Új Szó, 2020. június (73. évfolyam, 125-150. szám)
2020-06-04 / 128. szám
8 MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYILÁG 2020. június 4. | www.ujszo.com USA: bevetésre kész a hadsereg Nyeregben a tüntetők. A texasi Houstonban így demonstrálnak. (TASR/ap) RÖVIDEN Június 28.: lengyel elnökválasztás Varsó. Június 28-án tartják meg a koronavírus-járvány és a politikai konszenzus hiánya miatt korábban elhalasztott lengyel elnökválasztás első fordulóját - jelentette be Elzbieta Witek, a szejm elnöke. Az időpont meghirdetésével hivatalosan is újból beindul a választási kampány. A törvényhozás alsóháza kedden véglegesen jóváhagyta azt a törvényt, mely szerint a választást a járvány miatt vegyes formában, hagyományosan és levélben rendezik meg. A törvény szerint az eredeti választási időpont, május 10. előtt már bejegyzett tíz jelöltnek-köztük Andrzej Duda hivatalban lévő elnöknek - nem kell újból regisztrálnia, indulhatnak viszont új jelöltek is. (MTI) 21 mp-ig habozott a kanadai kormányfő Montreal. Justin Trudeau, Kanada miniszterelnöke hosszasan habozott, mielőtt válaszolt a sajtó kérdésére, hogy mi a véleménye arról, ahogy Donald Trump amerikai elnök kezeli hazájában a zavargásokat, és hogy a hadsereg bevetésével fenyegetőzik. Trudeau 21 másodperces csend után kezdett válaszába, ám kerülte, hogy közvetlenül nevén említse Trumpot. „Mindannyian elszömyedve és döbbenten szembesülünk azzal, ami az USA-ban történik. Az emberek egyesítésének van itt az ideje, de meghallgatásuknak is, és hogy megtudjuk, miféle igazságtalanságok történnek a haladás dacára évtizedek óta” - mondta végül a kanadai kormányfő, aki általában gyors a válaszadásban. (MTI) Irak iszlamisták elleni offenzívája Bagdad. Az iraki biztonsági erők nagyszabású offenzívát indítottak az Iszlám Állam megmaradt harcosai ellen. Az iraki hadsereg szerint a műveletet támogatja a nemzetközi koalíció légi ereje. Az offenzíva során az iraki erők megsemmisítették az Iszlám Állam embereinek három rejtekhelyét, számos alagutat, egy járművet, továbbá fegyvereket és lőszert. Irak ugyan 2017 végén legyűrte területén az Iszlám Államot, ám annak azóta is vannak harcosai és hívei, akik időről időre támadásokat hajtanak végre. (MTI) Több mint 20 ezren tüntettek Párizsban Párizs. A vírusjárvány miatti gyülekezési tilalom ellenére több mint 20 ezren tüntettek a párizsi bíróság előtt a rendőri erőszak ellen. Az incidensekkel végződő megmozdulást egy 2016-os rendőri előállítást követően meghalt 24 éves fekete bőrű férfi, Adatna Traoré családja szervezte. „Ez már nemcsak a Traoré család csatája, hanem mindannyiunk harca. Amikor Georges Floydért harcolunk, Adama Traoréért is harcolunk” - mondta a meghalt férfi nővére. (MTI) ÖSSZEFOGLALÓ ..............................................-..............— Washington. Továbbra sem csillapodik a George Floyd halála miatt indult tiltakozáshullám az Egyesült Államokban. Miután Donald Trump felvetette a katonaság beválását a zavargások megfékezésére, Washington köré 1600 katonát vezényelt a Pentagon. Donald Trump elnök bejelentette, kész bevetni a katonaságot, ha a helyi vezetők nem tudják megfékezni a zavargásokat. Ennek a fenyegetésnek ad nyomatékot, hogy kedden 1600 katonából álló kontingens helyezkedett készenlétbe Washington körül. A Pentagon szóvivője elmondta: a katonák egyelőre nem avatkoznak a rendfenntartó munkába, de „fokozott készültségben vannak”. 18 ezer gárdista bevetve A Guardian brit lap szerint Trumpnak a katonaság bevetéséhez különleges törvényi felhatalmazásra lenne szüksége. New York kormányzója, Andrew Cuomo a rendőrséget okolta, mert nem vetett véget az amerikai nagyvárost a rendőri brutalitás és a rasszizmus elleni tüntetések mentén sújtó erőszaknak. Először fordult elő, hogy Cuomo különbséget tett a tüntetők, illetve az erőszakosan fellépők és fosztogatók között. „Csalódott és dühös vagyok azért, ami az éjszaka Peking felszólította Londont, hogy ne avatkozzon be Hongkong belügyeibe, miután a brit kormányfő tartózkodási vízumot ígért hongkongiaknak a nemzetbiztonsági törvénytervezet bevezetésének esetére. Peking/London. Tartós nagybritanniai letelepedést és később akár brit állampolgárságot is kaphatna több millió erre jogosult hongkongi, ha Kína érvényesíti a Hongkongra vonatkozó nemzetbiztonsági törvényt - írta tegnap megjelent cikkében Boris Johnson brit miniszterelnök. A múlt hónapban elfogadott törvény, .amelyet Peking szeptembertől léptetne hatályba, tiltja a lázadást, az elszakadási törekvések hangoztatását és a központi kormányzat ellen irányuló, felforgatónak minősített cselekményeket. Nagy-Britannia az USA-val, Kanadával és Ausztráliával együtt közös közleményben aztörtént. Ezek a fosztogatók, a bűnözők mindenkinek ártanak” — hangoztatta. Cuomo leszögezte: „a protestálókat meg kell különböztetni a fosztogatóktól”. Közölte, hogy New Yorkban meghosszabbítják a kijárási tilalmat, segítve ezzel a rendfenntartó erők munkáját. A metropoliszban egyébként a múlt éjjel 700 erőszakos tüntetőt tartóztattak le. A szövetségi fővárosban, Washingtonban, a városi rendőrség vezetője, Peter Newsham közölte: előző éjjel több mint 300 tüntetőt vettek őrizetbe a kijárási tilalom megsértése, fosztogatás és betörés miatt. Joseph Lengyel, a Nemzeti Gárda országos vezetője közölte: 29 tagállamban és a szövetségi fővárosban, Washingtonban a gárda összesen 18 ezer tagját mozgósították, s várhatóan még többeket irányítanak majd az erőszakos tüntetők megfékezésére. Vizsgálják a rendőrségét Minnesota állam vizsgálatot indíttatott a minneapolisi rendőrség ellen a 46 éves affoamerikai George Floyd halála miatt. Floyd május 25-én durva rendőri intézkedés következtében halt meg. A középnyugati állam emberi jogi ügyekkel foglalkozó tárcája indíttatott átfogó vizsgálatot a minneapolisi rendőrség gyakorlatáról. Tim Walz demokrata párti kormányzó jelentette be a döntést, kiemelve, hogy a vizsgálat célja a „nemzedékekre visszatekintő, rendszerszerű fajgyűlölet” gyökeres kiirtása. Mint zal vádolta Kínát, hogy a jogszabály elfogadásával megsértette nemzetközi kötelezettségeit. Johnson cikkében azt írta: Hongkongban - amely 1997-ig brit koronagyarmat volt - jelenleg 350 ezer körüli azoknak a száma, akiknek úgynevezett brit tengerentúli útlevelük van, és további 2,5 millió hongkongi jogosult ennek az útlevéltípusnak a megszerzésére. A brit tengerentúli útlevél birtokosai a jelenlegi szabályok alapján jogosultak brit konzuli segítség és védelem kérvényezésére Nagy-Britannia diplomáciai képviseletein. Nincs ugyanakkor automatikus jogosultságuk tartós nagy-britanniai letelepedésre és munkavállalásra, vízum nélkül hat hónapig tartózkodhatnak az Egyesült Királyságban és az Európai Unió nem tekinti őket brit állampolgároknak. Csao Li-csien kínai külügyi szóvivő úgy fogalmazott: a brit kormányzatjobban tenné, ha felhagyna mondta, a vizsgálat a rendőrség elmúlt 10 éves gyakorlatát kívánja feltárni, kiderítendő, vajon a rendőrök éltek-e a színes bőrűeket rendszeresen hátrányosan megkülönböztető gyakorlattal. Jacob Frey, Minneapolis polgármestere hangsúlyozta, hogy a rendőrségi kultúra megváltoztatására van szükség. Hozzátette, hogy Minneapolis választott tisztségviselőinek és rendőri vezetőinek kezét hosszú évek óta megkötik a rendőröket védelmező törvények és rendőrszakszervezetek. Magamutogató T rump Joe Biden, a demokraták várható elnökjelöltje bírálta Donald Trumpot, és törvényt sürgetett a rendőri erőszak ellen. Biden különösen bírálta az elnököt, mert hétfőn a Fehér Házmelletti Szent János-templomnál Bibliával a kezében jelent meg. „A magamutogatás fontosabbá vált, mint a nemzet, amelyet vezet” - fogalmazott a demokraták elnökjelöltje, és azt hangoztatta, hogy „az amerikai nemzet leikéért folyik a küzdelem”. A demokrata párti politikus „valódi rendőrségi reformot” sürgetett, amely törvényben tiltaná a fojtófogás alkalmazását a rendőröknek. Név szerint is felszólította Mitch McConnellt, a szenátus republikánus többségének vezetőjét egy olyan törvény elfogadtatására, amely a rendőrségi reformot követelők aggodalmait orvosolja. Trump koszorút helyezett el a Szent a gyarmati idők szellemiségével, és tiszteletben tartaná, hogy Hongkong visszatért Kínához. A szóvivő Boris Johnson vízumajánlatára reagált. Hongkong autonóm jogait a kínai és brit vezetés által 1984-ben aláírt nyilatkozat biztosítaná, amely a brit gyarmati terület Kínához való visszakerüléséről rendelkezett. Hongkong 1997-es visszakerülését követően azonban a városnak ígért magas fokú autonómia kérdése folyamatos vita tárgyát képezte, 2014 júniusában a kínai kormányzat pedig egy úgynevezett fehér könyvet adott ki, amelyben úgy foglalt állást: Pekingnek „átfogó fennhatósága” van Hongkong fölött. A Hongkongban tavaly zajló demokráciapárti tüntetéshullám során a brit kormányzat a közös nyilatkozatra hivatkozva azzal fenyegette Pekinget, hogy súlyos következményekkel kell számolnia, amennyiben nem tartja magát a dokumentumban foglaltakhoz. (MTI) II. János Pál pápáról elnevezett washingtoni katolikus szentélyben. Az elnöki pár rövid látogatását Wilton Gregory, Washington érseke közleményben bírálta. „Zavarba ejtőnek és helytelenítendőnek tartom, hogy bármely katolikus intézmény lehetővé tegye, hogy ilyen elképesztően helytelenül felhasználják és manipulálják, megsértve vallási alapelveinket, melyek arra szólítanak valamennyiünket, hogy megvédjük minden ember jogait, még azokéit is, akikkel esetleg nem értünk egyet” - olvasható az érseki kommünikében. A többség a tüntetőkkel Az USA lakosságának többsége rokonszenvez a tüntetőkkel: 64%-uk egyetért velük - adta hírül a Reuters hírügynökség egy felmérés alapján, amelyet az Ipsos közvéleménykutatóval végzett el. A felmérés szerint a lakosság 27%-a nem ért egyet a demonstrálókkal, 9%-a pedig bizonytalan állást foglalni. 55% nem ért egyet azzal, ahogy Donald Trump elnök a protestálást kezeli, és csak egyharmaduk szerint megfelelő az elnök ténykedése ez ügyben. A tüntetések és zavargások rendőrségi kezelését a lakosság 43%-a jónak ítéli, 47%-a viszont nem. A rendőri erőszak ellen tiltakozók között van például Jamie Foxx, Arnold Schwarzenegger, John Cusack vagy Jennifer Lopez. Taylor Swift és George Clooney pedig Donald Trumpot bírálta. (MTI, 444, ú) Trianoni ülés: nem szólhat az ellenzék Budapest. Nem kapnak szót a magyar ellenzéki képviselők a trianoni szerződés évfordulóján tartandó emlékülésen. A mai megemlékezésen előbb Kövér László házelnök, majd Áder János köztársasági elnök mond ünnepi beszédet, ezt követően vitatja meg az Országgyűlés a „A nemzetiségi önazonosság védelméről” szóló politikai nyilatkozatot. A vitában viszont az ellenzékiek nem szólalhatnak fel. Az ügy pikantériája, hogy a nyilatkozatot egyhangúlag, az ellenzéki pártok támogatásával fogadta el korábban a Kárpátmedencei Magyar Képviselők Fóruma. A szocialista Harangozó Tamás erre hivatkozva nyújtott be egy napirendi módosítót, hogy az ellenzéki frakciók vezérszónokai is elmondhassák véleményüket, de ezt elutasította a parlament. (444, ú) Itt már a rendőrök vannak nyeregben. New Yorkban előző éjjel mintegy 700 tüntetőt vettek őrizetbe, tegnap némileg csitultak az indulatok. (TASR/AP) Brit kapunyitás a hongkongiak előtt
