Új Szó, 2020. július (73. évfolyam, 151-177. szám)
2020-07-07 / 156. szám
www.ujszo.com | 2020. július 7. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Kulturális veszteségeink 90. Vajon miben sántikál Kanye West, és miben Donald Trump B iztosan önöket is zavarta, hogy régóta nem hallottak Kanye Westről. A rapistenség a napokban mindannyiunk örömére közölte, hogy új albumot izzít, és ha ez nem lenne elég, a legnagyobb amerikai nemzeti ünnepen, július 4-én bejelentette: indul a novemberi amerikai elnökválasztáson. Igen, jól olvassák. Egy semmilyen politikai tapasztalattal nem rendelkező, a szórakoztatóiparban tevékenykedő, ám saját területén rendkívül sikeres ember pályázik a világ (valaha) legerősebb államának elnöki székére. Hogy nem először történik ilyesmi? Meglehet. Sőt talán ebben is előttünk járnak az amerikaiak, talán hamarosan mindenütt a show-biznisz hírességei kerülnek fontos politikai pozíciókba, olyanok, akiket ismer és szeret a nép, és ezért fontos megmondóembereknek tart. Kanye West érdekes jelenség, zenei és közéleti értelemben egyaránt. Körülbelül tíz éve milliárdos szupersztár, 43 éves korára mindent elért, ami a popszakmában elérhető. 2018 októberében azzal keltett feltűnést, hogy vizitált Donald Trumpnál a Fehér Házban, ahol egy tizenöt perces szerelmi monológban biztosította csodálatáról az amerikai elnököt. Az internet persze felrobbant, a rajongói egymásnak estek, Trump pedig valószínűleg elégedetten konstatálta, hogy végre sikerült maga mellé állítania egy híres zenészt, aki hatni tud a fiatal szavazókra. Kettejük kapcsolata azonban nem volt mindig felhőtlen. West eleinte támogatta az elnököt, később az összes róla szóló Twitter-bejegyzését törölte. Ezután toppant be hozzá az ovális irodába, mindenki nagy meglepetésére. Kifelé menet pedig közölte, hogy távol akar maradni a politikától. Ehhez képest már a 2015-ös MTV Video Music Awards gáláján bejelentette, hogy 2020-ban elindul az elnökségért, tavaly pedig a 2024-es jelöltségre utalt. Viszont ugyancsak tavaly azt hallhattuk róla, csakis az ikonikus Make America Great Again szlogenes piros baseballsapkában hajlandó koncertezni, akinek ez nem tetszik, az ne filmezze, ne fotózza őt fellépés közben. Szerinte tévhit, hogy a feketék túlnyomó többsége demokrata párti. Idén viszont beállt a George Floyd meggyilkolása miatt kirobbanó tiltakozások mögé, és bejelentette, hogy ő finanszírozza a megfojtott fekete férfi kislányának oktatását. Szóval eléggé kiszámíthatatlan a fickó. Most az sem világos, szimpatizál-e még Trumppal, és melyik párt színeiben indulna az elnöki székért. A függetleneknek a két nagy párt jelöltjeivel szemben soha nem terem babér. Ha pedig republikánus jelölt lenne, az a szavazatok megosztásához vezet, vagyis a demokrata Joe Bidenhez képest egyébként is rosszul álló Trumpnak hátrány. Kivéve, ha ezek ketten abban spekulálnak, hogy a rapper a fekete szavazók egy részét vonzaná magához, és igy csökkenne Biden szavazótábora. Nézzük a számokat. Ha West csak az instagramos követőire számít, akkor is legalább 456 ezer voksot tudhat magáénak. A Twitteren azonban 29 millióan lesik minden szavát. Felesége, Kim Kardashian „tévés személyiség”, nyilván szívesen lenne first lady, és 65 milliós követőtábora van a Twitteren. Emellett a nagy bejelentés napján az egykori Trumprajongó Elon Musk milliárdos vállalkozó is West mögé állt, feltétlen támogatásáról biztosítva a rappert. Szóval nem árt őt komolyan venni. De persze az is lehet, hogy az egész felhajtás csak az új album promóciós kampányának része. Mert a kampány, az kampány: bármi is legyen a célja, profi módon kell csinálni. JUHÁSZ KATALIN (TASR/AP-felvtéte!) „Ez a crazy man még sokra viheti a politikában" Segítsen rajtad a Matovic! HEGEDŰS NORBERT Boris Kollár házelnök kellemetlen helyzetbe került a plágiumbotrány miatt, Igor Matovic pedig jött és segített: se perc alatt országos botrányt csinált az ügyből. Emlékeznek még a Sport szeletes reklámokra? Azokban szerepelt egy rasztahajú úriember, aki mindig segítő szándékkal érkezett, de ebből a segítségből aztán általában valamilyen katasztrofális végeredmény született. Ez jutott eszembe a múlt héten, mikor a miniszterelnök ténykedését figyeltem, ahogy segíteni próbál koalíciós társán, minden nyilatkozatával egyre mélyítve a krízist. Abban valószínűleg mindenki egyetért, hogy Kollár diplomamunkája miatt nem kellene buknia ennek a kormánynak, de abban is konszenzus van, hogy minimum bocsánatot kellett volna kérnie és felajánlania a pozícióját. Az elsőt csak nyögve-nyelve, napokkal később tette meg, a másodikra pedig még mindig várunk. Legyünk őszinték: Kollár múltjában valószínűleg nem a kétes módszerekkel megszerzett diplomamunka a legsötétebb folt, a választóinak pedig teljesen mindegy, hogyan lett belőle magiszter. Ezt tudja ő is, és mindenki más a parlamentben. Ezért a házelnök joggal hihette, hogy megússza az egészet azzal, hogy kijelenti, négy évig nem használja a titulust. Mindenki húzta a száját, de egy pillanatig úgy tűnt: ez az ügy itt kifújt. Csakhogy ekkorjött Igor Matovic miniszterelnök és a botrányból, amely addig a pontig csak egy embert érintett, országos ügyet csinált. Először is kitalálta, hogy az összes eddigi dolgozatot át kell vizsgálni, hiszen biztos sokan mások is plagizáltak. Ez az ökörség a szokásos matovici kommunikáció iskolapéldája: ha baj van, mondj valami nagyot, hátha elvonod vele a figyelmet. Csakhogy a kormányfő ezúttal elszámította magát. Egyrészt még a laikusok számára is nyilvánvaló, hogy az ellenőrzésekre az amúgy is alulfinanszírozott egyetemeknek se ideje, se erőforrása nincs, másrészt olyan embereket kezdett gyanúsítgatni, akiknek tényleg semmi közül a Kollár-féle módszerekhez. Mivel ez nem jött be, a Smer visszatérésével kezdett riogatni, mondván, hogy a diploma körüli cirkusz csak a maffia malmára hajtja a vizet, aki pedig ezen rugózik, az ellenségnek segít. Ismét zéró felelősségvállalás: Matovic a maffia ellen küzdő hős, aki pedig mást mond, az ellenség, smeres, de legjobb esetben is ostoba. Ezen a ponton a koalíció kisebb pártjai, a Za l’udí és az SaS (a józan ész és saját szavazóik megtartása érdekében) kénytelen volt keményebben fellépni, lemondásra szólítva fel Kollárt. Erre a Sme rodina főnöke belengette, hogy pártja a koalícióból is kész kilépni, ha őt menesztik. így lett az egyemberes plágiumbotrányból koalíciós válság, amit Matovié vasárnap este jó érzékkel tovább mélyített. Mert igaz, hogy egy Ol’aNO-SaS-Za l’udí kormánynak meglenne a szűk többsége, de Matovic szerint ez nem elég, mert három képviselőt egy szempillantás alatt megvesznek. Tehát miután Matovié beleszállt a diplomásokba, a igazságot akaró emberekbe, most a saját kormányának ment neki. Kit vesznek meg? Az SaS vagy a Za l’udí képviselőit? Vagy a miniszterelnök a saját pártjában sem bízik? És mindezt egy maffiózókkal cimboráló vállalkozó miatt, aki arra sem képes, hogy normálisan megírjon egy nyomorult diplomamunkát. Itt tartunk most. Semmi nem oldódott meg, de Matovicnak sikerült megsérteni az összes diplomást, a saját szavazói jó részét, plusz a koaliciós partnereket. Pedig ha csak annyit tesz, hogy csendben marad, az egész ügy ráég Kollárra, és talán el is felejtődik, mert bajunk az van elég. De nem. Matovic jött és segített. Mint a Sport szeletes csávó. FIGYELŐ Fico tudja, megtudjuk mi is Szinte meghatódott az ember, hogy Robert Fico milyen villámgyorsan elhatárolódott Norbert Bodortól, mondván, nem az ismerőse és mindennemű összefonódás csupán a rosszindulatú újságírók szüleménye. Ám az igazság az, hogy egyáltalán nem nehéz Bödör és őrzővédő cége, a Bonul és a Smer közti kapcsolatokat felvázolni - írja a Sme kommentálja. Viszont Fico azt is írta, nagyra tartja a Bonult és a legnagyobb ilyen cég az országban. Magától adódik hát a kérdés, hogy kinek a kormányzása alatt szerzett ekkora piaci részesedést és kapott pompás állami megrendeléseket a Bonul, mennyire fonódott össze a biztonsági szervekkel és mire használták ki ezt. Ha a tények ellenére Fico ilyen gyorsan elhatárolódik Bödörtől, akkor jó pka van rá, tudja, hogy miért teszi. És hamarosan megtudjuk mi is. (úsz) Bírálta Putyint, terroristát kreáltak az orosz újságírónőből Terrorizmus támogatása miatt 500 szer rubel pénzbírságra (6233 euró) ítélte a bíróság Szvetlána Prokopjevát, az amerikai Szabad Európa rádió/Szabadság rádió orosz adásának munkatársát. Az államügyész azt akarta, hogy 6 évre ültessék le Prokopjevát. Az újságírónő szerint az egész ügy és az ítélet az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) bosszúja, amiért 2018-ban bírálni merészelte a szervezetet. Bejelentette, hogy fellebbezni fog, a tárgyaláson pedig egy „Nem fogom be a szám” feliratú pólóban jelent meg. Prokopjeva ellen azután emeltek vádat, hogy az Eho Moszkvi rádióban a Vlagyimir Putyin orosz elnök által teremtett belpolitikai légkört tette felelőssé azért az öngyilkos robbantásos merényletért, amelyet egy 17 éves, magát anarchistának valló fiú hajtott végre az FSZB arhangelszki székháza előtt. A robbantásban a biztonsági erők három tagja megsérült. Helyszíni beszámolók szerint az ítélethirdetéskor Prokopjeva támogatói a bíróság épülete előtt gyülekeztek, kifejezve szolidaritásukat az újságíróval, közülük többet letartóztattak, és a moszkvai szimpátiatüntetésen is voltak letartóztatások. A 40 éves Prokopjeva elleni eljárás miatt több orosz és nemzetközi civil szervezet szót emelt, köztük a Riporterek Határok Nélkül. A bíróság az állam javára elkobozta Prokopjeva laptoját, a diktafonját visszaadták neki, az újságírói hivatástól nem tiltották el. „Prokopjeva csak a munkáját végezte, és az Ítélet figyelmeztetés az összes orosz újságírónak. Azt üzenik vele, hogy már nem is kell drogot elrejtenünk nálad, mint tettük Ivan Golunov újságíróval, egyszerűen leültetünk a véleményedért, azért, amit mondtál” - írta az ítélethirdetés után a Szindikátus 100 újságíró-szervezet. Arra is rámutatott, hogy az ítélethirdetés dátuma sem véletlen, szimbolikusan időzítették akkorra, amikor életbe lép az orosz alkotmány módosítása, mellyel Putyin 2036-ig bebetonozza magát a hatalomba. „Ez az új valóság, ebben fogtok élni, ezt üzente a hatalom” - írta a Szindikátus 100. (mti, tasr)