Új Szó, 2020. július (73. évfolyam, 151-177. szám)

2020-07-09 / 158. szám

www.ujszo.com I 2020. július 9. KÖZÉLET 3 Az Akadémiának kritikusnak kell lennie Mészáros András szerint a Magyar Tudományos Akadémia tagsága politikai­lagmegosztott (Somogyi Tibor felvétele) CZÍMER GÁBOR A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) új elnökének, Freund Tamásnak a megválasztásáról Mászáros Andrást, a Szlovák Tudományos Akadám ia Filozófiai Intázetánek munkatársát, a Szlovákiai Magyar Akadémiai Tanács elnökét, az MTA külső tagját kérdeztük, akit épp egy kerékpártúra közben értünk utol. Mennyi szlovákiai rendes, kül­ső, vagy levelező tagja van a Ma­gyar Tudományos Akadémiá­nak? Az Akadémia köztestületének tagja mindenki, akinek van tudomá­nyos fokozata és bejelentkezik az MTA publikációs jegyzékébe. Aki Szlovákiában élő szlovák ál­lampolgárként tesz így, az ún. külső köztestületi tag. Ez utóbbi csoportba hozzávetőlegesen 200-an tartoznak. Ok valamilyen egyetemen, vagy ku­tatóintézetben dolgoznak, de lehet­nek független személyek is. Az Akadémiának ugyanakkor van­nak rendes és külső tagjai. Az előb­biek Magyarországon, míg az utób­biak határon túl élnek. Külső tagok jelenleg Szlovákiában öten va­gyunk, az elnökválasztás során azonban nincs szavazati jogunk. A most megválasztott MTA- elnök, Freund Tamás korábban többször is támadta a magyar társadalomtudósokat. Mit jelent ez az utóbbi tudományágak kép­viselői számára? Figyelembe véve, hogy milyen negatív szellemben nyilatkozott az MTA volt társadalomtudományi kutatóintézeteinek munkatársairól, az ő megválasztása nem jó jel. Én azonban nem tudom értelmezni az új elnöknek az apolitikusságról szóló kijelentéseit, mert a tudománynak és főként a társadalomtudomá­nyoknak van egy kritikai szerepe, így például a szociológusok, a po­litológusok vagy a történettudósok a magyarság egy bizonyos szeg­mensét kutatják, és nem lehetnek nem kritikusak. A kritikát az ese­tükben kizárni az adott tudományág nem ismeretét feltételezi. Úgy tu­dom, Freund szerint az MTA-nak a nemzet lelkiismeretévé kell vál­nia, a lelkiismeretnek viszont kriti­kusnak kell lennie. Ön szerint veszélyben van most ez a kritikusság? Ezt én kívülről nehezen tudom megítélni, a puding próbája az evés. A titkároknak, alelnököknek ugyan nincs olyan nagy szerepe, de vala­miképpen ők is hatással lehetnek a folyamatokra. Meg kell várni, mi­ként fog ez működni. El kell ugyan­akkor mondani, hogy Freund a sa­ját szakterületén nemzetközileg el­ismert tudós, gondolom, a tudomá­nyosság kritériumait tiszteletben fogja tartani. Freund annak érdekében is igyekezett lobbizni, hogy a ma­gyar kormány ne vegye el az MTA-tól a legfontosabb intézmé­nyeit, a kutatóintézeteket. Ezzel pedig szembe helyezkedett a kor­mányzati akarattal. Ön szerint mit hoz majd Freund elnöksége az intézmény autonómiája szem­pontjából? Őszintén remélem, Freund van olyan diplomata, hogy megpróbál­ja megmenteni az MTA. autonómi­áját. Azzal, hogy az állam már ko­rábban elvette az Akadémia kuta­tóintézeteit, megkönnyítette a helyzetét, mert a köztestületi tagok különböző egyetemeken, vagy más intézményekben dolgoznak. így most könnyebb az autonómiát meg­őrizni, mint amikor még megvoltak a kutatóintézetek. Az egész világra és a politikusokra is jellemző ma egyfajta tudományellenesség. Én nem irigylem az új elnököt és azt, hogy miként fogja magának a moz­gásteret kiharcolni ahhoz, hogy az Akadémiának visszaszerezze a rangját. Freund számított a magyar kormányzat számára kedvező je­löltnek, míg Pléh Csabát inkább a hatalommal konfliktust felvállaló személyiségnek tartják. Az előbbi elnökké választása egy csata el­vesztését jelenti? Nem szívesen használom a hadá­szati terminológiát. A tudományban gondolkodni kell, nem csatázni. Többé kevésbé mindenki úgy látta, hogy Freund fog győzni. Az Akadé­mia tagsága politikailag megosztott, és azt sem szabad elfelejteni, hogy Pléh a CEU-n is tanít. Ha én a Fidesz szempontjából nézem, akkor a ma­gyarországi hatalom sikeres lépést tett azzal, hogy olyan ember került az MTA élére, aki közelebb áll hozzá. Hogy az új elnök valóban meg fog-e felelni az elvárásoknak, vagy pedig a sarkára áll, azt még jelenleg nem tudhatjuk. A szlovákiai fiatalok ötödé nem dolgozik és már nem is tanul MOLNÁR IVÁN A koronavírus-járvány miatt az állástalanok számának a látványos megugrásával számolhatunk, az Eurostat szerint azonban a fiatalabb korosztályok munkanélkülisá­­gét tekintve Szlovákia már eddig is a legrosszabbul teljesítő uniós országok közé tartozott. Pozsony. Szlovákiában a koro­navírus-járvány megjelenése előtt sem volt rózsás a helyzet a fiatalok munkanélkülisége szempontjából. Az uniós statisztikai hivatal, az Eu­rostat felmérése szerint a 20 és 34 év közötti fiatalok ötödé már tavaly sem dolgozott és nem is tanult. E tekin­tetben ráadásul az elmúlt években nemhogy nem javult a helyzet, ha­nem még romlott is. „Míg 2018-ban a hatodik legrosszabb eredményt produkáltuk, tavaly már a harmadi­kok voltunk. Az Európai Unióban így csak az e tekintetben már ko­rábban is katasztrofális eredménye­ket felmutató Olaszországban és Görögországban rosszabb a hely­zet” - nyilatkozta lapunknak Lenka Buchláková, a Szlovák Takarék­­pénztár elemzője. Míg Szlovákiá­ban az említett korosztályhoz tarto­zók 20 százaléka teljesen inaktív, vagyis az iskolából már kikerült, munkát azonban még nem talált, Olaszországban az ilyen fiatalok aránya 28 százalék körül mozog, Görögországban pedig szintén 25 százalék felett van. A legjobb mu­tatókkal a svédek, a luxemburgiak és a hollandok büszkélkedhetnek, 7 és 8,5 százalék közötti aránnyal. A leg­frissebb adatok szerint az Európai Unió egészében nagyjából 15 millió ilyen fiatal él. Lesz még rosszabb is „Hogy az elmúlt időszakban még romlott is a helyzet, az már a gazda­ság fokozatos lassulásával magya­rázható, ami jelentősen rontott azon fiatalok elhelyezkedési esélyein, akik nem fordítottak elegendő ener­giát a saját képzésükre. Közülük so­kan csak a törvényileg előírt mini­mális képzésben részesültek, sokan vannak azonban olyanok is, akik olyan szakmát tanultak ki, olyan egyetemi szakot végeztek el, amely­re jelenleg nincs nagyobb igény” - tette hozzá Buchláková. Szerinte az elkövetkező időszakban e tekintet­ben további látványos romlásra szá­míthatunk, hiszen a koronavírus­­járvány miatt Szlovákiában is em­berek tízezrei veszítik el a munká­jukat, a fiatal, kellő szakmai tapasz­talattal nem rendelkező pályakezdő fiatalok így még nehezebben talál­nak máj d munkát. Segít a mamahotel A szlovákiai fiatalok nagy részét azonban nem kell félteni, Szlováki­ában ugyanis a nyugati uniós tagor­szágokhoz képest is hatékonyabban működik a mamahotel intézménye, vagyis a nem dolgozó fiatalok nagy részéről gondoskodnak a szülők. Ezt az Eurostat adatai is alátámasztják, amelyek szerint Szlovákiában az egyik legalacsonyabb azon fiatalok aránya, akiket szegénység fenyeget. „A mamahotellel sokan vissza is él­nek. A legfrissebb adatok szerint ugyanis az iskolából már kikerült szlovákiai fiatalok nagyjából 11 százaléka nemhogy nem tud mun­kát találni, de eleve nem is akar dol­gozni. Ez csaknem duplája a 6 szá­zalék körüli uniós átlagnak” - tette hozzá a Szlovák Takarékpénztár elemzője. Édes semmittevés: az iskolából kikerült szlovákiai fiatalok 11%-a a mama­hotelre hagyatkozik, és nem is tervezi, hogy munkát keres (TASR/AP-feivétei) Koronavírus: veszélyben a NAGYROLAND G«nf/Pozsony. A korábban megjelent kutatásokat cáfolva az Egészségügyi Világszervezet (WHO) megállapította, hogy a do­hányzás igenis veszélyes lehet a koronavírus-fertőzöttek egész­ségügyi állapotára. A napokban jelent meg az Egészségügyi Világszervezet leg­újabb publikációja a koronavírus­fertőzés és a dohányzás összefüg­géseiről. A WHO szakértői össze­sen 34 tanulmányt hasonlítottak össze, amelyeket az utóbbi hóna­pokban készítettek a kutatók a vi­lág különböző országaiban. Az elemzők végül arra a következte­tésre jutottak, hogy a dohányzás valóban komplikációkat okozhat a koronavírussal fertőzött szemé­lyeknél. „A kutatások jelenlegi fá­zisában a rendelkezésre álló bizo­nyítékok arra utalnak, hogy a do­hányzás összefüggésben áll a kór­házban ápolt beteg állapotának sú­lyosbodásával és a halálozással is” - olvasható a tanulmány összeg­zésében. Azt azonban egyelőre nem lehet pontosan megállapítani, hogy mennyivel jelent nagyobb kockázatot a dohányzás, ehhez a WHO szerint átfogó, népességala­pú kutatásokat kellene lefolytatni. A szervezet tanulmánya ellent­mond a francia tudósok áprilisban közzétett kutatásainak, miszerint a dohányosok kisebb eséllyel fertő­ződnek meg, mint a nemdohány­zók. Ezeket a megállapításokat a párizsi kórházakban mért adatokra alapozták, és a francia tudósok úgy vélték, hogy a nikotin valamilyen módon szerepet játszhat a vírus nagyobb dohányosok A dohányzás komplikációkat okoz­hat a koronavírussal fertőzött sze­mélyeknél (TASR-felvétel) kezelésében. Az Euronews hír­portál beszámolója szerint a fran­ciák olyannyira komolyan vették ezeket a kutatásokat, hogy egy ideig korlátozták a nikotintartal­mú termékek (tapaszok, rágógu­mik) eladását. így akarták meg­akadályozni, hogy az emberek a vírustól tartva túladagolják a ni­kotinbevitelt, másrészt pedig ezzel garantálták volna, hogy a termé­kekből mindenkinek jusson. A francia kutatásokat azonban már akkor is bírálták a különböző egészségügyi szervezetek. A WHO legújabb tanulmányában leszögezte, hogy az említett kuta­tások módszertana a vészhelyzeti eljárások miatt hibásnak bizo­nyult, mivel nem vettek figyelem­be olyan fontos tényezőket, mint például a betegek kora vagy kor­története.

Next

/
Thumbnails
Contents