Új Szó, 2020. június (73. évfolyam, 125-150. szám)

2020-06-27 / 148. szám

4 I RÉGIÓ 2020. június27.1 www.ujszo.com Tiltakoznak a gömöri gazdak Padlóra küldheti a gazdákat a földek átminősítése (A szerző felvétele) RÖVIDEN 400 eurós helyszíni bírság a sofőrnek Pozsony. Gyorshajtás miatt ál­lították meg azt a sofőrt, aki a Laff anconi híd Ligetfalura (Petrzalka) vezető szakaszán a megengedett 90 km/óra helyett, 144 km/órás sebességgel szá­guldott. A helyszínen 400 eurós büntetést kapott. (TASR.ú) AJÁNLÓ Június 27. (szombat) Léva -16.00: Metropol Art - válogatás a Pozsonyi Magyar Galéria gyűjteményéből a Reviczky-házban. Június 27. (szombat) Fülek - Évadnyitó gyalogtúra Ajnácskőn és környékén. Ve­zeti Id. Adám Sándor. Indulás 7.30: Losoncról az Ymca épü­lete elől, 8.00: a füleki gimná­zium épülete elől és 8.30: az ajnácskői templom elől. Június 28. (vasárnap) Dunaszerdahely-18.00: Swing Dance Party & Jazz Music Jam a Csallóközi Múze­umban. Zenél: Steven Mitchell, Bertók István, Cseh Tamás, Cseh Sándor, Banyák József. Június 28. (vasárnap) Losonc -14.00: városnéző séta Losoncon Böszörményi István és Puntigán József ve­zetésével. Gyülekező a Kármán József Alapiskola és Óvoda épülete előtt. Június 28. (vasárnap) Pozsony-8.30: Adamkovics József vereknyei magyar káp­lán búcsúi miséje a vereknyei plébániatemplomban. HEGEDŰS NORBERT Több mint ezer földtulajdonos írta alá azt a jegyzéket, mely tiltakozik a földek átminősí­tése ellen a Rimaszombati járásban. A tervezett lépés padlóra küldheti a gazdákat. RIMASZOMBAT A Rimaszombati Járási Hivatal környezetvédelmi osztálya a Szlovák Környezetvédelmi Ügynökség indít­ványára megkezdte azon dokumen­tum jóváhagyását, melynek célja a földterületek és azok használatának átminősítése. A dokumentumot nyil­vános hirdetmény formájában tették közzé, csakhogy 2020. május 18-án, vagyis a Covid-19-pandémia kellős közepén. A gazdák tiltakoznak ezen eljárás ellen, mert a kijárási korláto­zások és más óvintézkedések miatt a legtöbbjükhöz egyáltalán nem jutott el az információ. Mit szeretnének? A követeléseiket négy pontban foglalták össze. Azt szeretnék, hogy a dokumentumot minden községben külön tárgyalják meg, az összes érin­tett tulajdonossal, hogy számszerűsítsék a tulajdonosokat ért veszteséget és kompenzálják őket, továbbá, hogy a projektbe csak a tu­lajdonos írásos hozzájárulásával ke­rülhessenek be földterületek, vége­zetül pedig minden községet külön bíráljanak el. Tisztességtelen az eljárás A tiltakozó gazdákat képviselő Si­mon Zsolt komolytalannak nevezte, hogy a Szlovák Környezetvédelmi Ügynökség a koronavírus miatt ki­hirdetett szükségállapot közepén utasította a járási hivatalokat az ügy­menet megkezdésére. Az állampol­gárok ilyen helyzetben nem csele­kedhettek, hiszen nem jutottak el hozzájuk az információk. Simon sze­rint ez az eljárás nagyon tisztesség­telen a földtulajdonosokkal szemben, a földterületek átminősítése miatt ugyanis a tulajdonosok nagy össze­gektől esnek el. Példaként egy szán­tóföldként nyilvántartott terület ho­zott fel, mely 2000 eurót ér, de ha át­minősítik legelővé, már csak 500 eu­ró lesz az értéke. Hasonló kár éri azo­kat a tulajdonosokat is, akiknek az er­dőjét védett területté nyilvánították, megakadályozva ezáltal a további termelést.„A dokumentum korlátoz­za a gazdálkodást és több ezer dol­gozót foszt meg az egzisztenciájától” - mondta Simon Zsolt, aki nem kí­mélte az előző kormányt sem.,,Azt is el kell mondani, hogy az előző kor­mány, különösen a környezetvédel­mi miniszter (Sólymos László, a szerk.megj.) képletesen szólva a Ri­maszombati járásban élő választói arcába köpött, mikor elkészíttette ezt a dokumentumot.” Simon szerint a járások bevétele is csökkenne a ki­sebb adóbevételek miatt. A járások bevétele is csökkenne a kisebb adó­bevételek következtében. A gazdák azt sem tudják, ki írta meg ezt a do­kumentumot, ki járt a földjeiken és mérte fel azokat. „Egyikünk sem adott engedélyt senkinek, hogy a földje­inkre lépjen” - szögezte le Simon. Amennyiben hivatalnokok készítet­ték volna a rendeletet, ők sem vették fel a kapcsolatot a gazdákkal. A po­litikus kritizálta azt is, hogy 107 köz­séget kapcsoltak össze egy eljárásba, csak azért, hogy nyilvános hirdet­mény formájában tehessék közzé. Si­mon úgy tudja, egyelőre csak a Ri­maszombati járásban indult hasonló eljárás, de feltételezi, hogy erre más­hol is sor kerül majd. A politikus bí­zik benne, hogy az új kormány elfo­gadja a követeléseiket. A további lé­péseket a hivatal reakciójától tették függővé, de Simon nem zárta ki egy petíció indítását sem, mivel elmon­dása szerint a mostani eljárás sérti a földtulajdonosok alkotmányos joga­it. Tanácstalan gazdák Básti Róbert, aki 200 hektáron gazdálkodik egy családi farmon, megerősítette, hogy a legelővé átmi­nősített földek csak a töredékét érnék a korábbi értéküknek. Ráadásul eze­ken a földeken már csak állattenyész­tést lehetne folytatni, ami szerinte veszteséges üzlet ma Szlovákiában. Básti az átállást a jelen gazdasági helyzetben kivitelezhetetlennek tart­ja. Megerősítette azt is, hogy ha az il­letékes hivatalon múlik, még ma sem tudnának a hirdetményről. Öt is Si­mon Zsolt tájékoztatta a fejlemé­nyekről. Tankó István a Rimaszom­bat melletti Alsópokorágyon immár 30 éve gazdálkodik, 220 hektárnyi területet művel, sertést és szarvas­­marhát tart, van továbbá egy feldol­gozóüzeme is. „Ha most valaki azt mondja nekem, hogy itt többet nem szánthatsz, akkor valójában be is zár­hatom az ajtót. Mihez kezdjek?” - mondta az Üj Szónak. Kiemelte azt is, hogy ez az intézkedés szöges ellen­tétben áll azzal az állami elképzelés­sel, hogy Szlovákia legyen önellátó az élelmiszerek terén. Tankó is kifogá­solta, hogy a hirdetményt csak a hi­vatalokban függesztették ki. „De ki jár a hivatalba a járvány alatt?” Sólymos: Nincs változás Sólymos László (Híd) volt kör­nyezetvédelmi miniszter elutasítja Simon Zsolt vádjait. Elmondása szerint a rendszer Miklós László mi­nisztersége óta nem változott. A RÚSES (Regionálny Územny Sys­­tém Ekologickej Stability) feladata egy tervezet létrehozása annak kap­csán, hogy az adott régióban az ál­lam hogy képzeli el az ökológiai sta­bilitást, hol legyen zöldsáv, legelő, erdő stb. Sólymos leszögezte, mi­nisztersége alatt ezen nem változott semmi. „Hiába tervez az állam bár­milyen telekre bármit, a tulajdonos beleegyezése nélkül nem minősít­heti át a területet valami másra”­­mondta Sólymos, aki szerint ezt Si­mon Zsoltnak is tudnia kellene, hi­szen ez így működött már az ő mi­nisztersége idején is. Emlékezet nélkül nincs identitás SZÁZ ILDIKÓ Csütörtökön a délelőtti órákban elhunyt Csémy Pál. A 41 éves fia­talemberért évekkel korábban egy ország fogott össze. Csémy Pál 1979. január 5-én született, 9 éves korában diagnosztizáltak nála szervi elégtelenséget. 1996/1997-ben kettős szervátül­tetésre szorult. A műtét óriási összegbe került, több mint 5 millió koronát tett ki. Csémy Pál megse­gítésére jött létre a Reményt Pali­kának Civil Társulás, mely hatal­mas gyűjtést szervezett. Az alapít­vány 1998-ban az Év humanitárius cselekedete díjban részesült. A fia­talemberért az egész ország meg­mozdult, sőt, még a határon túlról is érkeztek felajánlások. A műtét költségét sikerült ösz­­szegyűjteni és Csémy Palikát a franciaországi Lyonban megmű­tötték. 1997 tavaszán bekerült a francia transzplantációs program­ba, és 1997. augusztus 7-én került sor a kettős vese- és májátültetésre. A műtét sikeres volt, kilenc évig működtek a szervek. Ezt követően azonban ismét rendszeres dialízisre szorult. (ú) A fasizmus és a kommunizmus borzalmait elszenvedő, tizenöt személy életútját bemutató kiállítás nyílik júliusban a vá­rosháza előtti téren. A szabad­téri vándortárlatot a Post Bellum SK nonprofit szervezet állította össze, és a város kulturális bizottságának a kérésére érkezik Vágsellyéra. A négy óriáspanel egy hónapig lát­ható, látogatható a város központjá­ban. Korábban Pozsonyban, Tren­­csénben, Turócszentmártonban, Zsolnán, Nagyszombatban láthatta a közönség, majd Szobránc, Nagymi­­hály, Késmárk és Vágbeszterce sétá­nyain állították fel. Idén a lévai, ri­maszombati és trsztenái közönség is­merkedhetett meg a hányatott sorsú emberek életével. Rimaszombatban 2018-ban a kiállítás első változatának a bemutatását elutasította Jozef Simko polgármester és a testület, vé­gül a tárlatot a Gömör-Kishonti Mú­zeum fogadta be. Vágsellyén a 20. század történetei kiállítás szervezője a városi művelődési központ. A ván­dortárlat első, 2015 és 2018 között utazó anyagának egy része mára Csémy Pál (1979-2020) (Fotó: a család archívumából) Meghalt Csémy Pál tönkrement, néhány darabját ellop­ták, így a kiállítók új paneleket ké­szítettek. A bővített, frissített panel­­tornyok egyikén az 1933-ban szüle­tett Lydia Pivovarcsyová története olvasható. A Steiner családi antikvá­rium örököse a dadájának köszönhe­tően élte túl a háborút, miután az ari­­zátor haláltáborba küldte a szüleit. Megismerkedhetnek az érdeklődők az 1925-ben született Dalma Holano­­va Spitzerová színésznő, holokauszt­túlélő viszontagságos életútjával is, aki hivatásának köszönhetően ma­radt életben. Az egyik plakáton az 1932-es születésű Anton Tomik lát­ható, akit tizenöt év börtönbüntetésre ítéltek államellenes tevékenységért, a másikon Földvári Koméi és felesége története olvasható, akiknek a nor­­malizáció időszakában teljesen elle­hetetlenítették az életüket. A kiállítás szervezői vallják, hogy emlékezet nélkül nincs szellemi identitás, ezért júliusban mindenkép­pen álljanak meg, tekintsék meg a nem mindennapi szabadtéri történel­mi kiállítást. Léván a városháza előtti Hősök terén mutatták be a tárlatot (A szerző képarchívuma)

Next

/
Thumbnails
Contents