Új Szó, 2020. június (73. évfolyam, 125-150. szám)

2020-06-29 / 149. szám

www.ujszo.com | 2020. június 29. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 Nem leszünk csöndben! Szükség van azok hangjára, akik támogatják a A 19. század végén és a 20. század elején sikerült a nőknek kiharcolniuk néhány alapvető jogot, mint például a választójog. Nem volt könnyű, és egyszerű sem. Valóban harcoltak érte, tüntettek, börtönbe zárták őket, de sikerült. A hatvanas években indult egy újabb mozgalom, mivel kiderült, hogy a kiharcolt jogok elismertetése nem is olyan egyszerű. Ahhoz, hogy a nők egyenrangú félként jelenhes­senek meg az oktatásban, a munka­piacon, a törvény előtt, további tet­tekre volt szükség. A kilencvenes években felnövő nők generációja azt hitte, már min­den lehetősége megvan ahhoz, hogy a férfiakkal egyenrangú partnerként élje az életét. Ezért nem is nagyon foglalkoztak azzal, hogy milyen a nők helyzete, úgy érezték, nincs szükségük a feminizmusra. Amikor azonban fiatal felnőttként azzal ta­lálkoztak, hogy férfi kollégáikat előnyben részesítik a munkahelyen, hogy milyen nehéz visszatérniük a munkapiacra a gyermekvállalás után, és hogy mennyire nem értékeli a társadalom a háztartásban elvég­zett munkájukat sem, saját bőrükön tapasztalták meg az egyenlőtlensé­geket és a diszkriminációt. „Hát én ezzel sosem találkoztam! Szerintem ez túlzás! Nem így kéne viselkedniük! ” - hallom sok férfi és sajnos sok nő reakcióját is az előb­biekre. Válaszként csak ennyit: Ha valaki nem találkozott a diszkrimi­nációval, az nem jelenti azt, hogy nem létezik. Ha azt gondolja, túlzás, olvasson szakirodalmat, és beszél­gessen szakértőkkel, akik a témával foglalkoznak. A nők viselkedésének kritizálása kimeríti az áldozathibáz­­tatás tényét. Senkit sem lehet hibáz­tatni azért, amit nem ő követett el, sem azért, mert bántalmazzák, vagy mert hátrányos helyzetben él. A hátrányos helyzetért az a társadalom a felelős, amely kialakította, és nem hajlandó felszámolni. De ki ez a tár­sadalom? A szlovák kormány (ahogy a ma­gyar és a lengyel) ajárvány ideje alatt sem feledkezett meg arról, hogy az egyik fo célja a nők teste és élete feletti uralom növelése. Mi­közben a nők mindenhol helytálltak: ott voltak azokon a munkahelyeken, ahol a legtöbbet kellett tenniük azért, hogy az élet tovább folytatód­hasson, akik elvégezték a házimun­kát, tanultak a gyerekkel, online órákat tartottak, a kormány azon dolgozott, hogy szűkítse a jogaikat. nők egyenrangúságát Amikor az ápolónőket a hatal­masok az egekig dicsérik, az olyan, mint az egy szál virág a nők napján. Akit piedesztálra emelnek, azt el­távolítják a valóságtól, ideálként tisztelik, akivel nem kell tovább foglalkozni. A valódi nőket azon­ban támogatni kell, jogokkal, tör­vényekkel, azoknak a gyakorlatba való bevezetésével, ellenőrzésével. A szlovák emberi jogi és nőjogi civil szervezetek folyamatosan felemelik a hangjukat azért, hogy a nőkre végre ne másodrendű em­berként tekintsenek a hatalmasok. „Nem fogjuk tétlenül nézni, ho­gyan taposnak bele emberi joga­inkba és emberi méltóságunkba! Nem leszünk csöndben, míg a par­lament megállás nélkül azon igyekszik, hogy ellenőrzése alá vonja a testünket és az életünket, és a populista politika eszközeivé vá­lunk! Nem maradunk csöndben, mert megérdemeljük a méltóság­­teljes életet!” A kilencvenes évek óta megint eltelt két évtized, felnőtt egy újabb generáció. Nők és férfiak. Minden korszakban voltak olyan férfiak (államférfiak, politikusok is), akik támogatták a nők egyenrangúságát. A mai politikusok között is ott van­nak (a szlovákiai magyarok között is), de valamiért nem szólalnak meg ebben a témában! Pedig most nagy szükség van a hangjukra! «TOKA Miről is szólt a kormány első 100 napja? (Lubomír Kotrha karikatúrája) (Lap)pangási idő VERES ISTVÁN F Idegéi a szomszéd bejáratban egy felelősségteljes családapa. E A koronavírus miatti kijárási korlátozások idején kialakított egy érdekes szokást. Interneten megrendelte a megrendelni valót (élelmiszert, miegymást), aztán ha hívott a futár, hogy közelít, kinézett az ablakon. Megmondta a futárnak, melyik az autója, a távirá­nyítású autónyitóval fentről kinyitotta az autó csomagtartóját, és meg­kérte a futárt, helyezze bele a nagybevásárlást (és csapja le a csomagtartó ajtaját). Nyilván már előre kifizette az árut, utalással. Nem rohant le azonnal a zsákmányért (hagyta, hogy békében kivérezzen?), aztán a megfelelő óvintézkedésekkel felvértezve (maszk, kesztyű, sapka, sál) megközelítette személy gépjárművét, amely ajárvány hónapjai alatt méterre pontosan az ablaka alatt parkolt, soha el nem mozdulva onnan. Nyilván bevált neki a módszer, mert azóta is így vásárol. Egyben biztos lehet, hogy a számára legmegfelelőbb parkolóhelyre sosem parkol más autó (hiszen állandóan ő parkol rajta). A vírus előtt még más idők jártak: időnként használnia kellett az autóját, a szóban forgó parkolóhelyen ezért gyakran egy másik autó állt, szintén az övé. Ebben a másikban tar­tották a babakocsit (van nekik még egy harmadik is, a fekete, de az szol­gálati, úgyhogy nem tartozik ide, hagyjuk is). Nem ismerek még egy embert, aki hozzá fogható felelősségérzettel kezelte volna a járvány­helyzetet. Ha az élet egyéb területein is ilyen alapos és megfontolt, nyil­ván szép kort ér majd meg. Az embereken múlik, lesz-e második hullám jelentette ki a hétvégén Igor Matovic miniszterelnök. Igazat mondott. Ha holnap valaki azt mondja, Igor Matoviéon múlik, lesz-e második hullám, ő is igazat fog mondani, hiszen Matovic is ember. Ha holnapután valaki azt mondja, a politikusokon múlik, lesz-e második hullám, igaza lesz, hiszen ők is emberek. A politikus is volt ember - Selmeczi Tibor Szatelit című kaba­réjában volt egy ilyen rovat, ahol a magyar honatyák és honanyák gye­rekkori képein lehetett röhögni. „Egyik délután a budapesti köztemető 27. parcellájának 14. sírhelyén nagy robajjal feldőlt a közel hárommázsás gránitobeliszk. Rögtön utána kettényílt a sír, és foltámadt az ott nyugvó halott, név szerint Hajduska Mihályné született Nobel Stefánia (1827-1848).” így kezdődik Örkény István egypercese, címe Nincsen semmi újság. A feltámadt hölgy szóba elegyedik a temető aktuális közönségével (egy taxisofőr, egy bolgárker­tész és egy horgászbot-készítő kisiparos), kérdezgetve őket, mi újság a szabadságharc óta. Nincsen semmi újság - derül ki a párbeszédből, épp csak annyi, hogy egész Budapesten (sőt már az egész világon) klórozzák a vizet, és a jelek szerint mindjárt esni fog. A volt halott erre csalódottan visszaereszkedett a sírba. A többiek meglepetten hümmögtek: „Pedig milyen jól elbeszélgettünk.” A szerző a Vasárnap munkatársa FIGYELŐ A minitüntetóst sem nézik jó szemmel Moszkva. Több mint harminc embert letartóztattak Oroszor­szágban - többségükben nőket -, amiért egyszemélyes demonstrá­ciókat tartottak Moszkva köz­pontjában egy ismert LGBT- aktivistát támogatva, akit porno­gráfia terjesztésével vádoltak meg. Az oroszországi rendészeti ügyeket figyelő OVD-Info szerint egy embert Szentpéterváron is le­fogtak - írja a The Guardian. Julija Cvetkova feminista és LGBT- aktivistát nemrég vádolták meg azzal, hogy képeivel pornográfiát terjeszt. Akár hat évet is tölthet rács mögött, ha bűnösnek talál­­ják.Nyugati kormányok és emberi jogi aktivisták régóta bírálják az orosz hatóságokat, hogy előítéle­tesek a nem heteroszexuális em­berekkel szemben. (hvg) Megszólalt Merkel a nagy EU-s koronavírus-mentőalapról ÖSSZEFOGLALÓ Nem lehet megoldani az Európai Unió (EU) valamennyi problémáját a koronavírus­­világjárvány hatásainak ellensúlyozására tervezett helyreállítási alappal - mond­ta a német kormány vezetője a Süddeutsche Zeitungban megjelent interjúban. Berlin. Angela Merkel a járvány kezdete óta adott először adott in­terjút. Hangsúlyozta, hogy a koronavírus-járvány páratlan nagy­ságú kihívás, és együtt jelentkezik „korunk két nagy diszruptív (a meg­szokott rendet felforgató) jelensé­gével, a klímaváltozással és a digi­tal izációval, amelyek amúgy is megváltoztatják életünket és gazda­ságunkat”. Arra a kérdésre, hogy a válságok sűrűsödése fenyegeti-e az EU fenn­maradását, azt mondta, hogy a leg­végső kérdések gyakori boncolga­tása helyett inkább dolgozni kell, az erős európai belső piac megőrzése és a közös fellépés a világban pedig valamennyi tagország elsőrendű ér­deke. A tagállamoknak nyújtandó tá­mogatásokból és hitelekből álló helyreállítási alapról kiemelte, hogy a tervezett válságkezelő eszköz nem alkalmas az EU összes gondjának megoldására, de a hiánya minden problémát felerősítene. Az EU gaz­dasági helyzete nagyon sok mindent meghatároz, például a nagy munka­nélküliség politikailag robbané­kony helyzetet idézhet elő az adott tagországban, ami növelné a de­mokrácia fenyegetettségét - fejtette ki a német kancellár, hozzátéve: si­keres gazdaság kell ahhoz, hogy az EU megállja a helyét. Kiemelte: mivel a tagországokat eltérően sújtja ajárvány, az alap for­rásait máshogy kell elosztani, mint a közös költségvetés forrásait. Azt is figyelembe kell venni, hogy az ele­ve nagy államadóssággal rendelke­ző tagországoknak egy újabb hitel „kevésbé észszerű” segítség, mint a vissza nem térítendő támogatás - tette hozzá Angela Merkel, aláhúz­va: dolgozik mindazon tagországok meggyőzésén, amelyek eddig el­utasították a vissza nem térítendő támogatás gondolatát, és csak a hi­telezést fogadták el. A „különleges kihívás különleges megoldást kö­vetel”-mondta. Arra a kérdésre, hogy Németor­szág miért vált ki a segítségre szo­ruló tagországokat csak hitelekkel támogatni hajlandó, úgynevezett fukarok frakciójából, elmondta, hogy a járvány sok helyütt, például Olaszországban és Spanyolország­ban hatalmas gazdasági és egész­ségügyi terheket, a sok haláleset mi­atti érzelmi megpróbáltatásokat okoz, és ebben a helyzetben Német­ország nem teheti meg, hogy csak saját magára gondol, hanem készen kell állnia a „rendkívüli szolidari­tásvállalásra”. „Természetesen a saját érdekünkben is cselekszünk. Német érdek, hogy legyen egy erős belső piac, az EU pedig összenőjön, és ne széthulljon” - mondta Angela Merkel. Németországnak az is fon­tos, hogy a válságkezelő program maradjon az EU működését szabá­lyozó szerződések keretén belül. Az EU szerkezetét rögzítő szerződések, a hatáskörök és ellenőrzési jogkö­rök rendszerének változtatása bizo­nyára napirendre kerül a következő években, de ezeket a kérdéseket igen óvatosan kell megközelíteni - tette hozzá. A német kancellár a többi között arról is szólt, hogy az EU soros, év végéig tartó elnöksége alatt „magá­tól értetődő módon” a jogállamiság ügyével is foglalkoznak majd. Ezzel kapcsolatban kiemelte, a hogy min­denkori ellenzéknek méltányos, fair lehetőségekkel kell rendelkeznie a kormányra kerüléshez. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents