Új Szó, 2020. június (73. évfolyam, 125-150. szám)
2020-06-03 / 127. szám
www.ujszo.com | 2020. június3. KITEKINTŐ 115 Egyre gyorsabban pusztulnak az őserdők Hat másodpercenként egy labdarúgópályányi őserdő tűnt el a Földön tavaly, a harmadik legtöbb a 2000-es évek kezdete óta - közölte a World Resources Institute. Az intézet szerint 2019-ben 11,9 millió hektár trópusi esőerdő vált fakitermelés vagy tűzvész áldozatává, közte 3,8 millió hektár érintetlen, az élővilág sokfélesége szempontjából különleges jelentőségű erdő. Különösen sok őserdőt irtottak ki Brazíliában (1,4 millió hektár), Kongóban (475 millió hektár) és Indonéziában (324 millió hektár). Bolíviában és Ausztráliában olyan sok erdő vált tüzek martalékává, mint még soha a feljegyzések kezdete óta. Természetvédelmi szervezetek a World Research Institute vezetésével figyelik az erdőterületek alakulását a világon a Global Forest Watch projekt révén, egyebek közt műholdak segítségével. Évente több mint 87 ezer négyzetkilométerrel csökkent a világ őserdeinek területe 2014 és 2016 között, ami 20 százalékkal gyorsabb ütemű pusztulás az előző tíz évhez képest. A világ háborítatlan őserdőinek csaknem 10 százaléka feldarabolódott, pusztulásnak indult vagy a fakivágás áldozatává vált 2000 óta. „A század első 17 évében naponta több mint 200 négyzetkilométerrel csökkent ezen erdőségek területe. Az őserdők pusztulása globális tragédia, mi pedig szisztematikusan irtjuk az éghajlat stabilitásának egyik alappillérét” - mondta Frances Seymour, a Világ Erőforrásai Intézet (WRI) nevű, környezetvédelemmel foglalkozó amerikai agytröszt munkatársa, aki részt vett az Oxfordi Egyetem Intact Forests in the 21st Century (Őserdők a 21. században) nevű konferenciáján ismertetett kutatásban. Hozzátette: „az erdők jelentik a számunkra elérhető egyetlen biztonságos, természetes és megfizethető infrastruktúrát a szén tárolására”. Az éghajlat stabilitásának fenntartása mellett az erdők kulcsfontosságú szerepet játszanak a biológiai sokféleség, az időjárás, a tiszta levegő és a vízminőség megőrzésében. Világszerte mintegy 500 millió ember megélhetése függ az erdőktől. A vizenyős és füves területeket is magába foglaló, úgynevezett érintetlen őserdei területek olyan, legkevesebb 500 négyzetkilométernyi övezetek, melyeken a műholdfelvételek alapján nincs nyoma nagyobb volumenű emberi beavatkozásnak. Nincsenek autóutak, ipari szintű mezőgazdasági termelés, bányászat, vasutak, csatornák, távvezetékek. Tavaly januárban 11,6 millió négyzetkilométer erdőterület felelt meg ezeknek a kritériumoknak világszerte —, miután 2014 és 2016 között évente több mint 87 ezer négyzetkilométerrel csökkent ezen területek mérete. „Sok ország az összes erdőterületét elveszítheti a következő 15- 20 évben” - mondta Peter Potapov, a Marylandi Egyetem munkatársa, aki a vizsgálat egyik vezető kutatója volt. Jelenleg Paraguayban, Laoszban és Egyenlítői-Guineában 2030-ra, a Közép-afrikai Köztársaságban, Nicaraguában, Mianmarban, Kambodzsában és Angolában 2040-re tűnnek el az őserdők. A trópusi országokban az érintetlen őserdők eltűnésének elsődleges oka a mezőgazdaság és a fakitermelés. Kanadában és az USA-ban az erdőtüzek, Oroszországban és Ausztráliában a bányászat, az energiatermelés és a tüzek a fő okozói az erdőterületek zsugorodásának. A szakemberek szerint a nemzeti és regionális parkok segítenek lassítani az erdőpusztulást. A védett övezeteken kívüli területeken háromszor magasabb az esélye az erdőségek hanyatlásának. Az ENSZ Fejlesztési Programja (UNDP) és öt vezető természetvédelmi szervezet nemrég hirdette meg a Nature4- Climate ötéves tervet, mely a hatékony földhasználatot tekinti a globális felmelegedés ellen vívott harc egyik legjobb módjának. (MTI, Origó) Az Amazonas menti esőerdőség a földkerekség fajokban egyik leggazdagabb területe (Forrás: AFP) Melléklet az Új Szóban! TRIANON 100 \ ki Június 4-én lesz 100 éve, hogy 1920-ban a trianoni békeszerződés meghatározta Magyarország új határait «TARTALOMBÓL • Simon Attila: Trianon felé - Felvidéki sorsfordulók az államfordulat első évében • „A történész az igazság megismerésére törekszik..." Romsics Ignáccal beszélget Bödők Gergely • Zahorán Csaba: Trianon és a magyar-szomszéd viszony a százéves évfordulón • Bödők Gergely: Trianon - A trauma emlékezete • Tóth Norbert: A trianoni szerződés száz év elteltével - hatályos még egyáltalán? Oroszországban nyomtatott, líbiai hamis pénzt foglaltak le Máltán Oroszország szerint szó sincs hamis pónzröl, a Bengáziban működő „központi bank" szabályos megrendelósót teljesítettók. Oroszországban nyomtatott, 1,1 milliárd dollárnak megfelelő líbiai hamis pénzt foglaltak le a máltai hatóságok - közölte az amerikai külügyminisztérium. A washingtoni külügyi tárca szerint a bankjegyeket a Goznak orosz állami részvénytársaságtól Líbiából „egy illegitim párhuzamos intézmény” rendelte meg, és ezért hamis pénznek kell tekinteni. Washington emlékeztet, hogy Líbiában kizárólag a tripoli jegybank bocsáthat ki jogszerűen készpénzt. Az USA szerint az elmúlt években Oroszországból Líbiába áramló hamis pénz súlyosbította az északafrikai ország gazdasági válságát. A máltai hatóságok nem kommentálták Amerika bejelentését, sőt, a hírt, melyet a Malta Today című lap a Facebookon tett közzé, azóta eltávolították az újság honlapjáról. Az ENSZ tavaly decemberi jelentése szerint a Goznak 2016 és 2018 között 7,11 milliárd dollár értékben szállított bankjegyeket a Líbia keleti felében működő, nemzetközileg el nem ismert, a tripoli vezetéssel rivalizáló hatóságoknak. „Ez az incidens is azt mutatja, hogy Oroszországnak ideje felhagynia kártékony és destabilizáló tevékenységével Líbiában” - tudatta a washingtoni külügyminisztérium. A moszkvai külügyminisztérium közleménye megjegyzi, hogy amíg Líbiában de facto kettős hatalom működik, addig két jegybank van az országban. Moszkva arra hivatkozik, hogy a bengázi Jegybank” vezetőjét a líbiai nép által választott parlament nevezte ki, ezért nemzetközileg legitim. „így nem a líbiai dinárok hamisak, hanem az amerikai kijelentések” -tudatták Moszkvában. A Goznak közleményben reagált az amerikai vádakra. A dokumentum szerint a máltai vámhatóság 2019 szeptemberében „a nemzetközi jogot megsértve” lefoglalt egy, a líbiai központi bank bankjegyeit tartalmazó szállítmányt. A líbiai megrendelésre készült bankjegyek korábbi líbiai bankjegyek „módosított szériája”, vizuálisan eltér azoktól. A líbiai központi bank képviselői jóváhagyták a bankjegyek arculatát, ezért alaptalan és jogszerűtlen „hamisnak” nevezni őket. A közleményben utalnak arra, hogy az ENSZ líbiai vizsgálóbizottsága a bankjegyek szállítását nem minősítette az érvényes szankciók megszegésének. A Goznak és a líbiai központi bank hónapokig eredménytelenül követelt magyarázatot Máltától a szállítmány lefoglalására. Az ottani vámhatóság végül 2020 májusában adott ki közleményt az ügyben, amelynek tartalma „lényegesen elferdíti a Goznak és a líbiai központi bank kapcsolatának tényleges állapotát” - olvasható az orosz vállalat közleményében. (MTi/dpa/AFP/TASZSZ) „Erkölcsi felháborodásból nem lesz történetírás" Ablonczy Balázzsal beszélget Bödők Gergely • Gazdag József: Márai és Trianon Megjelenik június 4-én!
