Új Szó, 2020. július (73. évfolyam, 151-177. szám)
2020-07-11 / 160. szám
KÖZÉLET Sok a kérdőjel a középiskolák optimalizálása körül BranislavGröhling a középiskola-hálózat optimalizálásáttervezi (jASR-fotó) SZALAY HAJNALKA Pozsony. Az oktatásügyi tárca optimalizálná a hazai közápiskola-hálázatot, ezzel biztosítaná az oktatás színvonalát. A folyamat azonban a magyar intézményak kárára mehet vágbe. A megyei önkormányzatokat tömörítő SK8 képviselői nemrég tárgyaltak Branislav Gröhling (SaS) oktatásügyi miniszterrel a hazai középiskolai hálózatról. „Nagyon szívesen együttműködnénk a megyékkel, hogy az iskolahálózatot a következő szintre emeljük, és növeljük a fiatalok oktatásának minőségét” - nyilatkozta a tárcavezető. Mint mondja, a középiskolák száma nem tükrözi a demográfia alakulását, szerinte sok szakközépiskola jelentősen több szabad helyet hirdet, mint amennyi iránt valós az érdeklődés. Emellett a racionalizáció jelentős költségmegtakarítást jelentene az államnak, a pénzt a miniszter a megmaradt iskolákra fordítaná. , Járni fogjuk a régiókat, és elmagyarázzuk a szülőknek is, miért jó néhány középiskolát összevonni” - jelentette ki Gröhling. Túl korai Szerettük volna megtudni, hogy a tárca miképp képzeli el a középiskolák optimalizálását, valamint arra is kíváncsiak voltunk, ugyanazon feltételek szerint kell-e eljárni a szlovák és a magyar iskolákkal is. A minisztérium azonban egyelőre nem tudott információkkal szolgálni. RÖVIDEN Újra Párkányon át járnak az EC-k Pozsony. Hétfőtől visszaáll a korábban megszokott nemzetközi vonatközlekedés Magyarország irányába. Az idáig Pozsonynál eltérő nemzetközi vonatszerelvények újból Párkánynál mennek át a határon, viszont a Szob és Nagymaros közti szakaszon, feltehetően augusztus végéig, csak egy vágányon lesz biztosítva a vasúti közlekedés, kizárólag a személyvonatok számára. (szh) Tizenkilenc újabb fertőzöttet találtak Pozsony. A csütörtökön elvégzett 2172 teszt közül 19-nél igazolódott be a koronavírus-fertőzés. A legtöbb új fertőzött (5) a Rimaszombati járásból származik, négyen élnek a Rőcei járásban, ketten pedig a Pozsonyi, az Eperjesi és aNámesztói (Némestovo) járásban. További egyegy új fertőzöttet találtak a Privigyei, a Kassai, a Vágújhelyi és a Komáromi járásban. Az országban eddig több mint 225 ezer tesztet végeztek el, az összes ismert fertőzött száma pedig 1870. Jelenleg 13 személyt ápolnak kórházban, hárman vannak az intenzíven, egy pedig lélegeztetőgépen. (szh) „Bővebb tájékoztatást a középiskolák optimalizációjáról az oktatásügyi minisztérium akkor ad, ha aktuális lesz, egyelőre korai ez a kérés” - áll a sajtóosztály válaszában. Hozzátették, hogy ebben a kérdésben a kormányprogramban megfogalmazottak szerint fognak eljárni, amely hangsúlyozza, hogy a diákoknak lehetőséget kell adni az anyanyelvűnkön való tanuláshoz, valamint támogatni kell a kisebbségi tannyelvű iskolák működését. A Híd akcióban Ezt látva a parlamenten kívül maradt Híd tárgyalásokat kezdeményezett a megyefőnökökkel azért, hogy minden magyar alapiskolásnak legyen helye magyar középiskolában. A középiskolai helyeket a megyék határozzák meg, Prékop Mária, a Híd oktatásügyi szakembere szerint azonban ezt a keretszámot rugalmasan kellene kezelni. „Az igazgatók egy évvel korábban dolgozzák ki a tervezetet, de ha valami változás van, arra reagálni kell” -nyilatkozta az Új Szónak Prékop, aki példaként Füleket említette, ahol a koronavírus miatt jelentősen megnőtt a jelentkezők száma. „Sok gyereknek volt gondja az érettségivel, mivel többen Magyarországon járnak középiskolába. A koronavírus miatt sok szülő úgy döntött, inkább a helyi gimnáziumba íratná a gyerekét, de amikor az igazgató tervezte a tanévet, ezzel nem számolhatott” - mondta Prékop, aki maga is részt vett a megyefőnökkel folytatott tárgyalásokon. Juraj Drobával (SaS), a Pozsony Megyei Önkormányzat elnökével CZlMER GÁBOR A szlovákiai magyar politikai élet szereplői elfogadhatatlannak tartják, hogy az állam a Benei-dekrétumokra hivatkozva ma végezze be a 75 évvel ezelőtt elkezdett vagyonelkobzásokat, amelyek során a magyarok kollektív bűnösségének elvét alkalmaznák. Az elmúlt hetekben a Benesdekrétumok ügye újra felszínre került. Az állam 75 évvel ezelőtti rendeletekre hivatkozva megtagadta a D4-es autópálya alatti telkek árának kifizetését azok tulajdonosainak, Észak-Szlovákiában pedig az állami erdőgazdaság venné el egy magánszemély, Bosits Miklós telkeit. A második világháború után kiadott, a magyarok és a németek kollektív bűnösségét kimondó dekrétumokkal kapcsolatban azt kérdeztük a politikai élet szereplőitől, hogyan látják az említett konkrét ügyeket és mit gondolnak arról, rehabilitálják-e valaha a magyarokat a Benes-dekrétumok miatt. Őry Péter, az MKP Országos Tanácsának elnöke elmondta, pártja véleménye ezen a téren már régóta ismert: „A kollektív bűnösség joggyakorlata és elve a jogrendben nemkívánatos.” Hozzátette, a Bosits-ügyben a strasbourgi például abban egyeztek meg, hogy a hozzá tartozó két érintett iskola az elsősök keretszámait az adott tanévben várható maximális jelentkezők alapján szabja meg. A héten pedig Milan Belicával, Nyitra megye főnökével egyeztettek. „Vannak iskolák, ahol nincs elég hely a diákoknak. Szerettük volna, hogy ezek az iskolák különleges elbírálás alá essenek. Azt akartuk, hogy megígéijék, erre figyelni fognak. Ez sikerült is” - tájékoztatott a tárgyaszékhelyű Emberi Jogok Európai Bíróságán elmarasztalták Szlovákiát. „Ez is bizonyítja, hogy a dekrétumok a mai napig hatályban vannak, hiszen ezekre alapozva ma is történhetnek elkobzások” - fogalmazott. Arról, hogy az MKP a folyamatban lévő konkrét ügyekkel kapcsolatban mit tud tenni, elmondta, parlamenten kívüli pártként az ő feladatuk, hogy felhívják a problémára a figyelmet és nyomást gyakoroljanak a kormányzatra. „Illetve, hogy felszólítsuk a kormányzatot és a nemzetközi fórumokat, kezdjenek el azon gondolkodni, vane helye az Európai Unióban az ilyen jogszabályoknak” - tette hozzá. Ory szerint mindenekelőtt a kollektív bűnösség elvét kell törölni, az erre épülő esetleges rehabilitációnak pedig két formáját látja: „Az egyik az eszmei rehabilitálás, a másik pedig a gazdasági, anyagi kárpótlás” - mondta, és hozzátette, az előbbire lát esélyt, az utóbbit sokkal problematikusabbnak látja. „Nem vagyok jogász, de jogi végzettség nélkül, józan parasztésszel úgy látom, hogy Benes elnök rossz szelleme még mindig bünteti a szlovákiai magyarokat” - fogalmaz Sólymos László, a Híd elnöke. A D4- es alatti telkekre vonatkozóan úgy nyilatkozott, az illetékes hivatalok olyan jogi megoldást keresnek, ami elfogadhatatlan. „Eljárási hibára hivatkoznak. Ez magyarul azt jelenti, hogy utólagosan szeretnék érvélásról Prékop Mária, a Híd oktatásügyi szakembere. Hozzátette, hogy a középiskolák optimalizációjáról is szó volt. „Azt gondolom, a magyar iskolákat nem kellene érintenie, különösképpen igaz ez a szakközépiskolákra, hiszen van, amelyből egy van az egész országban” - nyilatkozta a szakértő. Mint mondja, megszólították az Összefogást és az MKP-t is, hogy csatlakozzanak a tárgyalásokhoz. Mózes Szabolcs, az Összefogás venyesíteni azt, ami már elévült. Ez pedig nem történhet meg” - közölte a Híd elnöke, és az egész ügyet ahhoz hasonlította, mintha valaki ma a második világháború korszakában hozott zsidótörvényekbe, például az arizációba kapaszkodna. A pártelnök szerint előrelépést akkor lehetne elérni, ha a kormányfő, Igor Matovic (OEaNO) bocsánatot kéme a szlovákiai magyaroktól. Sólymos ezen túl a kisajátítási eljárások leállításának fontosságát hangsúlyozta. Mózes Szabolcs, a Magyar Közösségi Összefogás elnöke a D4-es alatti és a Bosics Miklóshoz köthető földterületekkel kapcsolatos konfiskációs eljárással kapcsolatban elmondta, számukra csalódás az igazságügyi miniszter válasza. A tárcavezető ugyanis arról beszélt, a mostani eljárás csak a múltbéli adminisztrációs hiba kijavítása, hiszen a kérdéses ingatlanokat az államnak már évtizedekkel ezelőtt el kellett volna koboznia. „Nem elég, ha eseti módon valamelyik tárca közbeavatkozik, komplex törvényi megoldást kell adni a problémára. Szakértőkkel errgl konzultálunk és ilyen megoldást készítünk elő” - fogalmazott Mózes arra vonatkozóan, pártjuk mit kíván tenni a rendszerszintű megoldás érdekében. Az Összefogás elnöke a magyarok rehabilitációját szükségesnek tartja. „Ha a szlovák társadalom szembe akar nézni saját múltj a árnyaival, akkor ennek be kell következnie. Minimálisan egy zetője lapunknak úgy nyilatkozott, természetes számukra, hogy együttműködjenek a közösségünket érintő kérdésekben. „A Híddal való legutóbbi találkozón örömmel vettük a megkeresést, és szakmai támogatásunkról biztosítottuk őket” - tette hozzá a pártelnök. Jópont-szerzás A Magyar Közösség Pártja korábban úgy nyilatkozott, politikai jó pontok szerzéséről van szó, és a Híd nemzeti húrokat pengetve igyekszik e pártpolitikai érdeket szolgálni. Kiss Beáta, az MKP oktatásügyi szakembere kijelentette, a kialakult helyzetet a szakoktatásról szóló törvény két évvel ezelőtti módosítása okozta, amely nemcsak a magyar iskolákra nézve hátrányos, hisz mesterségesen befolyásolja a tanulók iskolaválasztásijogát, tudatosan és agresszíven a hiányszakmák felé tereli őket. „A célkitűzés bizonyára jogos, a módszer viszont nem elfogadható. Ráadásul a megye a saját konkurenciájának szab létszámot az egyházi és magánintézmények esetében, ily módon törvényes keretek között - néhány év alatt - akár likvidálhatja is őket” - nyilatkozta lapunknak Kiss. Mint mondja, a pozsonyi példa üdvös, de csak a Jóindulat a rossz törvény alkalmazása során” esete. „Az MKP nevében már több alkalommal kifejeztem, hogy a legjobb megoldás a törvény minimum e passzusának hatályon kívül helyezése lenne. A másik megoldás pedig az, ha a magyar iskolákat kiemelnék, és egyáltalán nem vonatkozna rájuk ez az eljárás” - tette hozzá Kiss. szimbolikus bocsánatkérés, esetleg egy szimbolikus kárpótlás formájában” - fogalmazott az Összefogás elnöke. Bukovszky László (Híd) kisebbségi kormánybiztostól aziránt érdeklődtünk, hivatala foglalkozik-e a feljebb említett konkrét tulajdonjogi ügyekkel. „Kormánybiztosként nem foglalkozom vele, de nem értek egyet az eljárással, és abszurdnak tartom az idevágó dekrétum visszamenőleges érvényesítését” - válaszolta Bukovszky. Arra utalva, hogy Prága már évekkel ezelőtt bocsánatot kért a kitelepített németektől, hozzátette: „Bízom benne, hogy a dekrétumok kapcsán egyszer eljön az a történelmi pillanat, amit a közelmúltban meglépett a cseh és a nemet kormány. Ez lenne a követendő példa!” Tokár Géza, a Szlovákiai Magyarok Kerékasztalának szóvivője a folyamatban lévő ügyekről úgy nyilatkozott, szerinte törvényileg és erkölcsileg is elfogadhatatlan, hogy a benesi dekrétumok alapján visszamenőlegesen történik meg a földek kisajátítása. „Úgy gondolom, hogy az állampolgárságuktól és vagyonuktól megfosztott magyarok kárpótlásának egy ponton meg kell történnie ahhoz, hogy magunk mögött hagyhassuk a történelmi konfliktusokat” - tette hozzá arra vonatkozóan, szerinte rehabilitálják-e valaha a magyarokat. Legalább eszmei kárpótlást!
