Új Szó, 2020. június (73. évfolyam, 125-150. szám)
2020-06-29 / 149. szám
MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG Nem kapnak az oroszoktól jutalmat az afgán lázadók RÖVIDEN Több az illegális migráns Budapest. Az elfogott embercsempészek és az illegális migránsok száma is emelkedett - hangsúlyozta a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója. Június végére annyi embercsempészt fogtak el a hatóságok, mint tavaly egész évben. Kifejtette, az elmúlt hónapokban a koronavírus-járvány miatt az országok lezárták határaikat. A hadsereg és rendőri erők bevetésével bebizonyosodott, ha megvan a politikai akarat, a határokat le lehet zárni. Ennek következtében sok migráns rekedt a görög szigeteken és a balkáni útvonal országaiban. Most viszont megszűntek a járvány miatti korlátozások, megkezdődött a migránsok tömeges átszállítása a szigetekről a kontinensre - hívta fel a figyelmet Bakondi György. (MTI) HÍRÖSSZEFOGLALÓ Moszkva/Washington. Oroszország cáfolta a NYT cikkát, moly szerint iszlamista lázadók vagy velük szoros kapcsolatban álló fegyveres bűnöző elemek állítólag vórdíjat kaptak. Az amerikai hírszerzés hamis hírének minősítette, és éles szavakkal elítélte az orosz külügyminisztérium a The New York Times (NYT) című amerikai lap előző napi cikkét, amely szerint Oroszország titokban pénzjutalmat ajánlott afgán lázadóknak a nemzetközi békefenntartó koalíció katonáinak megöléséért. „Ez a primitív információs szemét szemléletesen mutatja az amerikai hírszerzés propagandistáinak alacsony szellemi képességeit, akik ahelyett, hogy valamilyen hihetőbb elmeszüleménnyel állnának elő, ilyen ostobaságot agyainak ki. De mit is lehet várni attól a hírszerzéstől, amely hatalmasat bukott a 20 éves afganisztáni háborúban?” - nyilatkozott az orosz külügyi tárca a TASZSZ hírügynökség megkeresésére. Az amerikai lap hivatalos forrásokra hivatkozó cikke szerint az amerikai hírszerző szolgálatok arra a következtetésre jutottak, hogy az orosz hadsereg pénzjutalmat ígért a tálib lázadókkal kapcsolatban álló fegyvereseknek a nemzetközi koalíció amerikai és más nemzetiségű katonáinak megöléséért cserébe. A lap azt írta, hogy egy orosz katonai felderítő szolgálat, amelynek köze volt európai merényletkísérletekhez is, tavaly fejpénzt ígért a koalíciós erők katonái ellen elkövetett sikeres merényletekért. A lap szerint iszlamista lázadók vagy velük szoros kapcsolatban álló fegyveres bűnöző elemek állítólag vérdíjat kaptak ilyen módon. A Fehér Ház, a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) és a Nemzeti Hírszerzés Igazgatójának hivatala a Reuters megkeresésére elzárkózott a lapjelentés kommentálásától. ANYT szerint Donald Trump elnököt tájékoztatták a hírszerzés értesüléséről, és a Fehér Ház jelenleg fontolgatja, milyen válaszlépéseket tegyen Oroszország ellen. Nem világos, hogy az afganisztáni harcokban tavaly megölt 20 amerikai katona közül melyek halálát hozzák összefüggésbe a vérdíjjal. 2020. június 29. | www.ujszo.com Az orosz külügyminisztérium válaszában azt is állította, hogy az amerikai hírszerzésnek köze van az afganisztáni kábítószer-kereskedelemhez. Az orosz tárca szerint „régóta köztudott”, hogy az amerikai hírszerzés egyes tagjai fizetnek a lázadóknak azért, hogy átengedjék a kábítószer-csempész karavánokat, és ehhez az amerikai adófizetők más célra szánt pénzeit használják fel. Az orosz külügy feltevése szerint ezek az akciók azzal állhatnak összefüggésben, hogy az amerikai hírszerző szolgálatoknak „nincs ínyükre az orosz és amerikai diplomácia közös erőfeszítése az afgán kormány és a tálibok közötti béketárgyalások elindítására”. „Érthetők az érzelmeik, nem akarják elveszíteni a balkézről szerzett jövedelemforrásokat” - áll az orosz külügyi nyilatkozatban. (MTI) Új tárgyalás a víztározóról Kairó. Egyiptom, Etiópia és Szudán megegyezett, hogy újrakezdik a megrekedt tárgyalásokat arról, milyen ütemben tölthető fel a Nagy Etióp Reneszánsz Duzzasztógát víztározója, miután az Afrikai Unió kisebb csúcsértekezletet tartott Cyril Ramaphosa dél-alfikai államfő elnökletével. Abdel-Fattah asz- Szíszi egyiptomi államfő közleményében azt írta: a duzzasztásban érintett három ország kormányzati bizottságot hoz létre, amelynek munkájában egyiptomi, szudáni és etiópiai jogi és műszaki szakértők is részt vesznek. Reményei szerint a bizottság végleges formába önti azt a kötelező érvényű jogi megállapodást, mely rögzíti a gát mögötti víztározó feltöltésének és működtetésének szabályait. (MTI) Hawaiin a földi maradványok Szöul. Dél-Koreából átszállították Hawaiira hat, az 1950-53-as koreai háborúban elesett ENSZ- katona földi maradványait -jelentette be a koreai fegyverszünet betartását ellenőrző, amerikai vezetésű ENSZ-parancsnokság (UNC). A vélhetőleg amerikai katonák földi maradványait, amelyekre különböző helyszí-neken bukkantak rá Dél- Koreában, eddig a szöuli védelmi minisztérium őrizte. (MTI) Tisztogató művelet elől menekülnek Phnompen. Emberek ezrei menekülnek Mianmarban a hadseregnek Arakán államban egy helyi lázadócsoport ellen indított újabb tisztogató művelete elől. Az ENSZ, illetve több diplomáciai képviselet is önmérsékletre intette tegnap a mianmari hadsereget, illetve az Arakáni Hadsereg szakadár szervezetet. A világszervezet aggodalmát fejezte ki olyan értesülések kapcsán, melyek szerint emberek rekedtek a harcok térségében, és nincs lehetőségük a régiót elhagyni. (MTI) Hónapok óta folynak a tüntetések a parkban, amióta halálos lövés érte Breonna Taylort, akinek a lakásában kábítószer után kutattak a rendőrök (TASR/AP-feivétei) T •• m 1 1 •• F Lövöldözés Kentuckyban Louisville. Egy ember meghalt, egy megsebesült a Kentucky állambeli Louisville-ben, a Jefferson Square Parkban. A rendőrök kiürítették a parkot, és a gyilkossági csoport megkezdte a nyomozást. Greg Fischer, Louisville polgármestere szomorúságát fejezte ki az erőszak kirobbanása miatt ott, ahol az emberek az aggodalmuknak adtak hangot. A parkban hónapok óta tüntetnek, amióta márciusban halálos lövés érte Breonna Taylort, akinek a házában a kábítószer-ellenes csoport rendőrei tartottak házkutatást. A 26 éves sürgősségi nővér március 13-án halt meg, amikor a rendőrök letartóztatási paranccsal a kezükben behatoltak a lakásába. A lövöldözésben érintett rendőrt menesztették. Taylor meggyilkolása azután került reflektorfénybe, hogy május 25-én meghalt a szintén fekete George Floyd. (MTI) Vízumkorlátozás Kínának Washington. Washington vízumkorlátozásokat vezet be kínai tisztségviselőkkel szemben Hongkong miatt - jelentette be közleményében Mike Pompeo amerikai külügyminiszter. Az amerikai diplomácia vezetője kiemelte: az amerikai beutazást a Kínai Kommunista Párt egyes tisztségviselőitől tagadják meg, mert az amerikai kormány álláspontja szerint felelőssé tehetők a hongkongi szabadságjogok megcsonkításáért. Pompeo nem nevezett meg egyetlen kínai tisztségviselőt sem, akit a szankció érinthet. Tudatta: korábbi és jelenlegi párttisztségviselők lesznek, és a vízumkorlátozások a családtagjaikra is vonatkoznak. A miniszter úgy fogalmazott, hogy a Hongkongra vonatkozó új biztonsági törvényekkel a kínai vezetés fokozta erőfeszítéseit Hongkong autonómiájának aláásására. Leszögezte: Washington szerint Peking nyomást gyakorol a hongkongi helyi szervekre a demokráciáért küzdő aktivisták letartóztatásáért és a demokrácia híveiként számon tartott választási jelöltek ellehetetlenítéséért. Megismételve az USA többször hangoztatott véleményét, mely szerint Peking megsértette az Egyesült Királysággal 1997-ben Hongkongról kötött megállapodást, Pompeo új fent az egyezményben foglaltak tiszteletben tartására szólította fel Kínát. Donald Trump amerikai elnök és Mike Pompeo múlt hónapban jelentette be, hogy visszavonja a Hongkongnak adott különleges gazdasági és kereskedelmi előnyöket. Pompeo emlékeztetett: Trump akkor „ígéretet tett a hongkongi szabadságjogok felszámolását kezdeményező Kínai Kommunista Párt felelőseinek megbüntetésére”. A vízumkorlátozások az első intézkedés. Kína washingtoni nagykövetségének szóvivője, Fang Hong közölte: Kína „ellenzi az USA igazságtalan döntéseit”. Sürgette Washingtont, „tegye jóvá tévedéseit, vonja vissza döntéseit, és hagyjon fel a beavatkozással Kína belügyeibe”. (MTI) Délig magas volt a részvételi . MTI-TUDÓSÍTÁS A legmagasabb, 65 százalékos részvételt az 1995-ös elnökválasztáson mérték. Varsó. Magas volt a részvételi arány tegnap délig a lengyelországi elnökválasztás első fordulójában, a szavazásrajogosultak24 százalékáéit választói jogával - tájékoztatott tegnap kora délutáni sajtóértekezletén a lengyel országos választási bizottság (PKW). A 2015-ös elnökválasztáson ilyenkor 14,61%-os, a tavaly őszi parlamenti választáson 18 százalékos volt a részvételi arány. Az utóbbi napokban a pusztító árvíz sújtotta délkelet-lengyelországi Kárpátaljai vajdaságban - amely a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) erős szavazóbázisát jelenti, és általában átlag feletti részvételi arányt jegyez - délig az átlagosnál valamivel alacsonyabb, 23,8%-os részvételt mértek. Az árvíz miatt a térségben két arány szavazóhelyiséget kellett átköltöztetni. A szavazóhelyiségek 7 órakor nyíltak meg és 21 óráig tartottak nyitva. Korábbi felmérések umazárásig 60% körüli részvételi arányt jeleztek. A PKW elnöke, Sylwester Marciniak viszont tegnapi sajtóértekezletén elmondta: ha a következő órákban a délelőttiekhez hasonlóan alakul a részvétel, rekordmagassá válhat. A 2015-ös elnökválasztás első fordulój ában aj ogosultak 49%-aj árult az urnákhoz, a legmagasabb, 65%-os részvételt az 1995-ös elnökválasztáson mérték. Összesen több mint 30,2 millióan jogosultak a szavazásra, külföldön 374 ezren regisztráltak. Idén a voksolás a koronavírusjárvány miatt hagyományos és levélformában is lehetséges. Az utóbbira a lengyelországi választókerületekben csaknem 185 ezren, külföldön 343 ezren jelentkeztek. A hagyományos módszer szerint, személyesen szavazókat egészségügyi szabályok betartása, szájmaszk viselése kötelezi a szavazóhelyiségekben.
