Új Szó, 2020. június (73. évfolyam, 125-150. szám)
2020-06-26 / 147. szám
2020. június 26., péntek, 20. évfolyam, 22. szám „A piac nem csak egy hely, ahol vásárolunk, a piac egy életérzés” A vállalkozás napjainkra fogalommá vált, ahova nemcsak Pozsonyból, hanem Magyarországról is sokan ellátogatnak, hogy a helyi őstermelők, kézművesek kínálatát megismerhessék. A magunk kis „művészete” ,A munkámnak köszönhetően számos országban jártam, sok nemzetet, kultúrát megismerhettem, és egyvalami közös volt minden helyen. Ha egy népcsoportot a maga valójában szeretne megismerni az ember, a helyi piacra kell mennie, ott találkozhat azokkal az ételekkel, italokkal, fűszerekkel, kézműves portékákkal, ami egy nemzet, egy tájegység igazi sajátossága, és nem a turistáknak készül nagyüzemben. Az volt az egyik célunk, hogy a megmutathassák a maguk kis »művészetét« a csilizközi emberek, mert sok olyan tehetséges személy, család él itt, akik a maguk területén maradandót alkotnak” - meséü Miklós Judit. Hozzáteszi: a piac indulása nem volt zökkenőmentes, mert kezdetben kevesen értették az eladói és településvezetői oldalról is, mit is szeretne, miért lenne jó az a piac, amit ő megálmodott. „A piacra a legtöbben úgy gondolnak, hogy az ember odamegy, megveszi, amit szeretne, és irány haza. Én mást gondolok erről. A piac már több ezer évvel ezelőtt is a társadalmi érintkezés színhelye volt, gondoljunk csak az antik világban az agorára. Amikor belevágtunk ebbe a dologba, több célt, küldetést is feljegyeztem magamnak. Az egyik a minőség volt, azaz nálunk kizárólag az árulhat, aki magas minőséget képvisel, és kizárólag a saját termékeivel jelenhet meg. Emellett fontos, hogy legyen minden árusunknak cégérje, tudjuk, hogy ő kicsoda és honnan is jött, leinformálható legyen. Továbbá cél a régió, a helyi termelők, illetve kézművesek bemutatása, a környezetvédelem hangsúlyozása, valamint a közösségformálás, a hagyományok ápolása, a fiatalok ösztönzése és az idősek segítése némi pluszjövedelemmel.” Családi programmá vált Arról is szívesen mesél az ötletgazda, hogy Nyáradon a korábbi évszázadok, évezredek piacolási hagyományát kívánja feléleszteni, amikor az emberek személyes kapcsolatban voltak .az árusokkal, tudták, hogy kinél van a legszebb gyümölcs, a legfrissebb tej, és az eladók is A gasztronómia sosem látott fejlődésnek indult az elmúlt évtizedben a Kárpát-medencében is: ez a fajta forradalom nemcsak a vendéglátást érintette, banem egyre-másra jelentek meg a magas minőséget képviselő termelők, tenyésztők, kézműves termékek előállítói. Ennek a szektornak a megismertetését tűzte ki egyik céljául Miklós Judit és családja, amikor három évvel ezelőtt megnyitották a Csilizközi Őstermelői Piacot Nyáradon. tudták, hogy ennek vagy annak a családnak mik is az igényei. „Azt szeretném, hogy ebben a túldigitalizált világban nálunk újra beszélgessenek az emberek a piacon, éledjenek fel a tradicionális kapcsolatok. Szerencsére egyre többen családostul jönnek ide, ami azért is fontos, mert a gyerekek is megismerhetik ezt a miliőt, látják, tapasztalják, hogy a piac nem csak egy hely, ahol vásárolunk, a piac egy életérzés. Ezért ragaszkodtunk hozzá, hogy legyen élőállat-vásárunk, ami korábban természetes volt a piacokon, ezért is van piaci rikkancsunk, és ezért működik több sütöde nálunk, hiszen a piac a falatozásról is szól. Nem ‘ utolsósorban ezért indítottuk el a piaci lapunkat, a Piaci Hírnököt, mert az idősebb korosztály nem kedveli a webes felületeket, és szívesebben tájékozódik egy újságból, például a reggeli kávéja mellett.” Miklós Judit maga válogatja ki a piaci árusokat és hívja meg őket a saját tapasztalatai alapján. Amióta sikeresen működnek, túljelentkezés van kereskedői oldalról, de a szervező nem akar tömegrendezvényt csinálni ötletéből. .Annak semmi értelme sincs, hogy túl nagyra nőjünk, hogy egy adott szakma képviselőiből túl sok legyen egy helyen. Ez nem lenne jó senkinek, és biztos vagyok benne, hogy a nálunk elvárt minőség rovására is menne. Mind vásárlói, mind kereskedői oldalról szorgalmazták már, hogy ne csak havonta tartsuk meg a piacunkat, azonban én az előbb említett minőség miatt is ragaszkodom a havi alkalmakhoz. Ha valami túl gyakori, elveszti a különlegességét, az értékét, az egyediségét.” Környezetbarát hangsúlyok A piacot járva nem marad hiányérzetünk: megtalálhatunk minden olyan hagyományos portékát, ami elvárható, illetve ami csallóközi kulturális érték és mai kor elvárásainak megfelelő termék vagy szolgáltatás. A szebbnél szebb zöldség, gyümölcs és pékáru mellett az édesszájúak kedvükre válogathatnak a tradicionális, tájjellegű sütemények közül, az új ízek szerelmesei pedig akár sajttorta-különlegességeket is kóstolhatnak. Az adalékanyagoktól mentes szörpök, a mézek sem hiányoznak a kínálatból, és persze nincsen piac kürtőskalács nélkül. A húsimádok sem távoznak csalódottan, bőven van miből válogatniuk, ahogy a házi sajtok és tejtermékek is megtalálhatók a standokon. Gyakorló apukaként nekem különösen tetszettek a fából faragott játékok és a horgolt babjk. A „női szekcióban” kézműves illatszerek, gyógyhatású ásványok, dísz- és ajándéktárgyak, kerámiák között lehet válogatni, sőt, akár a piacoláshoz elengedhetetlen fonott kosarak is beszerezhetők. A szatyor nélkül érkezők kérhetnek környezetbarát anyagból készült táskát is a vásárlásukhoz. Kurkó Gyula
