Új Szó, 2020. július (73. évfolyam, 151-177. szám)
2020-07-09 / 158. szám
www.ujszo.com I 2020. július 9. KÖZÉLET 3 Az Akadémiának kritikusnak kell lennie Mészáros András szerint a Magyar Tudományos Akadémia tagsága politikailagmegosztott (Somogyi Tibor felvétele) CZÍMER GÁBOR A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) új elnökének, Freund Tamásnak a megválasztásáról Mászáros Andrást, a Szlovák Tudományos Akadám ia Filozófiai Intázetánek munkatársát, a Szlovákiai Magyar Akadémiai Tanács elnökét, az MTA külső tagját kérdeztük, akit épp egy kerékpártúra közben értünk utol. Mennyi szlovákiai rendes, külső, vagy levelező tagja van a Magyar Tudományos Akadémiának? Az Akadémia köztestületének tagja mindenki, akinek van tudományos fokozata és bejelentkezik az MTA publikációs jegyzékébe. Aki Szlovákiában élő szlovák állampolgárként tesz így, az ún. külső köztestületi tag. Ez utóbbi csoportba hozzávetőlegesen 200-an tartoznak. Ok valamilyen egyetemen, vagy kutatóintézetben dolgoznak, de lehetnek független személyek is. Az Akadémiának ugyanakkor vannak rendes és külső tagjai. Az előbbiek Magyarországon, míg az utóbbiak határon túl élnek. Külső tagok jelenleg Szlovákiában öten vagyunk, az elnökválasztás során azonban nincs szavazati jogunk. A most megválasztott MTA- elnök, Freund Tamás korábban többször is támadta a magyar társadalomtudósokat. Mit jelent ez az utóbbi tudományágak képviselői számára? Figyelembe véve, hogy milyen negatív szellemben nyilatkozott az MTA volt társadalomtudományi kutatóintézeteinek munkatársairól, az ő megválasztása nem jó jel. Én azonban nem tudom értelmezni az új elnöknek az apolitikusságról szóló kijelentéseit, mert a tudománynak és főként a társadalomtudományoknak van egy kritikai szerepe, így például a szociológusok, a politológusok vagy a történettudósok a magyarság egy bizonyos szegmensét kutatják, és nem lehetnek nem kritikusak. A kritikát az esetükben kizárni az adott tudományág nem ismeretét feltételezi. Úgy tudom, Freund szerint az MTA-nak a nemzet lelkiismeretévé kell válnia, a lelkiismeretnek viszont kritikusnak kell lennie. Ön szerint veszélyben van most ez a kritikusság? Ezt én kívülről nehezen tudom megítélni, a puding próbája az evés. A titkároknak, alelnököknek ugyan nincs olyan nagy szerepe, de valamiképpen ők is hatással lehetnek a folyamatokra. Meg kell várni, miként fog ez működni. El kell ugyanakkor mondani, hogy Freund a saját szakterületén nemzetközileg elismert tudós, gondolom, a tudományosság kritériumait tiszteletben fogja tartani. Freund annak érdekében is igyekezett lobbizni, hogy a magyar kormány ne vegye el az MTA-tól a legfontosabb intézményeit, a kutatóintézeteket. Ezzel pedig szembe helyezkedett a kormányzati akarattal. Ön szerint mit hoz majd Freund elnöksége az intézmény autonómiája szempontjából? Őszintén remélem, Freund van olyan diplomata, hogy megpróbálja megmenteni az MTA. autonómiáját. Azzal, hogy az állam már korábban elvette az Akadémia kutatóintézeteit, megkönnyítette a helyzetét, mert a köztestületi tagok különböző egyetemeken, vagy más intézményekben dolgoznak. így most könnyebb az autonómiát megőrizni, mint amikor még megvoltak a kutatóintézetek. Az egész világra és a politikusokra is jellemző ma egyfajta tudományellenesség. Én nem irigylem az új elnököt és azt, hogy miként fogja magának a mozgásteret kiharcolni ahhoz, hogy az Akadémiának visszaszerezze a rangját. Freund számított a magyar kormányzat számára kedvező jelöltnek, míg Pléh Csabát inkább a hatalommal konfliktust felvállaló személyiségnek tartják. Az előbbi elnökké választása egy csata elvesztését jelenti? Nem szívesen használom a hadászati terminológiát. A tudományban gondolkodni kell, nem csatázni. Többé kevésbé mindenki úgy látta, hogy Freund fog győzni. Az Akadémia tagsága politikailag megosztott, és azt sem szabad elfelejteni, hogy Pléh a CEU-n is tanít. Ha én a Fidesz szempontjából nézem, akkor a magyarországi hatalom sikeres lépést tett azzal, hogy olyan ember került az MTA élére, aki közelebb áll hozzá. Hogy az új elnök valóban meg fog-e felelni az elvárásoknak, vagy pedig a sarkára áll, azt még jelenleg nem tudhatjuk. A szlovákiai fiatalok ötödé nem dolgozik és már nem is tanul MOLNÁR IVÁN A koronavírus-járvány miatt az állástalanok számának a látványos megugrásával számolhatunk, az Eurostat szerint azonban a fiatalabb korosztályok munkanélküliságét tekintve Szlovákia már eddig is a legrosszabbul teljesítő uniós országok közé tartozott. Pozsony. Szlovákiában a koronavírus-járvány megjelenése előtt sem volt rózsás a helyzet a fiatalok munkanélkülisége szempontjából. Az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat felmérése szerint a 20 és 34 év közötti fiatalok ötödé már tavaly sem dolgozott és nem is tanult. E tekintetben ráadásul az elmúlt években nemhogy nem javult a helyzet, hanem még romlott is. „Míg 2018-ban a hatodik legrosszabb eredményt produkáltuk, tavaly már a harmadikok voltunk. Az Európai Unióban így csak az e tekintetben már korábban is katasztrofális eredményeket felmutató Olaszországban és Görögországban rosszabb a helyzet” - nyilatkozta lapunknak Lenka Buchláková, a Szlovák Takarékpénztár elemzője. Míg Szlovákiában az említett korosztályhoz tartozók 20 százaléka teljesen inaktív, vagyis az iskolából már kikerült, munkát azonban még nem talált, Olaszországban az ilyen fiatalok aránya 28 százalék körül mozog, Görögországban pedig szintén 25 százalék felett van. A legjobb mutatókkal a svédek, a luxemburgiak és a hollandok büszkélkedhetnek, 7 és 8,5 százalék közötti aránnyal. A legfrissebb adatok szerint az Európai Unió egészében nagyjából 15 millió ilyen fiatal él. Lesz még rosszabb is „Hogy az elmúlt időszakban még romlott is a helyzet, az már a gazdaság fokozatos lassulásával magyarázható, ami jelentősen rontott azon fiatalok elhelyezkedési esélyein, akik nem fordítottak elegendő energiát a saját képzésükre. Közülük sokan csak a törvényileg előírt minimális képzésben részesültek, sokan vannak azonban olyanok is, akik olyan szakmát tanultak ki, olyan egyetemi szakot végeztek el, amelyre jelenleg nincs nagyobb igény” - tette hozzá Buchláková. Szerinte az elkövetkező időszakban e tekintetben további látványos romlásra számíthatunk, hiszen a koronavírusjárvány miatt Szlovákiában is emberek tízezrei veszítik el a munkájukat, a fiatal, kellő szakmai tapasztalattal nem rendelkező pályakezdő fiatalok így még nehezebben találnak máj d munkát. Segít a mamahotel A szlovákiai fiatalok nagy részét azonban nem kell félteni, Szlovákiában ugyanis a nyugati uniós tagországokhoz képest is hatékonyabban működik a mamahotel intézménye, vagyis a nem dolgozó fiatalok nagy részéről gondoskodnak a szülők. Ezt az Eurostat adatai is alátámasztják, amelyek szerint Szlovákiában az egyik legalacsonyabb azon fiatalok aránya, akiket szegénység fenyeget. „A mamahotellel sokan vissza is élnek. A legfrissebb adatok szerint ugyanis az iskolából már kikerült szlovákiai fiatalok nagyjából 11 százaléka nemhogy nem tud munkát találni, de eleve nem is akar dolgozni. Ez csaknem duplája a 6 százalék körüli uniós átlagnak” - tette hozzá a Szlovák Takarékpénztár elemzője. Édes semmittevés: az iskolából kikerült szlovákiai fiatalok 11%-a a mamahotelre hagyatkozik, és nem is tervezi, hogy munkát keres (TASR/AP-feivétei) Koronavírus: veszélyben a NAGYROLAND G«nf/Pozsony. A korábban megjelent kutatásokat cáfolva az Egészségügyi Világszervezet (WHO) megállapította, hogy a dohányzás igenis veszélyes lehet a koronavírus-fertőzöttek egészségügyi állapotára. A napokban jelent meg az Egészségügyi Világszervezet legújabb publikációja a koronavírusfertőzés és a dohányzás összefüggéseiről. A WHO szakértői összesen 34 tanulmányt hasonlítottak össze, amelyeket az utóbbi hónapokban készítettek a kutatók a világ különböző országaiban. Az elemzők végül arra a következtetésre jutottak, hogy a dohányzás valóban komplikációkat okozhat a koronavírussal fertőzött személyeknél. „A kutatások jelenlegi fázisában a rendelkezésre álló bizonyítékok arra utalnak, hogy a dohányzás összefüggésben áll a kórházban ápolt beteg állapotának súlyosbodásával és a halálozással is” - olvasható a tanulmány összegzésében. Azt azonban egyelőre nem lehet pontosan megállapítani, hogy mennyivel jelent nagyobb kockázatot a dohányzás, ehhez a WHO szerint átfogó, népességalapú kutatásokat kellene lefolytatni. A szervezet tanulmánya ellentmond a francia tudósok áprilisban közzétett kutatásainak, miszerint a dohányosok kisebb eséllyel fertőződnek meg, mint a nemdohányzók. Ezeket a megállapításokat a párizsi kórházakban mért adatokra alapozták, és a francia tudósok úgy vélték, hogy a nikotin valamilyen módon szerepet játszhat a vírus nagyobb dohányosok A dohányzás komplikációkat okozhat a koronavírussal fertőzött személyeknél (TASR-felvétel) kezelésében. Az Euronews hírportál beszámolója szerint a franciák olyannyira komolyan vették ezeket a kutatásokat, hogy egy ideig korlátozták a nikotintartalmú termékek (tapaszok, rágógumik) eladását. így akarták megakadályozni, hogy az emberek a vírustól tartva túladagolják a nikotinbevitelt, másrészt pedig ezzel garantálták volna, hogy a termékekből mindenkinek jusson. A francia kutatásokat azonban már akkor is bírálták a különböző egészségügyi szervezetek. A WHO legújabb tanulmányában leszögezte, hogy az említett kutatások módszertana a vészhelyzeti eljárások miatt hibásnak bizonyult, mivel nem vettek figyelembe olyan fontos tényezőket, mint például a betegek kora vagy kortörténete.
