Új Szó, 2020. június (73. évfolyam, 125-150. szám)

2020-06-03 / 127. szám

TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA 12| 2020. június 3. | www.ujszo.com Szupergyors internetet hoz az 5G Az új generációs mobilhálózat fő haszonélvezője az ipar és az egészségügy lehet HANCZGÁBOR Az 5G mobilszolgáltatás küszöbön állá elterjedése az iparnak és az egészségügynek jelenthet nagy előrelépést. Persze minden bizonnyal a lakosság sem bánja a szupergyors internetet, s azt sem, ha olyan helyen is kényelmesen letöltődnek az oldalak - például stadio­nokban, koncerteken, pálya­udvarokon - ahol egyszerre sok ezer ember van jelen. Győrben működik Magyarország elsőként hálózatba kapcsolt 5G- tesztrendszere, amit a Telenor indí­totta el tavaly. Egy bázisállomás két antennával a Városház téren, egy másik szintén két antennával a Szé­chenyi István Egyetem területén ka­pott helyet, így a város úttörő sze­rephez jutott a fejlesztésben. A cél egyrészt az, hogy az éles bevezetés előtt gyakorlati tapasztalatokat sze­rezzenek a szolgáltató szakemberei, másrészt hogy az egyetemmel együttműködésben a technológia megismerésére biztassa a hallgató­kat, kutatókat is. Az elmúlt egy év­ben kapacitásteszteket, hullámteije­­dési vizsgálatokat bonyolítottak a 3,6 gigahertzes frekvenciatartomány­ban. A mérési tapasztalatok megerő­sítettek számos várt eredményt, illet­ve hogy az 5G egyik nagy előnye, a nagy sávszélesség már kézzelfogha­tó közelségben van. A tesztek során 1,7 gigabit/másodperces letöltési se­bességet értek el felhasználói szin­ten, egy cella maximális kapacitása pedig elérte a 4 gigabit/másodpercet. Szlovákiában tavaly júliusban a 4ka bonyolította le az első 5G- videóhívást Besztercebányán, új­ságírók jelenlétében. De mi is az az 5G, és mivel tud többet, mint a je­lenlegi 4G? — erről Wersényi Györ­gyöt, a távközlés magyarországi fellegvárának számító győri egye­tem Gépészmérnöki, Informatikai és Villamosmérnöki Karának dé­kánját, Távközlési Tanszékének professzorát kérdeztük. Százszor jobb értékek A kutató elmondta: az 5G - amely rövidítés ötödik generációs mobil­hálózatot jelent - nem is annyira új, hiszen évek óta fejlesztés alatt áll, igaz, csak most kezd elterjedni. „A 4G-rőI az 5G-re váltás az átlagos fel­használók számára nem lesz annyira jelentős, mint amikor a 3G után megjelent a 4G, ami lehetővé tette a ténylegesen jól használható mobil­­internetet - fejtette ki. - Az 5G egy­részt azért jobb a 4G-nél, mert na­gyobb áteresztőképesség, adatto­vábbítási sebesség jellemzi. Itt már nem megabit, hanem gigabit/má­­sodpercekről van szó, azaz a kü­lönbség legalább tízszeres lesz. Ez ugyanakkor egyelőre még csupán ígéret, jelenleg két-háromszoros növekményről beszélhetünk. A má­sik előnye a hozzáférési és a válasz­idő csökkenése az ezred másodper­ces kategóriába, ami tízszer vagy akár százszor jobb érték, mint a 4G- rendszerek esetében. Általa gyakor­latilag valós idejű kommunikációra nyílik mód.” Ezek a tulajdonságok nem első­sorban a lakosságnak jelentenek jó hírt. Persze az egyszerű felhaszná­lók is jól járhatnak, hiszen a na­gyobb sebességű internet jobb minőségű videókat, online játékokat tesz lehetővé, gyorsítja a letöltést. Az 5G emellett a wifi alternatívájának ígérkezik. Ott lehet érdemes wifi he­lyett helyi 5G-hálózatot kiépíteni, ahol rendszeresen sok ember gyűlik össze. Tipikusan ilyenek a stadio­nok, a koncertek, a kórházak vagy a pályaudvarok. Ezeken a helyeken ma gyakran azt tapasztalják az em­berek, hogy akadozik a net, az 5G azonban egy mobilcellában milliós nagyságrendű kérést képes kiszol­gálni, így tízezrek csatlakozhatnak egyszerre a hálózathoz, az sem okoz fennakadást. Gépek utasítják egymást Wersényi György szerint az új technológia igazi haszonélvezője az ipar vagy az egészségügy lehet. „Az 5G a nagy adatsebesség és a kis kés­leltetési idő miatt lehetővé teszi, hogy például egy üzemben gépek százai legyenek összekötve és ad­janak utasításokat egymásnak. A vevők ebből persze lehet, csupán annyit vesznek észre, hogy egy ter­mék kevesebbe kerül, mert olcsóbb lett a gyártás - részletezte a kutató. — A műtéti eljárások fejlődését szin­tén elősegítheti ez a fejlett techno­lógia, amelynek révén távolról is el­végezhetővé válnak a beavatkozá­sok: egy orvos az egyik kontinensen »foghatja« például a szikét, amellyel akár egy másik kontinensen fekvő beteget műt. Eleinte persze való­színűbb, hogy konzíliumokhoz fog­ják használni, akár operáció közben, mondjuk azért, hogy egy másutt tar­tózkodó specialista valós időben se­gítsen.” Mint a professzor kifejtette, a 4G- hez képest az 5G mobilhálózatok esetében a technológiai ugrás abban valósul meg, hogy a szolgáltatások magasabb frekvenciára költöznek. Itt már gigahertzekről, milliméteres hullámsávokról beszélünk. „Ugyan­akkor van egy ökölszabály: minél nagyobb a frekvencia, annál na­gyobb sebesség érhető el, viszont egyre kisebb, de több antennára van szükség hozzá, mert közben a ható­­távolság pedig csökken - mondta. - Már a 6G - amit még nem neveznek így - kutatásai is megkezdődtek, ami a terahertz, terabit/másodperc tarto­mányban történő kommunikációt jelenti. Ez az 5G-konferenciákon már rendszeresen téma. Bár ez még csak nagyon kísérleti fázisban van, az biztos, hogy a még magasabb frekvencia még kisebb hatótávolsá­got jelent, így csak az egymáshoz nagyon közeli gépek, eszközök tud­nak majd így kommunikálni egy­mással.” Ez a sugárzás nem ionizál Az elmúlt hetekben sokan felfi­gyelhettek azokra a hírekre, hogy az Egyesült Királyságban egyesek adótornyokat rongáltak meg - attól tartanak, hogy az 5 G és a korona­­vírus-járvány között összefüggés van. Wersényi Györgynek rendkí­vül határozott véleménye van az összeesküvés-elméletről. Emlékez­tetett arra: az elektromos távvezeté­kek elterjedésekor is sokan féltek, hogy betegséget okoznak. Ilyen ag­godalmak rendre felbukkannak új technológiák megjelenésekor, s a kezdetek óta jelen vannak a mobil­­hálózatok esetében is. Az egészség­károsító hatásokat azonban még so­ha nem bizonyította senki, az pedig nyilvánvaló képtelenség, hogy az 5G és a járvány között bármilyen össze­függés lenne. „Ezek az elektromágneses sugár­zások nem ionizáló sugárzások, nem roncsolják semmilyen molekula szerkezetét. Az egyre magasabb frekvenciákkal ugyanakkor közele­dünk azokhoz az értékekhez, ame­lyekre a vízmolekulák már jól rea­gálnak, rezegni, így melegedni kez­denek. Ezen az elven működnek a mikrohullámú sütők - magyarázta a professzor. — Ennek alapján még érthető is lenne a félelem, csak nem szabad kifelejteni a számításból, hogy a mikróknál a teljesítmény, a sugárzás intenzitása az elsődleges. Az ételmelegítést több száz wattal végezzük, a mobilhálózatoknál pe­dig ennek tört részéről, jóval az egészségügyi határértékek alatti számokról van szó.” Fánk alakú, tüzes galaxist fedezett fel egy kutatócsoport MTI-H(R Fánk alakú, tüzes galaxist fedezett fel egy nemzetközi kutatócsoport. A „kozmikus tűzgyűrűnek" nevezett jelenség segíthet többet megtudni a galaxisok struktúrájáról és kialakulásukról. A rendkívül ritka típusú galaxis tömege a Tejútrendszerhez hason­latos, alakja azonban fánkra hason­lít, közepén egy lyukkal - áll az ausztrál ARC Centre of Excellence for All-Sky Astrophysics in 3 Di­mensions (ASTRO 3D) nevet vise­lő nemzetközi kutatócsoport közle­ményében. Az intézet szakértőinek sikerült felvételt készíteniük a ga- A galaxis az R5519 nevet kapta, ugyanis 11 milliárd fényévnyi távolságra van laxisról, így megmutathatják, hogy a Naprendszertől (Fotó: astro 3D) nézett ki 11 milliárd éve. A galaxis, mely az R5 519 nevet kapta, ugyanis 11 milliárd fényévnyi távolságra van a Naprendszertől. A középpontjá­ban lévő lyuk átmérője kétmilliárd­­szőr nagyobb, mint a Föld és a Nap távolsága. „Ötven százalékkal na­gyobb sebességgel állítja elő a csil­lagokat, mint a Tejútrendszer. En­nek a tevékenységnek a nagy része a gyűrűben történik, szóval ez való­ban egy tűzgyűrű” - mondta a kuta­tást vezető Tiantian Yuan, a kutató­­csoport tagja. A szakértők felfede­zésüket a Nature Astronomy című szaklapban mutatták be. Yuan és a világ számos pontján dolgozó kollégái spektroszkopikus adatokat használtak galaxisok azo­nosítására. A bizonyítékok szerint ez lehet a korai univerzumban megis­mert első, úgynevezett ütközési gyűrűs galaxis. Az ilyen galaxisok azt követően jönnek létre, hogy összeütköztek egy másik galaxissal. A kutatás segíthet a csillagászoknak megérteni, hogyan formálódott a Tejútrendszer - mondta Kenneth Freeman társszerző, az Ausztrál Nemzeti Egyetem tudósa. A szakértő kifejtette: ahhoz, hogy ütközési gyűrűs galaxis alakuljon ki két galaxis összeütközéséből, az egyiküknél a kollízió előtt léteznie kell egy vékony anyaglemeznek. A spirális galaxisok mind rendelkez­nek ilyen vékony lemezzel. A Tej­útrendszernek is van: galaxisunké mintegy kilencmilliárd éve kezdett el kialakulni, a most megismert gyűrűs galaxis viszont már 11 milliárd éves. „Felfedezésünk arra utal, hogy a spirális galaxisokban a lemez lét­rejötte jóval több időt vesz igénybe, mint azt eddig véltük” - mondta Fre­eman. 5G egy mobilcellában milliós nagyságrendű kérést képes kiszolgálni, így tízezrek csatlakozhatnak egyszerre a háló­zathoz, az sem okoz fennakadást (Fotó: Horváth Márton)

Next

/
Thumbnails
Contents