Új Szó, 2020. június (73. évfolyam, 125-150. szám)
2020-06-26 / 147. szám
8 I MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 2020. június 26.1 www.ujszo.com RÖVIDEN Török határnyitás a migránsok előtt Athén. Törökország ismét megnyitotta szárazföldi határait Európába a migránsok előtt - jelentette ki Níkosz Déndiasz görög külügyminiszter, miután szerdán Josep Borrellel, az unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjével látogatást tettek az Évrosz határfolyó térségében. A tárcavezető szerint Törökországból egyre több menedékkérő érkezik. Déndiasz emellett azzal vádolta meg a török parti őrséget, hogy a migránsokkal teli bárkákat „a görög szigetekhez kíséri”. (MTI) További vádpontok Assange ellen Washington. Az amerikai kormányzat bővítette a vádpontokat a WikiLeaks kiszivárogtató portál alapítója, Julian Assange ellen -jelentette be az igazságügyi minisztérium. A 48 éves, ausztrál állampolgárságú Assange ellen Washington eddig 18 pontban emelt vádat, azt róják az újságíró terhére, hogy az amerikai hadsereg egyik volt hírszerzési elemzőjével, Chelsea Manninggal szőtt összeesküvést titkosított adatok és információk megszerzésére és kiszivárogtatására a WikiLeaks oldalam 2010-ben. Assange ellen nem új vádpontot fogalmaztak meg, hanem az eddigiek megalapozását terjesztették ki. Ennek értelmében Assange-t jogtalan számítógépes behatolással, illetve azzal is vádolják, hogy hackereket toborzott a WikiLeaksnek. (MTI) Kairö beavatkozhat Kelet-Líbiában Kairó. Egyiptom katonai beavatkozását sürgette a kelet-líbiai parlament házelnöke, ha a török támogatást élvező nyugat-líbiai erők megtámadnák Szírt városát. A Tobrukban székelő képviselőház elnöke felidézte, hogy Abdel Fattáh esz-Szíszi egyiptomi elnök legitimnek minősített egy lehetséges katonai beavatkozást Líbiában, ha a terroristák és fegyveres milíciák megtámadják a Halífa Haftar vezette Líbiai Nemzeti Hadsereg ellenőrzése alatt álló Szírt városát és az al- Dzsufra körzetet. Haftar a tobruki vezetés szövetségese. A tripoli székhelyű nemzeti egységkormány hadüzenetnek minősítette Szíszi kijelentéseit. (MTI) Csődöt jelent a csaló Wirecard München. Csődöt jelent a könyvelési botrányba keveredett fizetési szolgáltatásokat bonyolító német Wirecard. A cég korábban már elismerte, egy hitelfedezeti biztosítékként elkönyvelt 1,9 milliárd eurós összeg „nagy valószínűséggel nem is létezett”. A múlt hét csütörtökén, a botrány kitörése előtt a részvény árfolyama még 100 euró felett állt, mostanra azonban már 10 euró alá esett, 2011 augusztusa óta első alkalommal. A botránynak azóta már személyzeti és büntetőjogi következményei is lettek. (MTI) Varsó amerikai katonákat kaphat Andrzej Duda lengyel elnök a kedvenc pózát felvevő Trumpnál (TASR/AP) ÖSSZEFOGLALÓ Washington/Varsó. Donald Trump amerikai elnök bejelentette a lengyel kollégájával, Andrzej Dudával folytatott washingtoni tárgyalásai után, hogy védelmi együttműködésről szálé megállapodást ír alá vele. A lengyel elnöknek ez jól jön a hétvégi választás előtt. A Fehér Ház Rózsakertjében tartott nemzetközi sajtótájékoztatón az amerikai elnök emlékeztetett rá, hogy a két ország már tavaly szándéknyilatkozatot írt alá a biztonsági együttműködés erősítéséről, a megállapodás aláírása ennek logikus következménye. Sem ő, sem a lengyel elnök nem részletezte a megállapodás konkrétumait, és azt sem, mikor írják alá. Duda, akinek személyében a koronavírus-járvány kitörése óta az első külföldi vezető tett látogatást a Fehér Házban, üdvözölte a bejelentést, és mind az európai biztonság, mind Lengyelország nemzetbiztonsága szempontjából nagyon fontosnak minősítette a majdani egyezményt. A lengyel államfő bejelentette azt is, hogy várhatóan a korábban jelzettnél több amerikai katonát telepítenek lengyel földre. A két ország biztonsági együttműködéséről szólva Duda úgy fogalmazott: „Ma új szakaszba léptünk, nevezetesen megnyílt a lehetőség arra, hogy több amerikai katona érkezzék országunkba”. Donald Trump kiemelte, lengyel kérésre növelik meg az amerikai katonák létszámát, és nem kizárt, hogy Németországból irányítanak át fegyvereseket. Arra az újságírói kérdésre, amely azt firtatta, hogy vajon a lengyelországi amerikai katonai jelenlét erősítése értékelhető-e Oroszországnak küldött jelzésként, Trump igennel válaszolt. „Azt hiszem, hogy ezzel nagyon erős jelzést küldünk Oroszországnak” - fogalmazott. Lengyelországban június 28-án lesz az elnökválasztás első fordulója, amely előtt irtózatos tempóra kapcsolt a politikai kampány. A szavazás eredeti időpontja május 10. volt, amihez a kormánypárt, a radikálisjobboldali Jog és Igazságosság sokáig ragaszkodott, mert Andrzej Duda államfő, a párt jelöltje óriási fölénnyel vezette a közvéleménykutatásokat. Végül a járvány miatt elhalasztották az elnökválasztást, ami lehetőséget adott az ellenzék legnagyobb pártjának, a mérsékelt jobboldali Polgári Platformnak, hogy jelöltet cseréljen. Az új induló Rafal Trzaskowski, Varsó polgármestere lett, aki kiegyenlítetté tette a versenyt. A jelenlegi államfő erre reagálva több látványpolitizálásba kezdett. Ezek lépése, hogy a válságkezelés részeként javasolta egy turisztikai program indítását, amelyben a családok minden gyermekük után alapján 500 zlotys (kb. 115 euró) utalványt kaphatnak, amennyiben a hazai idegenforgalomban töltik el nyári szabadságukat. A parlament pánikszerű gyorsasággal fogadta el az erről szóló törvényt. Szerdán Donald Trump fogadja Dudát. A hirtelen megszervezett vizittel kapcsolatban a lengyel kormánypárt köreiben nem titkoltan azt remélik, hogy javítja az államfő újraválasztási esélyeit. Viszont bonyolítja a helyzetet Duda sértő megjegyzése az LMBT kisebbségi egyenjogúsági mozgalomról, amit a kommunista nyomuláshoz hasonlított. Ezzel még mélyen katolikus hazájában is megrökönyödést keltett. Duda borítékolhatóan megnyeri az elnökválasztás 1. fordulóját, viszont a július 12-i 2. fordulóban, ahol már csak Duda mérkőzik Trzaskowskival, az ellenzéki tábor várhatóan Trzaskowski mögé áll. (MTI, NG) Izrael területet foglalhat Putyin örökre államfő lehetne Moszkva. Megkezdődött Oroszországban a hét napra tervezett országos szavazás az orosz alkotmány módosításáról, amely elfogadása után a hivatalban lévő elnök esetében eltörli az újraválaszthatósága eddigi korlátozását. Az alaptörvény a hatályba lépésekor hivatalban lévő elnök esetében „lenullázza” eddig letöltött államfői periódusait, amivel megnyitja a 67 éves Putyin számára a lehetőséget, hogy a 2024-ben és a 2030-ban esedékes elnökválasztáson is jelöltethesse magát. A szavazást eredetileg április 22-én tartották volna meg, de a Covid-19- járvány miatt Vlagyimir Putyin elnök elnapoltatta. (MTI) Ciszjordánia annektálása Izrael belügye - közölte Mike Pompeo amerikai külügyminiszter, aki ugyanakkor nem az „annektálás", hanem a „szuverenitás kiterjesztése" megfogalmazást használta. Washington. Az amerikai diplomácia vezetője szerint bármilyen döntés, amely a ciszjordániai palesztin települések feletti izraeli fennhatóságot érinti, csakis és kizárólag Izrael belügye. Pompeo ismételten a Palesztin Hatóság vezetőit okolta az izraeli-palesztin békefolyamat elakadásáért. A Benjamin Netanjahu vezette izraeli kormánykoalíció várhatóan július elsején terjeszti a kneszet (izraeli parlament) elé a Ciszjordánia egyes részei feletti izraeli szuverenitás kiteijesztését. Ezeken a területeken - ahol egyébként a palesztinok a leendő államukat hoznák létre - nagy kiterjedésű zsidó telepek vannak. A vidéket Izrael részben stratégiai fekvése, részben pedig vízforrásai miatt rendkívül fontosnak tekinti, s annektálásukhoz búja Washington egyetértését is. A Donald Trump amerikai elnök által januárban előterjesztett béketerv szerint Izrael bekebelezné Ciszjordánia mintegy 30 százalékát. A tervet a palesztin fél elutasította, mondván, hogy ellehetetleníti az életképes palesztin állam létrehozását. António Guterres ENSZ-fotitkár szintén arra szólította fel Izraelt, hogy ne kebelezze be Ciszjordánia egy részét. (MTI) Ünnepelhetünk augusztus 20-án? Budapest. Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter tegnap közölte: a tervek szerint augusztus 15. után engedélyezik a nagyrendezvényeket, ha ezt a járvány megengedi. Ha igen, akkor az augusztus 20-i Szent István-napi ünnepségeket is megtartják. Ez a gazdaság újraindításának is része lenne, hiszen a szolgáltató- és zeneipar, a rendezvényszervezés szenvedte el a legnagyobb veszteségeket a koronavírus-járvány miatt. Arról is beszélt, hogy a munkavállalók számának csökkenésével kapcsolatban a kevésbé pesszimista forgatókönyv vált valóra: 120- 130 ezer ember veszthette el az állását a vírus miatt. (MTI, ú) Háborús bűnökkel vádolják a koszovói elnököt Hashim Thaci koszovói államfő és Avdullah Hoti kormányfő is lemondta szombati washingtoni látogatását, melynek keretében Richard Grenell különmegbízott közvetítésével tárgyaltak volna Aleksandar Vucsics szerb elnökkel Szerbia és Koszovó kapcsolatának rendezéséről. Belgréd/Pristina. Hashim Thaci azért mondta le a találkozót, mert a hágai különleges ügyészség az 1998-1999-es szerb-koszovói konfliktus idején elkövetett háborús bűnök, továbbá emberiesség elleni bűncselekmények gyanújával szerdán vádat emelt ellene és további 9 egykori harcostársa ellen. A Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) egykori parancsnokai az ügyészség vádirata alapján legalább 100 gyilkosságért felelhetnek. Az áldozatok között koszovói albánok, szerbek, romák és más nemzetiségű emberek, Nem túl lelkes kézfogás az albán Thaci (balra) és a szerb Vucsics között (íasr/ap) valamint politikai ellenfeleik is vannak. Pristina előbb arról tájékoztatta Washingtont, hogy a találkozón az államfő helyett a miniszterelnök vesz részt, Avdullah Hoti azonban közölte, mégsem utazik az USA-ba, ugyanis otthon kell maradnia, és a kialakult helyzetet kell kezelnie. Koszovó 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, ám Belgrád ezt nem hajlandó elismerni, és továbbra is saját, déli tartományának tekinti a többségében albánok lakta területet. Oroszország Szerbia szövetségeseként szintén nem ismeri el Koszovó függetlenségét, és folyamatosan megvétózza felvételét a nemzetközi szervezetekbe. A Szerbia és Koszovó közötti megbeszélések húsz hónapja, 2018 novemberében szakadtak meg, amikor Koszovó 100%-os vámot vetett ki a Szerbiából érkező árura válaszul arra, hogy Szerbia sikeres lobbizásának köszönhetően Koszovót nem vették fel az Interpol nemzetközi rendőri szervezetbe. Azóta kormányváltás történt a balkáni államban, és az új miniszterelnök, Avdullah Hoti néhány hete végleg eltörölte a büntetővámot, valamint a Szerbiával fenntartott viszony rendezését tűzte ki kormánya céljául. A két fél között 2013-ban kezdődött párbeszéd a kapcsolat rendezéséről, előrelépés azóta sem történt, pedig a viszony normalizálása mindkét ország európai integrációjának a kulcsa. (MTI)
