Új Szó, 2020. július (73. évfolyam, 151-177. szám)

2020-07-07 / 156. szám

www.ujszo.com I 2020. július 7. KÖZÉLET 3 A lakosság nagy része az egészségügyet tartja a legkorruptabb ágazatnak NAGYROLAND Pozsony. Bár az utóbbi hóna­pokban több bírósággal ós ügyészséggel kapcsolatos botrány látott napvilágot Szlovákiában, a legtöbben továbbra is az egészségügyet tartják a legkorruptabbnak - egyebek mellett erre világított rá a legújabb Eurobarometer­­felmérós. Cikkünk hétfői lapban megjelent első részében általános megközelí­tésben foglalkoztunk a korrupció­val. Az Eurobarometer legújabb fel­mérését felhasználva arra mutattunk rá, hogy bár Szlovákiában rendkívül elterjedt problémának tartjuk a kor­rupciót, a lakosság nagy része mégis meglehetősen toleránsán viszonyul hozzá, főleg a hétköznapi életben zajló korrupció felett huny szemet. A Political Capital elemzője, Szi­­cherle Patrik úgy véli, hogy ennek a demokratikus intézmények fejlet­lensége, valamint a szocializmus máig élő emléke a fő oka. A szakértő azonban hangsúlyozta: a lakosság korrupcióval szembeni közömbös­ségére az is rátesz egy lapáttal, hogy az emberek nem látnak megoldást a problémára, ugyanis az ország po­litikai intézményei nem, vagy csak korlátozottan teszik lehetővé a valós elszámoltatást. Cikkünk folytatásá­ban azt vesszük górcső alá, hogy a la­kosság mely intézményeket, ágaza­tokat tekinti a legkorruptabbnak az országban. Fertőzött egészségügy Talán meglepő, hogy az utóbbi hónapokban felszínre került botrá­nyok ellenére - példaként a Nemzeti Bűnüldöző Ügynökség (NAKA) Vihar fedőnevű akciója említhető, melynek során több bírót is elfogtak korrupció gyanúja miatt - a lakos­ság továbbra is a szlovák egészség­ügyet tartja a legkorruptabb ágazat­nak. A válaszadók 54 százaléka véli úgy, hogy az egészségügyben a megvesztegetés és a hatalommal va­ló visszaélés elterjedt jelenség. Másképpen fogalmazva: minden második ember úgy gondolja, hogy az egészségügyben gyakran talál­kozni korrupcióval. Ez az adat an­nak fényében sem túl kedvező, hogy az európai uniós átlag 27 százalék, és Bár minden második megkérdezett korruptnak tartja az egészségügyet, mindössze 5 százalékuk ismerte el, hogy az elmúlt egy évben kenőpénzt kel­lettfizetnie az orvosnak az ellátásért iTASR/ap illusztrációs felvétel) Itt a tisztogatások ideje Zuzana Eliásová, az egészségügyi tárca szóvivője lapunknak elmondta, hogy a minisztérium vezetősége szá­mára teljességgel elfogadhatatlan a korrupció és a kliensrendszer tolerá­lása. „A szaktárca a kormányprog­ram alappillérei szerint irányítja a rendszer működését. Ide tartozik az átláthatóság, a korrupcióval szembe­ni zéró tolerancia, az információkhoz való hozzáférés, a minőségi adatok szerinti döntéshozatal, az erőforrások hatékony felhasználása és a szakmai közvélemény bevonása” - állítja a szóvivő. Hozzátette: Marek Krajcí tárcavezető határozottan elutasítja, hogy az egészségügyi ellátás valami­lyen pénzügyi adomány feltétele le­gyen, ezért a miniszter azt szorgal­mazza, hogy a döntő pozíciókban szakmai és morális szempontból is feddhetetlen személyek legyenek. Az utóbbi hetekben valóban meg­kezdődött a különféle köztisztvise­lők lecserélése, leváltották például a Gyermekbetegségek Nemzeti Inté­zetének (NÚDCH) vezetőjét, Ladi­­slav Kuzelát, az Egészségpolitikai Intézet (IZP) igazgatóját, Martin Smatanát, vagy az Általános Egész­ségbiztosító (VsZP) vezérigazgató­ját, Eubica Hlinkovát. Krajcí szerint ezek a változtatások elősegítik a rendszer átláthatóbb működését. A szakmai közvélemény azonban nem ilyen optimista: Marian Kol­lárt, a Szlovák Orvosi Kamara el­nökét például nem lepték meg a le­váltások, sokkal inkább az, hogy kik kerültek be a pozíciókba. Hozzátet­te: egyelőre nem akar előre értékel­ni, megvárja az első eredményeket, de mindenképpen kritikuson fogják szemlélni az eseményeket. Az igazságügy sem áll jól Az egészségügytől nem sokkal maradnak el a politikai pártok és a bíróságok sem, a megkérdezettek 53 százaléka szerint ezekben is rendkí­vül elterjedt a korrupció. Az embe­rek csaknem fele korruptnak tartja magukat a politikusokat is, akár or­szágos, akár regionális pozíciót töl­tenek be (49 százalék), de azokban a hivatalnokokban sem bíznak, akik a közbeszerzési eljárásokat értékelik ki (48 százalék). A rendőrség és a vámhivatal sem áll túl jól, az em­berek 45 százaléka ezeket az intéz­ményeket is korruptnak látja, az adóhivatalt és az ügyészi hivatalt pedig a megkérdezettek 33 százalé­ka tekinti korruptnak. MILYEN INTÉZMÉNYEKET ÉRINT A KORRUPCIÓ SZLOVÁKIÁBAN? Mit gondol, a megvesztegetés és a hatalommal való visszaélés személyes nyereség céljából elterjedt az alábbiak bármelyikében? Egészségügyi rendszer 54 27 Politikai pártok 53 53 Bíróságok 53 19 Politikusok nemzeti, regionális vagy helyi szinten 49 49 Állami pályázatokat kiértékelő köztisztviselők 48 38 Rendőrség, vámhivatal 45 26 Az építési engedélyeket kiadó köztisztviselők 38 37 Felügyelők (egészség- és biztonságvédelmi stb.) 38 29 Magáncégek 36 37 Adóhivatal 33 20 Ügyészi hivatal 33 16 A vállalkozói engedélyeket kiadó köztisztviselők 32 30 Társadalombiztosítási és jóléti hatóságok 32 15 Oktatási szektor 30 13 Bankok és a pénzügyi intézetek 24 29 EU-s átlag (%) Elterjedt Szlovákiában (%) csak 3 uniós tagállamban tartják korruptabbnak az egészségügyet, mint nálunk: Görögországban (81 százalék), Litv ániában (71 százalék) és Cipruson (59 százalék). Az emberek korrupcióhoz való hozzáállását az is jól tükrözi, hogy bár minden második megkérdezett kor­ruptnak tartja az egészségügyet, mindössze 5 százalékuk ismerte el, hogy az elmúlt egy évben kenőpénzt kellett fizetnie az orvosnak vagy a nővérnek az egészségügyi ellátásért. Egyik sem (spontán válasz) Nem tudja 2 6 9 10 • Forrás: Eurobarometer Üzleti szféra A felmérésben egy külön fejezet­ben foglalkoztak a vállalkozói szféra és a korrupció kapcsolatával. A szlovákiai megkérdezettek vála­szaiból egyértelműen látszik, hogy az emberek gyakran összekötik az üzletembereket a megvesztegetés és a hatalommal való visszaélés fo­galmával. A válaszadók 83 száza­léka ugyanis egyetért azzal, hogy a vállalkozói környezet túlságosan szorosan kapcsolódik a politikai élethez. Ebben a véleményben nyilván szerepet játszanak a Ku­­ciak-gyilkosság óta felszínre került botrányok és Marián Kocner nagy­­vállalkozó gyanús ügyei is. Az em­berek 66 százaléka úgy gondolja, hogy csak akkor lehet sikeres vala­ki az üzleti életben, ha megfelelő politikai kapcsolatai vannak. Álta­lánosságban pedig az emberek 79 százaléka véli úgy, hogy nálunk a korrupció az üzleti kultúra része. Nincs megoldás? A felmérés készítői végül arra is rákérdeztek, hogy az emberek mi­ért nem jelentik be a korrupciót, ha találkoznak ilyen esettel. A szlová­kiai megkérdezettek körében a leg­gyakoribb válasz az volt, hogy a visszaélést nagyon nehéz bebizo­nyítani, ezért inkább nem foglal­koznak vele. Ezt vallotta az embe­rek 44 százaléka. 28 százalék, vagyis minden negyedik megkér­dezett úgy gondolja, hogy a kor­rupciót nincs is értelme bejelenteni, mert a bűnösöket úgysem vonnák felelősségre. Ez is alátámasztja Szicherle Patrik magyarázatát, mi­szerint az emberek nem is látnak esélyt a megoldásra, ezért inkább közömbösek maradnak. Ami még inkább aggasztó, hogy az emberek 27 százaléka azért nem jelenti be a korrupciót, mert attól tart, hogy emiatt bajba keveredhet. Az utóbbi másfél évben rengeteg botrányról számolt be a média, ame­lyek az ország legmagasabb politi­kai szintjéig is elérnek. Tévedés vi­szont azt gondolni, hogy a korrupció nem érinti a hétköznapi életünket, ha toleránsak maradunk a legapróbb esetekben, akkor könnyedén kö­zömbössé válhatunk a legnagyobb visszaélésekkel szemben is. Az új kormány a korrupció felszámolását tűzte ki célul az elkövetkező 4 évre, egyelőre kérdéses, hogy ez mennyi­re valósul meg. Az viszont biztos, hogy a korrupció felszámolása kö­zös társadalmi érdek. Megtudhatjuk, ki húz hasznot a földekből MOLNÁR IVÁN Botrányok egész sorozata rob­bant ki az elmúlt hónapokban azzal kapcsolatban, hogy a földtulajdonosok tudta nél­kül vettek fel agrártámogatá­sokat azok földjeire idegen cégek. A földművelésügyi tárca legújabb intézkedése az ilyen földtulajdonosoknak is segítséget jelent. Pozsony. „Rendet kell tennünk a tulajdonviszonyokban, egyfajta nagytakarításra lesz szükség, amit az elődeim elmulasztottak. A miniszté­riumban ezért most azon dolgozunk, hogy a tulajdonviszonyokat átlátha­tóbbá tegyük” - nyilatkozta Ján Micovsky földművelésügyi minisz­ter. A szaktárca - a Szlovák Geodé­ziai, Kartográfiai és Kataszteri Hiva­tallal együttműködve - ezért egy olyan intézkedéssel rukkolt elő, amelynek köszönhetően a szlovákiai földtulajdonosok mostantól egy he­lyen ellenőrizhetik a földjeikkel kap­csolatos összes fontos információt, így többek között azt is, hogy kik ju­tottak hozzá közvetlen agrártámoga­tásokhoz a földjeik után. A földekkel kapcsolatos informá­ciókhoz bárki ingyen és regisztráció nélkül hozzájuthat a kataszteri hiva­tal honlapján (www.skgeodesy.sk ) keresztül. A honlapon a térképes ügyfél (mapovy klient ZBGIS) ikon­ra kattintva a térképes szekcióhoz ju­tunk, ahol a térkép feletti zöld ikon­nal kiugró ablakban az ingatlanka­taszter (kataster nehnutel’ností) me­nüpontot kell kiválasztani. Ezen be­lül tovább lehet válogatni az egyes ré­tegek között. Akinek ez első látásra túl bonyolultnak tűnne, nem árt tudnia, hogy az említett honlap nyitólapján szereplő újdonságok között az új al­kalmazás használatának a részletes útmutatója is szerepel. Ez utóbbi megtalálható a földművelésügyi tár­ca honlapján (www.mpsr.sk ) is. „A kataszteri térképet három új réteggel bővítettük. Ezeknek köszönhetően fel lehet mérni, hogy mely földterületek­re igényeltek agrártámogatást, és azt is, hogy ezt ki igényelte. Megtudhat­ják azonban azt is, hogy az adott ré­gióban mekkora az átlagos földbér­leti díj, vagyis, hogy milyen összegre számíthatnak, ha bérbe adják a föld­jeiket, és a föld minőségével kapcso­latos adatokat is közzétettük” - mondta el Mária Frindrichová, a ka­taszteri hivatal elnöke. A kataszteri térképet összekötötték a Finstat cég­­információs portállal (www.fin­­stat.sk), a honlap látogatói így gyor­san felmérhetik az adott földterületre támogatást igénylő vállalkozás gaz­dasági mutatóit is. Ján Miőovsky földművelésügyi minisz­ter szerint elkerülhetetlen a nagytaka­rítás a tulajdonviszonyokban (TASR-felvétel)

Next

/
Thumbnails
Contents