Új Szó, 2020. július (73. évfolyam, 151-177. szám)
2020-07-08 / 157. szám
www.ujszo.com | 2020. július 8. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 A pánik hullámain Nézzük meg alaposan a fertőzéssel kapcsolatos statisztikákat SZABÓ LACI ány új fertőzött volt az előző nap?-ez az a kérdés, amit szinte mindenki keres reggel a hírek között. Ha a koronavírussal kapcsolatos híreket olvasunk, szinte biztos találunk olyat, amelynek címében szerepel a második hullám, a megugrott esetszám, esetleg a pánik. Most ezek azok a kulcsszavak, amelyek kattintásokat generálnak a weboldalakon és leginkább foglalkoztatják az embereket. Az európai határnyitások után senkit sem lephetett meg, hogy emelkedett az új fertőzöttek száma. Világos volt, hogy ha kimozdulnak az emberek, elindulnak a turisták, lazulnak a korlátozások, akkor kisebb-nagyobb gócpontok alakulnak ki, több lesz a fertőzött. De nem árt a napi statisztika olvasásakor a számok mögé nézni, hiszen csak így látjuk, mennyivel nőtt a veszély. Az alaphírekből sok esetben hiányzik, hogy mennyi tesztet végeztek, sokszor csak az esetszám a lényeges mutató. Pedig nem mindegy, hogy száz tesztből lett 6 pozitív, vagy ötezerből 10 (ez lenne a teszt/új eset mutató). De ugyanúgy fontos, hogy nőtt-e, és ha igen, mennyivel a kórházban, intenzív osztályon (lélegeztetőgépen) kezeltek száma, hiszen az egyik kulcskérdés, hogy az ország egészségügyi rendszere meg tud-e birkózni a járvány miatti leterheléssel. És az sem mindegy, hogy a napi 10-20 esetből mennyi van egy gócpontból (akiket jó esetben izolálni tudnak). Ezek azok a mutatók, amelyek gyakran hiányoznak a hírekből, helyettük csak a pánikkeltő megnövekedett esetszám az egyetlen mutató. A járvány után a szakemberek két forgatókönyvet vázoltak fel, az egyik, hogy nyárra elmúlik a veszély, a másik, hogy velünk marad a vírus és jön a második hullám. Ez pedig sokakban riadalmat kelt joggal, hiszen az első körös bezárások után már senki sem szeretne újabb karantént, kijárási tilalmat, hasonlókat átélni. Éppen ezért kattintanak minden olyan hírre, amely erről a veszélyről árulna el valami közelebbit. Csakhogy ezek a hírek, előrejelzések is főleg jóslatok - sokszor pánikkeltéssel fűszerezve, hiszen gyakorlatilag senki nem tudja, mi lesz. Gondoljunk csak vissza a tavaszi, márciusi prognózisokra: emlékszünk még a több mint 2 millió szlovákiai fertőzöttről szóló elemzésre? Hogy lesz-e második hullám, nem tudjuk, a mostani állás szerint a vakcina érkezéséig minden bizonynyal elkerülhetetlen. Ám ez nem jelenti azt, hogy vissza kell térnie a tavaszi bezártságnak. Mára megtanultunk élni a veszéllyel, a döntő többség felelősén viselkedik, viseljük a maszkok tartjuk a távolságot, gyakran mosunk kezek fertőtlenítünk - hozzájárulva a vírus terjedésének megállításához. És nem esünk pánikba, ha valamelyik nap emelkedik a szám, elfogadjuk, hogy ez most egy ilyen időszak. Emellett az egészségügyi szakemberek is jobban tudják már, mit kell tenni - a lehető legtöbb tesztelést végezni (ebben Szlovákia az utóbbi napokban rosszul teljesít), azonnal izolálni a fertőzötteket és felkutatni, kikkel érintkeztek. S ha kell, lezárni a kisebb gócokat. A bezártság után - a szigorúbb szabályokat elfogadva - pihenni, nyaralni szeretnénk: pár nap alatt több mint 30 ezer vonatjegyet adtak el a horvátországi tengerpartra közlekedő vonatokra. Pánikkeltő hírek, számok nélkül élveznénk a nyarat, bízva abban, hogy az új esetszámokról szóló hírek helyett hamarosan arról olvashatunk, hogy elkészült a vakcina. Fertőtlenített sátándobáló kövek, zarándokkvóta, palackozott szenteltvíz Nem attól tartanak, hogy esetleg megfertőződne a sátán, hanem a hívek. Zarándokkvóta is van, az egószsógiigyi dolgozók jutalomból előnyt ólveznek. A koronavírus miatt fertőtlenítik Szaúd-Arábiában azokat a köveket, amelyekkel a mekkai zarándoklat során a hívők rituálisan megdobálják a sátánt jelképező oszlopokat. Ä királyság iránymutatást is kidolgozott a zarándoklatra, hogy amennyire lehet, gátolja a járvány terjedését. A zarándokok csakis palackozott szenteltvizet ihatnak, kizárólag a mekkai Zamzam kútból, nem érinthetik meg a Kába követ, maszkot kell viselniük, tartaniuk kell a védőtávolságok emellett minden zarándoknak vinnie kell saját : imaszőnyeget. Tavaly 2,5 milliómuszlimvettrészt az eseményen, idén keveseknek adatik ez meg. Külföldről senki sem érkezhet a rituáléra, de a Szaúd- Arábiában élő külföldieknek megengedik a részvételt. A zarándokkvótából 70 százalék az övék, míg a szaúdiaké a fennmaradó 30 százalék, köztük jutalomként előnyt élveznek a beválogatásnál az egészségügyi dolgozók, főleg azok, akik maguk is elkapták a fertőzést, de felépültek. További megkötés a szaúdiaknál, hogy 20 és 65 év közötti, krónikus betegségben nem szenvedők jelentkezhetnek, a külföldi állampolgároknál 50 év a felső korhatár. Az is feltétel, hogy az illető még egyszer sem volt a mekkai zarándoklaton, amit minden muszlimnak egyszer teljesítenie kell. A 33 milliós országban 213 ezer koronavírus-fertőzöttet regisztráltak, kétezren haltak meg. (MTI) Az adóreform nyomában DUDÁSTAMÁS N em kérdéses, hogy az adórendszer a modem állam egyik legfontosabb pillére. Nem mindegy ugyanis, hogy az állam mennyi adót szed be és milyen formában. A rendszer reformja ezért nagyon komoly vállalkozás, sok óvatos mérlegelést igényel. Szlovákiában az utolsó átfogó adóreform 2004-ben volt, az egykulcsos megoldást a mai napig emlegetjük. Az azóta eltelt másfél évtizedben az adórendszer csak kisebb változásokon esett át, melyek leggyakrabban az adókulcsok emelését jelentették. Most azonban úgy látszik, eljött az újabb adóreform ideje, a kiszivárgott információk szerint létrejött a pénzügyminisztériumban egy munkacsoport a részletek kidolgozására. Ma ez a feladat nehezebb lesz, mint 2004-ben, a világgazdaság ugyanis sokat változott azóta, és számolni kell a globális koronavírus-járvány gazdasági következményeivel is. Az utolsó adóreform fényében nem meglepő, hogy a média leginkább az egykulcsos személyi jövedelemadó visszaállítása iránt érdeklődik. Ennek bevezetése 2004-ben progresszívnak számított, és Szlovákiát a komoly reformokat végrehajtó országok közé sorolták miatta. Közben azonban átéltünk egy gazdasági világválságot, és a növekvő jövedelmi és vagyoni különbségeket ma a világgazdaság legégetőbb problémái között tartjuk számon. Ennek köszönhetően az egykulcsos rendszerek kimentek a divatból, ma inkább a magas jövedelmű és nagy vagyonnal rendelkező állampolgárok adóztatása a fő téma a közgazdaságtanban. Már nem lenne hasznos az egykulcsos személyi jövedelemadó visszahozása, ez a rendszer Szlovákiában már eljátszotta történelmi szerepét. A másik gyakori kérdés a társasági adó csökkentése, amely a visegrádi régióban ma tényleg nálunk a legmagasabb, 21 százalék. A hazai vállalkozók és a külföldi befektetők számára egyaránt jelzésértékű lenne, ha legalább a régiónkban gyakori 19 százalékra csökkenne. Ezt ötvözni lehetne egy észt típusú társasági adóval, melynek keretein belül a vállalkozásba visszaforgatott nyereségből egyáltalán nem kell adót fizetni. Hogy végül mekkora csökkentés lehet, az a szlovák költségvetés lehetőségeitől függ, a jelenlegi helyzetet azonban ki kellene használni a szlovák adórendszer alaposabb átdolgozására. Az Európai Bizottság és más nemzetközi szervezetek régóta figyelmeztetnek arra, hogy a szlovák adók jelenlegi eloszlása nem igazán felel meg a 21. század követelményeinek. A munkavállalók adó- és járulékterhei túl magasak, a vagyon, vagy a környezetszennyezés adóztatása ellenben túlságosan alacsony. Elképzelhető ezért új környezetvédelmi adók bevezetése, és el lehet gondolkodni a digitális adó valamilyen formájának bevezetésén. A mélyreható változások azonban komoly elemzést igényelnek, és figyelembe kell venni az új adók terheinek társadalmi eloszlását is. Intő jel lehet Franciaország, ahol az üzemanyagok adójának nem igazán szerencsés növelése komoly társadalmi feszültségekhez vezetett. Egy új adóreform megtervezését Szlovákiában kötéltáncos-mutatványhoz lehetne hasonlítani. A kormánykoalíció egyes tagjai nem is akarnak adónövelésről vagy új adók bevezetéséről hallani, az adókulcsok csökkentése viszont tovább duzzasztaná a koronavírus-járvány miatti egyébként is jelentős költségvetési hiányt. Nem lesz könnyű ezért megtalálni azt pontot, amely mindenkinek megfelel, a munkavállalóknak és munkáltatóknak egyaránt hasznot hoz. Ezért 2021 -ben inkább kisebb kozmetikai változások várhatóak, az igazi nagy adóreformra még várunk egy darabig. FIGYELŐ A plagizálás elfogadtatása Kollár azt hajtogatta, ő nem politikus, ezért szavazzanak rá. Mára kiderült, hogy politikus a javából, a legrosszabb fajtából - úja a Sme kommentálja. A parlament elnökeként a parlamentet használta fel a plagizálás elfogadtatására, legitimálására a politikában. Ezzel véget is vetett az új politizálásról szóló reményeknek, amit Igor Matovic vehemensen hangoztatott frissen kinevezett kormányfőként. Kollár a koalíciós szerződés szintjére emelte a zsarolást, és már világos, hogyan fog tovább működni ez a kormány: bevonta a játszmába a szétszakadt smeres klánokat és a fasisztákat. „Kollár dühös. Nem tudja megemészteni, hogy annyi mindent sikerült lenyomni a választói torkán, minden sikerült neki a politikában, és akkor egy diplomamunkát állítanak az útjába, ami az ő világában nem több hárombetűs Mgr. titulusnál” - folytatja a Sme. Igen, a választói fütyülnének a diplomájára, ha nem lenne média és azok a fránya moralizálok. Hiszen a választónak nem számítottak maffiakapcsolatai, külföldi postaládacég, Le Pen asszony, akkor egy titulus gyerekjáték... Legalábbis abban a világban, amit azok az emberek tartanak ideálisnak maguk és a maffiacsaládjuk számára, amely ellen Matovic szent háborút hirdetett. A Denník N szerint még szembetűnőbb Matovic megváltozása, olyan dologban védi Kollárt, amiért Andrej Danko távozását követelte. Állítólag azért, mert akkor ellenzéki politikus volt, de most sokkal nagyobb a felelőssége. De amint két kisebb koalíciós partneréről van szó, rögtön előjön belőle ellenzéki énje és szótára. Ahelyett, hogy csitítaná a kedélyeket, ő önt olajat a tűzre. Négy hónappal a választás után. Azt mondta, ha majd Kollárról kell szavazni a parlamentben, az SaS és a Za l’udí szépen behúzza a farkát. Egy kormányfőnek, főleg akkor, amikor a kormányát kellene összetartania, egyáltalán nem lenne szabad így kifejeznie magát. Olyan, mint az az ember, akinek munkahelyi problémái vannak, de legalább otthon jól kitombolja magát. (úsz)
