Új Szó, 2020. június (73. évfolyam, 125-150. szám)
2020-06-05 / 129. szám
www.ujszo.com | 2020. június 5. KÖZÉLET 3 Egyre nagyobb a felháborodás az MKP váratlan memoranduma miatt CZÍMER GÁBOR Pozsony. A trianoni évforduló alkalmából az MKP elnöksége által megfogalmazott memorandumra a legtöbb szlovák politikus elutasítóan reagált. A dokumentum átadása meglepetésként érte Igor Matovií (OLaNO) kormányfőt is, aki szerint az MKP visszaélt a helyzettel. Az MKP ügyvezető elnöksége kedden este, a trianoni békeszerződés aláírásának 100. évfordulója alkalmából a pozsonyi várban rendezett találkozón egy memorandumot nyújtott át a rendezvény szervezőjének, Igor Matovicnak. Ahogy arról mi is beszámoltunk, a szöveg formailag az 1861-ben aláírt Szlovák Nemzet Memorandumát idézi. Ahogy ebben a 19. századi dokumentumban a szlovák nemzet, úgy a most kiadott szövegben a szlovákiai magyarok kéréseit fogalmazták meg. A párt vezetése többek közt azt kéri a miniszterelnöktől, segítse elő, hogy a közigazgatási elrendezés figyelembe vegye a létező természetes régiókat, illetve hogy a kormány biztosítsa a magyar közösség széles körű önigazgatását. A dokumentum tartalmazza például azt a kérést is, hogy az Alkotmány preambuluma államalkotó közösségként ismerje el a szlovákiai magyar nemzetrészt, biztosítva legyen a nemzeti jelképek (himnusz, címer, nemzeti színek) szabad használata, a magyar nyelv pedig egyenrangú hivatali nyelv legyen a magyar közösség által lakott régiókban, de azt is kérik, hogy töröljék el a magyarokat kollektív bűnösnek kikiáltó Benesdekrétumokat és tegyék lehetővé a magyar állampolgárság felvételét. A memorandum átadása meglepetésként érte a miniszterelnököt, és szerinte ezzel az MKP-elnökség visszaélt a helyzettel. „Az ember segítő kezet nyújt nekik, ők pedig szinte beleköptek” - mondta a miniszterelnök az MKP lépéséről. Őry Péter, az MKP ügyvezető elnöke a miniszterelnök reakciójáról elmondta, szerinte, ha a szlovákiai magyarok problémáját meg akarják oldani, ki kell mondani, hogy mik a legégetőbb kérdések. „Egyébként csak üres ígérethalmazzá válik a gesztus” - fogalmazott. Arról, hogy a regionális közigazgatási tisztségek betöltése során Matovic nem számol az MKP- val, Őry úgy reagált, hivatalosan eddig sem tárgyaltak velük erről. „Amennyiben a közösség részére kérünk valamit, már nem vagyunk partnerek?” - tette fel a kérdést Őry. Berónyi nem is tudta Berényi József, az MKP ügyvezető elnökségének tagja, Nagyszombat megye alelnöke, egyben a keddi találkozó egyik szervezője a memorandumról elmondta, annak megfogalmazásában nem vett részt, mert a miniszterelnöki találkozó előkészítésén dolgozott. Miután a dokumentumot a párt ügyvezető elnöksége átadta a miniszterelnöknek, ő továbbadta azt Berényinek. „így az a furcsa helyzet állt elő, hogy az MKP ügyvezető elnöksége a szlovák miniszterelnökön keresztül juttatta el hozzám, az MKP volt elnökéhez a dokumentumot” - fogalmazott. A memorandum tartalmáról szólva Berényi elmondta, Matovic az elmúlt időszakban minden olyan kérdésben konzultált vele, amely a dokumentumban megfogalmazódik. Arról is beszélt, hogy szerinte a kérdéses témákban a miniszterelnök a kormányprogramhoz ragaszkodik majd.„De a találkozón elmondott beszédében arról is beszélt, ha a történelmi sérelmekkel kapcsolatban van olyan elvarratlan szál, ami nekünk fontos, akkor beszéljünk a közös megoldás lehetőségéről” - tette hozzá Berényi. Matovic a Pátria rádiónak adott interjújában megerősítette, a kisebbségeket érintő intézkedések kérdésében a kormányprogramhoz taiják magukat. Elutasító szlovák hangok Ivan Korcok (SaS-jelölt) külügyminiszter szerint az MKP memoranduma nem segíti elő a szlovák-magyar jószomszédi viszonyt. „Csak a médiából ismerem annak a dokumentumnak a tartalmát, amelyet Trianon előestéjén adtak át Igor Matovic kormányfőnek. Ha ez a válasz a kormányfő magyar közösség felé nyújtott jobbjára, akkor úgy veszem, hogy elutasították a szlovák miniszterelnök barátságos gesztusát” - mondta a TASR hírügynökségnek, hozzátéve: meglepte őt ez a dolog. A tárcavezető szerint a memorandum teljes mértékben ellentmond a nemzeti kisebbségek jogainak védelmére vonatkozó összes európai előírásnak, és semmilyen módon nem járul hozzá a szlovákok és a magyarok jó viszonyához. Megjegyezte, hogy ez a lépés nincs összhangban azzal a légkörrel sem, amely e heti budapesti látogatását jellemezte. A kormánykoalíciós Juraj Seliga (Za l’udí), a parlament alelnöke úgy véli, Matovicnak, mint a harmadik legfőbb közjogi méltóságnak, joga van bármilyen rendezvényt megszervezni. Pozitívan értékeli, hogy a kormányfő efféle informális eszközökkel is igyekszik megerősíteni a szlovákok és a magyarok kapcsolatát. Információi szerint a miniszterelnöknek nem volt tudomása arról, hogy egy memorandumot fognak átadni neki, így nem is buzdított erre senkit, nem lépett fel proaktívan. Seliga a tíz éve tartó jó szlovák-magyar viszony és együttműködés folytatását szorgalmazza. Egyben elutasítja a feszültségkeltést, valamint azt a törekvést, hogy belerángassák alkotmányt „más országok játékaiba”. Seliga felszólított mindenkit, hogy a különféle nyilatkozatokkal, memorandumokkal és más kezdeményezésekkel ne szítsanak feszültséget és konfliktusokat. Veronika Remisová, a Za l’udí vezetője szerint nem kell a múlton lamentálni. Kiemelte, szerinte az országban élő szlovákoknak és magyaroknak is többnyire azonosak a gondjaik. „Ilyen például a hiányzó infrastruktúra, amely a déli országrész lakosait egyformán érinti, de a jó egészségügy és az uniós források értelmes felhasználása, illetve a kudarcot valló igazságszolgáltatás is ide tartozik. Mi azért vagyunk itt, hogy ezeket a problémákat megoldjuk” - mondta Remisová. A nagy üzletláncok a járvány nyertesei MOLNÁR IVÁN Pozsony. A szlovák kormány koronavírus-járvánnyal kapcsolatos megszorító intézkedéseinek az üzletláncok a legnagyobb nyertesei: míg ezeknek még áprilisban is nőttek a bevételeik, az éttermek, a szállodák és a kiskereskedők nagy részét soha nem látott mélyrepülésre ítélték. A koronavírus március elején jelent meg Szlovákiában, amire a kormány - hogy megelőzze a fertőzés terjedését - többek között a szállodák, éttermek és az üzletek nagy részének a bezárásával reagált. „Csak az élelmiszerüzletek, a drogériák, a gyógyszertárak és a benzinkutak maradhattak nyitva, ami soha nem látott visszaeséshez vezetett a kiskereskedelemben és a szállodaiparban” - mondta el lapunknak Éva Sadovská, a Wood & Company befektetési és tanácsadó társaság elemzője. A legnagyobb vesztesek A Statisztikai Hivatal legfrissebb felmérése szerint - a márciusi, nem egész 4 százalékos csökkenést követően-áprilisbanmártöbbmint 14 százalékkal estek vissza a kiskereskedelmi bevételek az egy évvel korábbihoz képest. „Ekkora zuhanásra még a legutóbbi gazdasági válság legnehezebb évében, 2009-ben sem volt példa” — nyilatkozta Eubomír Korsnák, az UniCredit Bank elemzője. Az egyes ágazatok között azonban látványos különbségek vannak. A legdurvább zuhanást a szállodák könyvelhették el, amelyeknek áprilisban 85 százalékkal estek vissza a bevételeik az egy évvel korábbihoz képest. Több mint 42 százalékkal csökkentek az éttermek, 57 százalékkal az autókereskedők és 25 százalékkal a töltőállomások bevételei is. „Ez utóbbiak ugyan nyitva voltak, az utazási korlátozások miatt azonban látványosan visszaesett az üzemanyagok iránti kereslet, a bevételcsökkenéshez pedig a benzinárak csökkenése is hozzájárult” - tette hozzá Sadovská. Taroltak az üzletláncok Míg a kisebb üzletek nagy része soha nem látott nehézségekkel volt kénytelen szembenézni, a nagy üzletláncok még nyertek is a korlátozásokon. „Mivel a lakosság gyakorlatilag csak a szuper- és hipermarketekben vásárolhatott, ezek bevételei az elmúlt hónapokban tovább nőttek. A járvány kitörését követő bevásárlási láznak köszönhetően ezen üzleteknek a bevételei márciusban 13 százalékkal ugrottak meg az egy évvel korábbihoz képest, de még a bevásárlási láz lecsengését követően, áprilisban is további 2,5 százalékos növekedést produkáltak” — mondta el Korsnák. Szerinte ehhez hozzájárult az is, hogy az éttermek bezárása és az alkalmazottak otthoni munkavégzése miatt jóval többen étkeztek otthon, és az ehhez szükséges élelmiszerekből is többet vettek a szupermarketekben, mint korábban. A járvány miatt ‘áprilisban nagyjából a tizedével több pénzt hagytunk azonban a gyógyszertárakban is. Bizonytalan jövő Mire számíthatunk az elkövetkező időszakban? Az elemzők szerint a járvány által leginkább sújtott kiskereskedők az előttünk álló hónapokban sem lélegezhetnek fel. „Az elmúlt hetekben ugyan feloldották az üzleteket érintő járványügyi intézkedések nagy részét, így már a májusi kiskereskedelmi adatok is jobbra sikeredhettek, nem szabadna azonban megfeledkeznünk a szlovák gazdaságot ért súlyos csapásról. Az elkövetkező időszakban rengetegen veszítik majd el a munkájukat, és a bérek növekedésének is búcsút inthetünk, ami a lakosság bevételein, ezen keresztül pedig az üzletek forgalmán is meglátszik majd” - vallja Sadovská. A bevételeik látványos növekedésével így az üzletek nagy része továbbra sem számolhat. „A járvány előtti szintre leghamarabb a jövő év végén, inkább azonban csak 2022-ben sikerül majd visszakapaszkodnunk” - állítja Korsnák. RÖVIDEN 200 milliót adnak a bérleti díjakra Pozsony. Az állam az előzetes számítások szerint nagyjából 200 millió euróval járul majd hozzá a koronavírus-járvány miatt bezárt vállalkozások bérleti díjainak a kifizetéséhez - derül ki az állami dotációkról szóló jogszabály módosításjavaslatából, amire csütörtökön a kormány is rábólintott. A módosítást a parlament várhatóan gyorsított eljárásban fogadja el, és a kihirdetése napján léphet életbe. A javaslat szerint az állam ugyanakkora arányban járul majd hozzá a bérlők által fizetett bérleti díjakhoz, mint amennyit a bérbeadók elengednek, vagyis ha a bérbeadó a bérlő által fizetett díj 50 százalékát elengedi, a fennmaradó 50 százalékot az állam állja, így a bérlőnek nem kell fizetnie egy centet sem. (mi) Lefejezett árszabályozás Pozsony. A kormány a gazdasági tárca javaslatára a csütörtöki ülésén leváltotta az Árszabályozási Hivatal (URSO) még 2017 nyarán kinevezett elnökét, Eubomír Jahnáteket. Richard Sulik gazdasági miniszter ezt többek között azzal magyarázta, hogy Jahnátek vezetése alatt az ÚRSO elvesztette a függetlenségét, így például indokolatlan kedvezményekben részesítette a Duslo vegyipari vállalatot. Sokat nyomott a latba azonban az is, hogy Jahnátek fia egy olyan energetikai cégnél dolgozik, amely részt vesz a szlovákiai atomerőmű-építésben, (mi, TASR) Áprilisban éves szinten több mint 14 százalékkal estek vissza a kiskereskedelmi bevételek (TASR-feivétei)
