Új Szó, 2020. június (73. évfolyam, 125-150. szám)
2020-06-04 / 128. szám
www.ujszo.com ■ ujszo(®ujszo.com ■ vasarnap@Vasarnap.com ■ WWW.VASARNAP.COM Interjú - Beköszönő ERDES s.Rab IQ Henrietta SZÍNÉSZNŐNEK Életfilozófiám Két ember között a legrövidebb út: egy mosoly. 1 Hogyan jellemezné há• rom szóval önmagát? Kitartó, szorgalmas, érzékeny. 2 Miből áll egy átlagos • napja? Általában munkából. Színházi próbák vagy előadások, otthoni teendők, valamint a délutánjaimat többnyire kórházakban töltöm beteg gyerekek közt a Cerveny Nos - Clowndoctors szervezet tagjaként, mint bohócdoktor. Nagyon értékes számomra, hogy segíthetek másoknak nehéz élethelyzetekben. Sokszor szinte hihetetlen, hogy a humor, a játékosság milyen gyorsan képes pihenést hozni, megváltoztatni a betegszobák légkörét, és könnyíteni a félelmen például egy műtét előtt. És ugyanígy az idősek otthonában, ahol egy humoros helyzet a bohócpáros közt mennyi sok emléket elevenít fel és energiát szabadít fel a sokszor zárkózott idősek közt, és beszélgetésre ösztönzi őket. Humorral kreált élethelyzetekhez szólnak hozzá, és tanácsokkal látnak el bennünket. Ez a munka sok odaadással jár, sok energiát, empátiát igényel és közben rengeteget ad. Sokszor az életet tanítja. Mivel tölti szabadidejét • legszívesebben? Pihenéssel és utazással, mivel a munkahelyem - a kassai Thália Színház - és így Kassa is, ahol élek, távol esik szüleim otthonától. Az utazás kikapcsol, a környezetváltozás feltölt. A természet szintén, a főzés is, főleg új receptek kipróbálása. Ha lebetősége lenne, • hova költözne és miért épp oda? Hegyek közé, víz közelébe. A párom imádja a hegyeket, nekem pedig a víz - a folyók, tavak - közelsége az igazi nyugalom. Mit jelent önnek • az egészséges életmód? Egészséges, főként változatos ételek fogyasztását. Mindenevő vagyok és szeretem a házias ízeket. Édesapámnak köszönhetően, akinek a kertészkedés a kedvenc időtöltése, otthoni zöldségeket, gyümölcsöket fogyaszthatok gyerekkoromtól. Úgy gondolom, a test jelez, hogy milyen tápanyagra van szüksége, csak tudni kell meghallani. Szerencsés vagyok e téren, mert többnyire azt az ételt kívánom, amire épp szükségem van. 6 Az alternatív vagy a hagyományos gyógymódban hisz? Nem zárkózom el egyiktől sem, gyógyszerhez igyekszem az utolsó pillanatban nyúlni. Mivel oldja legeredmé• nyesebhen a stresszt, és hogyan töltődik fel? Ha túl nagy a pörgés, van, hogy megfeledkezem róla, vagy nem veszem észre, hogy közben fáradok, és valamilyen stresszhelyzet mutat rá. Olyankor tudom, hogy ki kell kapcsolni. Segít ebben az egyedüllét, séta, olvasás, vagy csupán annyi, hogy csak úgy vagyok. A reggeleket nagyon szeretem, mielőtt indul a nap. Egy finom tea, pár okos gondolat egy épp olvasott könyvből. Sok a zöld a közelben, még ha városi környezetben is lakom, szeretek az ablakból nézelődni, meglepően sok a madár a dús parkokban. Volt olyan élménye, • amely megváltoztatta életszemléletét? Egy találkozás és sok éven keresztül tartó barátság egy költőnővel, aki egy nagyon fontos dolgot erősített meg bennem. Ez pedig a hit. Hogy sosem szabad feladni. Szokott fogadalmat • tenni? Ha igen, legutóbb mit fogadott meg? Nem szoktam. Ha valamit meg kell tennem és elmulasztom, úgyis visszaköszön a jövőben, és rájövök, hogy valóban fontos, hogy megtegyem. Mit üzen az Egészség • Extra olvasóinak? Elsősorban jó egészséget kívánok mindenkinek, és ahogy ebben a nehéz időszakban, ugyanúgy továbbra is, ne csak a nehéz helyzetekben, figyeljünk és vigyázzunk egymásra. (sz) Lassan éledezünk a karanténban töltött hetek után... Milliméterről milliméterre bővülnek lehetőségeink, de nem tudni, mikor érjük el a februári szintet. Már nem csak az új koronavírusról szólnak a hírek, és szinte rácsodálkozunk, ha más, sürgős ellátást igénylő betegség is szóba kerül. Arról pedig még nem szól az írás, hány beteg nem is tud betegségéről egyszerűen azért, mert a koronavírus-járvány miatt még nem jutott el az orvoshoz. Ilyenkor egyik ismerősömre gondolok, akivel évente legfeljebb kétszer futok össze, legutóbb, épp a karantén csúcsán. Amióta ismerem, mindig „jó bőrben” volt, legutóbb viszont félelmetes látványt nyújtott: vagy 30 kilóval könnyebb, hamuszínű, fáradt, rosszkedvű. Szerencsére nem kellett sokat gondolkodnom, hogyan kérdezzem meg tőle, mi a baj. Dőlt belőle a szó: „Nem tudom, mi lehet a bajom, három hete alig ment le valami a torkomon, gyenge vagyok, mint az őszi légy, húz az ágy.” „Mit mondott az orvos?” - kérdeztem. „Mit mondott volna? Semmit, mert még nem látott. Hiába hívtam telefonon, ahogy ajánlották, nem jelentkezett, s amikor személyesen mentem oda, akkor tudtam meg, hogy nem is rendel.” Sokszor jut eszembe mostanában, nem tudom, mi lehet vele, van-e már diagnózis. Sajnos nem ő az egyedüli, aki a koronavírus-járvány miatt sok időt veszített, s talán olyanok is vannak, akik életet is. Bizonyára készülnek felmérések arról, hogy hányán haltak meg ez alatt a néhány hét alatt azért, mert nem kapták meg időben a szükséges kezelést. A koronavírus tényleges következményeit csak ezután fogják felmérni, s biztosak lehetünk abban, hogy a járvány miatt hanyagolt betegek sokkal többen lesznek, mint a fertőzöttek és az áldozatok együttvéve. Egészség extra 2020. június
