Új Szó, 2020. június (73. évfolyam, 125-150. szám)
2020-06-01 / 125. szám
EGÉSZSÉG ■ 2020. JÚNIUS 1. 10 GYÓGYHÍREK Nem csak a tüdő, az egesz szervezet veszélyben van Az elmúlt hetek azzal teltek, hogy figyeltük a számokat: az új koronavírus hány embert fertőzött meg, hányán haltak és gyógyultak meg, hányán vannak intenzív osztályon, és hányán szorultak lélegeztetőre. Mivel új vírusról van szó, az óriási információáradatban rengeteg pontadanság, félreértelmezett ismeret is megjelent. Dr. Kása Zsolt tüdőgyógyásszal azért beszélgettünk, hogy tisztuljon a kép. tüdőgyógyász Való igaz: naponta kapunk friss adatokat arról, hogy Szlovákiában milyen az epidemiológiai helyzet. Munkahelyem, a Pozsony-ruzinovi Egyetemi Kórház, valamint a Szlovák Egészségügyi Egyetem pneumológiai és ftizeológiai klinikájának intenzív osztálya az elsők között volt Pozsonyban, amelyet a SARS-CoV-2 tesztelésére, valamint a vírus okozta betegség diagnosztizálására, a betegellátásra alakítottak át. Hadd mondjam el, hogy a járvány kezdete óta nálunk 13 koronavírus-fertőzött beteg gyógyult meg, közülük 6 betegnek intenzív kezelésre és bizonyos szintű mesterséges lélegeztetésre volt szüksége, és minden igyekezetünk ellenére sajnos 4 betegünk meghalt. • Van, aki tünetmentesen vészeli át a fertőzést, de van, akinél a tüdőt támadja meg. Menynyire fontos az, hogy a koronavírus milyen állapotban találja e létfontosságú szervet? Inkább azt mondanám, hogy a fertőzés szempontjából az egész szervezet általános állapota fontos, nem csak a tüdőé. Életbevágó, hogy az immunrendszer milyen gyorsan tud megbirkózni a fertőzéssel, milyen rugalmasan tudnak a védekező mechanizmusok reagálni a vírusra, s hogy a szervezet a fertőzés előtt milyen erőnlétben volt. • Mitől függ, hogy a szervezet hogyan reagál a kórokozóra? A tapasztalatok és a hozzáférhető adok szerint - főleg a Covid-19 súlyos formájában szenvedőknél — a betegség kimenetelét legsúlyosabban a magas életkor, a magas vérnyomás, a dohányzás, a túlsúly, valamint más betegségek befolyásolták. A fertőzöttek körülbelül 25-30 százalékának legalább még egy más betegsége is volt, további 10 százalékának pedig kettő. A fertőzés mellett leggyakrabban magas vérnyomása, szív- és érrendszeri betegsége, cukorbetegsége, krónikus vesebetegsége, krónikus obstruktiv tüdőbetegsége, rosszindulatú daganata vagy más fertőzése is volt a páciensnek. • Milyen elváltozásokat okoz a koronavírus a tüdőben? Mind a tüdőben, mind az egész szervezetben fertőzéskor viszonylag bonyolult folyamatok indulnak el. A SARS-CoV-2 okozta heveny légzési szindrómát a megfázáshoz, a közepesen súlyos vagy a súlyos tüdőgyulladáshoz hasonlítanám, ami akut légzési zavarhoz és több szerv működésének gyors romlásához vezethet. A SARS-CoV-2 okozta tüdőgyulladás oxigénhiányos légzési elégtelenséget vált ki, ám a vírus nemcsak a tüdőre, hanem a többi szervrendszerre is hat. így ARDS-t (acute respiratory distress syndrome) idéz elő, ami tulajdonképp akut, diffúz tüdőkárosodás okozta légzési elégtelenség, melynek hátterében az alveolo kapilláris membrán áteresztő képességének fokozódása miatt kialakuló nem szív eredetű tüdőödéma és shuntkeringés (shunt - kóros összeköttetés a szív jobb és bal fele között - a szerk. megj.) áll. A jelenlevő vérzés és fokális nekrózis következtében a lép összezsugorodik. A nekrózis és más sejteket felfelni képes makrofögok elszaporodása pedig a fehér vérsejtek számának csökkenését okozza. Minden őssejttípusból kevesebb lesz a csontvelőben. Súlyosan károsodik a szív- és érrendszer. Leggyakrabban a szívizomsejtek degeneratív, sejthalással járó elváltozásai, az erek nyálkahártyájának károsodása, továbbá érgyulladás és vérrögképződés jelentkezik. A májat és a vesét szintén befolyásolja a SARS-CoV-2: a májsejtek degenerálódnak, akárcsak a vesecsatornák nyálkahártyája, a szöveti alapsejték közötti, más funkciójú sejtekből, hajszálerekből és folyadékból álló struktúra kapillárisai vérbővé válnak, esedeg apró vérrögök képződnek, és rostos szövetelfejulás, vagyis fibrózis alakul ki. Úgy tűnik, azért károsodik a központi és perifériás idegrendszer, mert a SARS-CoV-2 vérrel is terjed. • A mesterséges lélegeztetés a laikus számára egyszerű beavatkozásnak tűnik. Tényleg ártalmatlan? A mesterséges lélegeztetés viszonylag tág fogalom. Van invazív és nem invazív változata. A beteg állapotától függően az orron keresztül a gyenge áramlásútól a nagy áramlásúig terjedő oxigénterápiát kaphat a beteg. Továbbá van pozitív nyomással végzett nem invazív és altatásban végzett invazív, mesterséges lélegeztetés. A beteg állapota, a betegség és annak súlyossága szerint különböző fokozatú lélegeztetést alkalmazhatunk. A laikusnak úgy tűnhet, hogy a választás egyszerű és egyértelmű. Pedig nem az. Én a választást több döntés viszonylag bonyolult és nagyon fontos végeredményének tartom. Az első lényeges lépés a mesterséges lélegeztetés típusának kiválasztása, amit mindig a beteg pillanatnyi állapota határoz meg. A döntésben rendszerint a már kidolgozott indikációs és kontraindikációs kritériumok segítenek. A Covid-19 esetében az indikációs kritériumok vagy ajánlások még a fejlődés szakaszában vannak, így gyakran változnak. Tehát a mesterséges lélegeztetés nem egyszerű orvosi eljárás, s mint minden beavatkozásnak, megvannak a kockázatai és mellékhatásai. Ennek ellenére teljes mértékben indokolt azoknál a betegeknél, akiknek állapota ezt megköveteli, nekik ugyanis az életüket mentheti meg. • Sokat hallunk mostanában a speciális légzési technikáról, ami - állítólag - helyreállítja a tüdő fertőzés előtti egészségét. Ilyen egyszerű lenne a gyógyulás? Amint mondtam, a Covid-19 az egész szervezetet károsítja. Igaz, hogy a rehabilitációs szakember vezetésével végzett légzőgyakorlatok akár 10-15 százalékkal is javíthatják a tüdőfunkciókat, de mindenképpen tekintetbe kell venni a beteg biológiai és fiziológiai korát, az esedeges károsodásokat. Ami a kórházi kezelés idején végzett rehabilitációt illett, ez már bonyolultabb folyamat. Ebben az esetben a betegség stádiuma és a beteg általános egészségi állapota a döntő. A betegség akut szakaszában a köpet elvezetésére, a végtagok mozgékonyságának és az izomerő megőrzésére, a felfekvések, az ízületi mozgásbeszűkülés, a mélyvénás trombózis elkerülésére törekszünk. A felépülési szakaszban már az otthoni kezelésre próbáljuk a beteget felkészíteni, elsősorban a járásra, az izomerő növelésére, a motorikus képességek helyreállítására, a nyelés újratanulására és neuropszichológiai segítségnyújtásra. • Ön szerint mi a legfontosabb teendő, hogy a jelenlegi járvány esetleges második hulláma vagy egy teljesen más járvány ne érjen felkészületlenül bennünket? Véleményem szerint legfontosabb az, ha a józan paraszti ész szerint cselekszünk, vagyis abbahagyjuk a dohányzást, egészséges életmódot folytatunk, és betartjuk a válságstáb ajánlásait. Kovács Ilona Visszhang Jövő áprilistól az EU korlátozza a transzzsírok mennyiségét Érdeklődéssel olvastuk az ujszo.com-on megjelent Szív- és érrendszeri betegségek: még mindig listavezetők című írást. Engedjék meg, hogy néhány információval egészítsük ki a cikkben foglaltakat. Valóban fontos, hogy a szívünk és érrendszerünk egészsége érdekében kerüljük a magas transzzsírsav-tartalmú ételeket, azaz körültekintően válasszuk ki az élelmiszereinket. Jelenleg az EU több tagállamában - köztük Magyarországon is - létezik olyan szabályozás, amely szigorú határértéket határoz meg az élelmiszerek transzzsírsav-tartalmára vonatkozóan. Az Európai Unió is a szigorítás pártján áll: a közösség piacain 2021 áprilisától nem lehet majd forgalomba hozni olyan élelmiszereket, amelyekben a transzzsírok mennyisége meghaladja a 2 grammot 100 g zsiradéktartalomban. Vannak margarintermékek, amelyek már régóta megfelelnek ennek a kritériumnak. Szintén kevésbé közismert, hogy a zsírok természetes módon is tartalmaznak transzzsírsavakat, így egyebek mellett előfordulnak a húsokban és tejtermékekben is, így a tejszínben vagy a vajban is megtalálhatók, sőt, még a hidegen sajtolt olívaolaj is tartalmaz nyomokban transzzsírt. Nagyobb hő hatására a mindennapi háztartásban is keletkezhet a főzés során transzzsírsav, azt tehát a normál, vegyes táplálkozásból teljesen kiiktatni leheteden. A cikkben is szereplő vaj kontra margarin kérdés megítélésénél fontos figyelembe venni, hogy egészségünk érdekében érdemes csökkenteni a főként az állati eredetű zsiradékokban megtalálható telített zsírok bevitelét — ezek ugyanis emelhetik a vér koleszterinszintjét —, helyettük pedig részesítsük előnyben a telíteden zsírokat. Ez utóbbiakat az emberi szervezet nem tudja előállítani - ezért is nevezik ezeket esszenciális zsíroknak —, így fogyasztásuk elengedhetetlen. E „jó” zsírok két alfeja, az egyszeresen és a többszörösen telítetlen zsírok elsősorban az olajos magvakban, a növényi eredetű olajokban és az ezekből készült termékekben, például a jó minőségű margarinokban találhatóak meg. Adám Viktor, Budapest Száz éve. Ennyi ideje voltak a trianoni események. Száz év alatt sok minden történt, de egy dolog nem nagyon változott. Még mindig olyan trauma ez, amely a családokban a sejt szintjén jelen van. Ott lóg a falakon Nagy-Magyarország térképe, de ott van a könyvekben, a fényképeken és a történetekben is. Ez utóbbiaknak különösen fontos a szerepük. Hiszen mindenkinek van olyan története, amely a legtöbbet jelenti számára. Egy olyan történet, mely élővé varázsolja a múltat. Mert a saját múltunk él. Egészen addig, amíg beszélünk róla. Egészen addig, amíg vannak örökölt emlékeink. Hiába telik el száz vagy százötven év. így van ez Trianonnal is. Vagy a kitelepítésekkel. Esetleg a bársonyos forradalommal. Megemlékezünk az évfordulókról, és felidézzük szüléink, nagyszüleink tapasztalatait, történeteit. Pedig nemcsak ilyenkor kellene elővenni őket. Hanem beszélni róluk akkor is, amikor nincs aktualitásuk. Őseinkkel együtt átélni azt, amin keresztülmentek. És közösen feldolgozni, hogy az ő traumáik ne nyomják rá a bélyegüket a mi és a gyerekeink életére. Megbékélni velük, hogy ne felejtsük el száz év múlva se a történteket. Mayer-Ázsoth Réka, a VasárnapLélek - a Belső Valóság szerkesztője
