Új Szó, 2020. június (73. évfolyam, 125-150. szám)
2020-06-01 / 125. szám
www.ujszo.com | 2020. június 1. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 Cselédtempó Amiről nem sikerült értelmes mondatot kihúzni Matovicból MOLNÁR IVÁN Nem hozott változást a szlovák diplomáciában a kormányváltás, ezt a járvánnyal kapcsolatos uniós újjáépítési program kormányzati fogadtatása is bizonyítja. Az aktuális hatalmi központok irányába megnyilvánuló cselédmentalitás megingathatatlan. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke múlt héten mutatta be a bizottság koronavírus-járvány utáni gazdasági újjáépítési programját, amely 750 milliárd eurós pénzinjekcióval indítaná újra az EU akadozó motorját, és amelynek a legnagyobb haszonélvezői a nem épp felelős gazdaságpolitikájukról ismert, feneketlen pénznyelőnek számító déli uniós tagországok - Olaszország, Spanyolország, Görögország - lennének. A bejelentést követően régiónk szinte összes kormányfője éles kritikának vetette alá a brüsszeli javaslatcsomagot. „Elfogadhatatlan azoknak az uniós államoknak a büntetése, amelyeknek a válság ellenére is sikerül alacsonyan tartaniuk a munkanélküliséget” - nyilatkozta Andrej Babis cseh kormányfő, aki nem ért egyet azzal, hogy Brüsszel ezúttal is a felelőtlenül gazdálkodó országokba öntené az eurómilliárdok nagy részét. Hasonló hangnemben nyilatkozott Orbán Viktor is. A magyar kormányfő „abszurdnak és perverznek” nevezte a tagállamok közötti pénz elosztására vonatkozó javaslatot, mert az „több forrást juttat a gazdagoknak, mint a szegényeknek”. Orbán azt is kifogásolta, hogy a helyreállítási alapba szánt 750 milliárd eurót nem munkával „hoznák létre”, hanem hitelből, és mivel 30 évre akarják felvenni, azt még az unokáink is nyögni fogják. Ausztria már korábban is ellenezte, hogy Brüsszel átgondolatlanul öntse a milliárdokat a déli tagállamokba, így az sem csoda, hogy Sebastian Kurz osztrák kancellár szerint ők - az „adófizetőik iránti felelősségük tükrében”-továbbra sem tartják jó ötletnek a vissza nem térítendő támogatásokat. Mi a véleménye minderről a szlovák kormányfőnek? Igor Matovicból az újságírók az elmúlt napokban egyetlen értelmes mondatot sem voltak képesek kihúzni ezzel kapcsolatban, helyette a külügyminiszter nyilatkozott. Ivan Korcok a tőle megszokott, idegesítően diplomatikus stílusban mondta el a véleményét, a lényeg azonban pár szóban összefoglalható: minden nagyon szép, minden nagyon jó, hatalmas lehetőség ez Szlovákia számára. Korcokot e tekintetben csak az Európai Bizottság intézményközi kapcsolatokért felelős biztosa, a szintén szlovák Maros Sefcovié múlta felül. Sefcovic szerint az uniósjavaslattal „a jövőbe tekintünk”, a „hatalmas lehetőséggel” azonban „hatalmas házi feladat” vár Szlovákiára: „politikailag és diplomáciailag is hozzájárulni” ahhoz, hogy a brüsszeli javaslatot minél hamarabb lenyomják az uniós tagországok torkán. Korőok és SefCovié nyilatkozatait hallgatva az általános iskolás történelemkönyvünk egyik illusztrációja jut eszembe, amelyen a jobbágy kalaplevéve hajlong a foldesura előtt. A héten azonban némiképp mégis változhat a helyzet. Matovic kimozdul otthonról, szerdán Prágában fogadja őt Andrej Babis, akivel az Európai Bizottság újjáépítési tervét is megvitatják. Reméljük, hogy a cseh kormányfőnek sikerül felvilágosítania szlovák kollégáját, és Matovic ezt követően legalább egy Facebook-bejegyzésben megosztja velünk az ezzel kapcsolatos véleményét. (Kotrha) EU: egyedül Trumpnak sem megy Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, valamint Josep Borrell, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője arra szólította fel az Egyesült Államokat, hogy fontolja meg újra kilépési szándékát az Egészségügyi Világszervezetből (WHO). Csak a globális együttműködés, szolidaritás és a többoldalú erőfeszítések révén lehet életképes és hatékony módon felvenni a harcot azzal a kihívással, amellyel az egész világ kénytelen szembenézni - hívta fel közös közleményében a figyelmet Von der Leyen és Borrell az új típusú koronavírus-járvány kapcsán. A két uniós vezető hangsúlyozza, a WHO-nak továbbra is képesnek kell lennie arra, hogy irányítsa a világjárványok elleni közös fellépést. „A világot fenyegető veszéllyel szemben ideje közös megoldásokat találni, és megerősíteni a nemzetközi együttműködést” - húzza alá közleményében a német és a spanyol politikus, ezért arra kérik az Egyesült Államokat, vizsgálja felül a bejelentett kilépést a WHO-ból. „Most mindenki számára az az elsődleges feladat, hogy életeket mentsen, és elnyomja a világjárvány terjedését” - szögezi le a közlemény. Az EU továbbra is támogatja a WHO-t, és már juttatott is neki pluszforrásokat. Donald Trump pénteken jelentette be, hogy országa kilép a WHO-ból, mert úgy véli, a szervezet túlságosan elnéző Kínával, ahonnan a járvány indult. Trump bejelentette azt is, hogy az eddig a WHO-nak küldött pénzeket más sürgős egészségügyi célokra fordítják. (MTI) Kellett ez a pofon? HEGEDŰS NORBERT A Híd számára létkérdés, hogy megújuljon és ezt a választók felé is érthetően kommunikálja. A szombati kongresszus egy jó irányba tett első lépésnek tűnik, csak az a kérdés, hogy nincs-e már ehhez túl késő. Sólymos László személyében olyan politikus került a párt élére, aki úgy jelképezheti a „fiatalítás” aktuális szlogenjét, hogy mellé tapasztalatot és ismertséget is fel tud mutatni. A régiók felé történő nyitás és a pártstruktúrák felrázása szintén jó iránynak tűnik. Ha egy párt új elnökséget választ, az korántsem jelenti, hogy bármi változni fog, de a szombati kongresszus arról tanúskodik, hogy a Hídban komolyan gondolják a „restartot”. Lássuk be, erre már szüksége is volt a négyéves kormányzásba belefáradt pártnak. Kár, hogy ehhez a megújuláshoz egy katasztrofális választási eredmény kellett. Sólymos már a kongresszus utáni első inteijúban hangsúlyozta, hogy a Híd a jövőben sokkal nyitottabb lesz az MKP irányába, de továbbra is kitart azok mellett az értékek mellett, amelyek mentén eddig politizált. Azért fontos, hogy az új elnök ezt kimondta, mert ha visszaemlékszünk, a Híd akkor kezdett el gyengülni, mikor ezeket az értékeket elkezdték háttérbe szorítani a mindennapi politikai harcok során megkötött alkuk. Akkor távozott a Hídból néhány jelentős személyiség, a választók komoly hányadával együtt. És igen, fontos nyitni a többi magyar párt felé, de fontos a feltétel is, amit Sólymos kikötött. A mindenki által - e cikk szerzője által is - ismételgetett összefogási lázban ugyanis nem szabad elfelejteni, hogy mi lehet az ár, amit ezért a szlovákiai magyarságnak fizetnie kell. Ezen a téren üdvözlendő Agócs Attila alelnök józanságra intő hangja, aki arra figyelmeztetett, hogy az MKP-vel történő együttműködés során tisztázni kell az esetleges közös alakulat Magyarországhoz fűződő viszonyát. Orbán Viktort nem kell démonizálni, mert az tagadhatatlan, hogy magyarországi támogatások létfontosságúak a felvidéki kultúra számára. De azt sem szabad engedni, hogy Budapest határozza meg a szlovákiai magyar politika irányultságát. A magyar-magyar együttműködés ára nem lehet a vazallusi behódolás, csak egyenlő partnerekként marad meg az esélye annak, hogy a szlovákiai magyar közösség érdekében folyik a további munka. A Híd kiterítette a kártyáit, most az MKP-n a sor. És könnyen lehet, hogy ezúttal neki vannak jobb lapjai, így kérdéses, mennyire lesz nyitott a közeledésre. Nem lehet nem észrevenni Igor Matovic látványos gesztusait a párt felé, emellett állami támogatásra jogosult, a magyar kormányhoz fűződő viszonya pedig legendásan jó. Az idilli képet némileg árnyalja, hogy ez a három pont a választás előtt is érvényes volt, mégsem volt elég a parlamenti küszöb megugrásához, vagyis egyedül az MKP sem tud egyről a kettőre jutni (és úgy tűnik, hogy az Összefogással és a Magyar Fórummal sem). Ezzel a kihívással az MKP új vezetésének kell majd szembenéznie, és neki kell felvázolnia azt a víziót is, amely kiutat jelenthet a tízéves egy helyben toporgásából. (Mert azt nem akarom elhinni, hogy bármelyik MKP-s boldog lenne a magyar kormány rövid pórázán, miközben Matovié kirakatpozíciókkal szúija ki a szemüket.) A pálya széléről nézve csak reménykedni tudok abban, hogy ez a vízió találkozni fog a Híd új vezetőinek jövőképével. A magyar képviselet parlamenti hiányát már most érezzük, ez az idő múlásával csak súlyosbodni fog. Emiatt lenne fontos a két nagy párt kiegyezése, de tudatosítanunk kell az árat is, amit ezért hajlandóak vagyunk fizetni. Ha ezt nem tisztázzuk, hirtelen ismét valaki más, jó magyaljai” leszünk - Orbáné, Matovicé, a Smeré, akárkié. Aki nem tudja, mennyit ér, azt potom áron adják és veszik. A Hídnak egy komoly választási pofon kellett ahhoz, hogy ráeszméljen a saját értékeire, de úgy tűnik, felébredt. Reméljük, hogy az MKP-nak is sikerül. FIGYELŐ Pellegrini alighanem lelép a Smerből Peter Pellegrini nem várta meg a Smer tisztújító kongresszusát, hanem a múlt héten lemondásra szólította fel Robert Ficót, ebből pedig arra lehet következtetni, hogy a párt elhagyását tervezi - véli Juraj Hrabko politikai elemző. „Nem várt a kongresszusig, alighanem nem is fog rajta részt venni. Ma még azt sem tudni, egyáltalán mikor kerül sor a közgyűlésre, azt sem tudni, milyen kulcs alapján delegálják a küldötteket, minden bizonytalan. Pellegrini pedig nem várhat, neki most kell ütnie a vasat, amíg meleg” - mondta Hrabko a Tablet.TV politikai műsorában. „Pellegrini most a választási eredményből, a neki adott rengeteg karikából él, meg persze abból, hogy nemrég még kormányfő volt”— szögezte le. Ebben a helyzetben nem várhat sokat, ráadásul Fico befolyásolhatja, hogy mely küldöttek vegyenek részt a tisztújító közgyűlésen, sőt, nem is biztos, hogy ő mérkőzne meg Pellegrinivel a pártelnöki posztért, hanem valamelyik közeli embere. Fico nem is válaszolt Pellegrini felszólítására, hogy távozzon, ami ebben a helyzetben érthető, és Fico szemszögéből helyes. „A hallgatással csökkenteni próbálja Pellegrini kijelentésének súlyát, és a reagálása csak újabb szópárbajokhoz vezetne, ami most nem jó Ficónak. Most Pellegrini támad és Fico védekezik” - mutatott rá Hrabko. Hogy a Smer nem egységes, azt mutatja, hogy több alelnök és Besztercebánya megyei képviselő Pellegrini mellé állt. .Áfások is követhetik őket. Azt hiszem, nincs visszaút. A kocka el van vetve” - tette hozzá, egy esetleges szakadás pedig a legjobb hír lenne a kormánypártok számára. (tasr)
