négyszeresére Szerbiában, ahol zavargások is voltak a belgrádi kijárási szigorítások tervének hírére, sőt még a sikeresen védekező Szlovéniában is emelkedés tapasztalható, ott már néhány ország állampolgárait beutazási kontroll alá vonták. A lokális, vészjelző koronavírus-robbanások oka a turizmus fő célpontjain nyilvánvalóan az utazás, a mozgás. Magyarok, csehek, szlovákok tömegei indultak el az Adriára, cseh magán-vasúttársasággal is megközelíthető már Magyarországról a horvát tengerpart, az ottani árak a hírek szerint nem csökkentek, sőt - nyilván mindenki gyorsan be akaija hozni a nyárelő ürességének deficitjét. Csakhogy a behurcolás hírére ismét jön az elbizonytalanodás. Pénteki példám személyes ismeretségi körömben az a kisgyermekes kollégám, aki reggel úgy ment el otthonról, hogy trieszti háromnapos hétvégére indul a család, aztán délelőtt már a Balatont tervezték az operatív törzs déli bejelentésére várva. A Balaton idén nyáron tényleg magyar tenger lett és lesz. Eddig soha nem tapasztalt ciklikusság látható a Budapestről a tóhoz vezető autósztrádán, de nagyjából ugyanezt tapasztalom a Velencei-tónál lakva is. Nya- . ranta eddig volt a klasszikus főszezon július eleje-közepétől augusztus 20- ig, amikor erre a néhány hétre zsúfolásig megteltek a partok az egyben kivett szabadságok alatt és miatt. Most viszont nincsenek szabadságok, kiadták a karantén idején, így a magyar ember nyaralási szezonja hétvégékre koncentrálódik, amihez esetleg hozzálopja a pénteket, szerencsésebbje esetleg a csütörtök délutánt. így viszont a sztrádák nemcsak az évtizedek óta megszokott módon péntek délutántól dugulnak be, hanem már péntek reggeltől, sőt csütörtök délután is. A vasárnapot pedig hagyjuk is, az a horror plusz kategóriája. Nyári vakációs turizmus helyett hétvégeturizmus van tehát ezen a nyáron, és ezt a vírus nyomasztó közelsége csak erősíti. Budapestről mindenki menekül, hiszen a fővárosban nemcsak a hőség viselhető nehezen, de ott kísért a tavaszi két és fél hónapos karanténbezártság tehetetlensége is az emberekben. A furcsa nyár fö nyertese hát a Balaton, ahol így az egekbe szökhetnek az árak, nincs ami meggátolja a kiszabadult, izzadó embertömeg itt és most mindent azonnal típusú költekezését. Ugyanakkor esély ez a félbezártság a teljes vidéki belföldi turizmusnak is: az országon múlik most, mit kezd magával. FIGYELŐ Az agyat is károsíthatja a Covid A University College London (UCL) tudósainak bizonyítékai arra utalnak, hogy a Covid-19 súlyos idegrendszeri szövődményekhez (gyulladás, pszichózis, delirium) vezethet. A kutatók 43 Covid-beteg esetét vizsgálták meg, akiknél időleges agyi működési zavar, stroke, idegkárosodás vagy más súlyos agyi rendellenesség jelentkezett. Korábbi kutatások is megállapították már, hogy az új betegség károsíthatja az agyat. „Azt még meg kell vizsgálni, hogy a pandémiához kapcsolódóan elteijed-e széles körben az agykárosodás, amint az 1918-as járvány utáni Encepjalitis lethargicaaz 1920-as, 1930-as években” - mondta Michael Zandi, az UCL neurológusa. Neurológusok és agy specialisták szerint egyre több a bizonyíték arra, hogy a Covid-19 hatása az idegrendszerre aggasztó lehet.„Mivel a vírus csak néhány hónapja van jelen, nem tudhatjuk, mi mindent okoz hosszú távon” - mondta Ross Paterson kutató. (MTI) Nem visszafogó erő a fertőzésen átesés A koronavírus-fertőzésen átesők száma sem akadályoz meg egy esetleges második hullámot, illetve a jelenlegi hullám újabb csúcspontjait, közölte az Egészségügyi Világszervezet (WHO). A szervezet szerint nem biztos, hogy a járványnak lesz második hulláma, ami sok országban jelenleg történik, az az első hullám újabb csúcspontja. Valamennyi országnak azt tanácsolja, folytassa a helyzet megfigyelését és tartsa készenlétben az egészségügyi rendszert a nagyszámú beteg ellátására. (MTI)
