Új Szó, 2020. június (73. évfolyam, 125-150. szám)

2020-06-26 / 147. szám

www.ujszo.com | 2020. június 26. RÉGIÓ I 5 Szent István király szobrára gyűjtenek Szilágyi Tibor három szobortervet készített Szent István királyról (A szerző felvételei) SZÁZ ILDIKÓ Gyűjtést szerveznek az államalapító király szobrának elkészítésére. A kezdeménye­zést több helyi magyar intéz­mény és szervezet is támogatja. u&mmm „A Csemadok érsekújvári alap­szervezetének évzáróján úgy döntött a tagság, hogy gyűjtést szervezünk Szent István király szobrának az el­készítésére. A szobrot a Pázmány Pé­ter Gimnázium melletti Csemadok­­emlékparkban helyeznénk el” - tájé­koztatott Danczi József, a helyi kul­turális szervezet elnöke. Máig aktuális üzenet Danczi József a Csemadok érsek­újvári alapszervezetének közösségi oldalán is közzétett felhívásában úgy fogalmazott, hogy Szent István üze­nete a mai emberhez is szól, és a szo­borállítással megerősítenék az egy nemzethez tartozást az itt élő ma­gyarságban. A gyűjtésről szóló fel­hívást, amelyen megtalálható a számlaszám is, támogatja az érsek­újvári Czuczor Gergely Alapiskola, a Pázmány Péter Gimnázium, a civil szervezeteket tömörítő KultúrKorzó, az Esterházy János Polgári Társulás, valamint az Érsekújvári Római Ka­tolikus Egyházközség. „Kissé el va­gyunk keseredve, mert a válsághely­zetben nem igazán jut pénz a kultu­rális szervezetek támogatására, és nem minden rendezvényt valósítha­tunk meg. Félő, hogy a takarékos­kodni kénytelen lakosok sem tudnak majd túlságosan bőkezűen adakozni. Mégis nagyon szeretnénk, ha a Csemadok-emlékparkban fel tud­nánk avatni a Szent István-szobrot, mivel az érsekújvári magyarok eddig a főtéren lévő Széchényi György esz­tergomi érsek és városalapító szob­ránál emlékeztek augusztus 20-án” - mondta Danczi József. Készek a szobortervek Szilágyi Tibornak, az Érsekújvár­ban élő és alkotó szobrászművésznek számos alkotása megtalálható a já­rási székhelyen. Megalkotta Széché­nyi György városalapító szobrát, amely kínai gránitból készült, és mé­reteiben a jeles személyiség eredeti alakjának a másfélszerese. Szilágyi Tibor műhelyében készült az Érsek­újvárban született Kassák Lajos, a magyar avantgárd jeles képviselőjé­nek életnagyságú bronzszobra, és a mester ajándékaként került a Páz­mány Péter Gimnázium előcsarno­kába az iskola névadójának a szobra, ugyanakkor az ő alkotása a Krisztus­torzó, amely a Szent József közte­mető új bejáratánál lévő kis téren ka­pott helyet. Szilágyi Tibort szerdán látogattuk meg a műtermében, ahol három, Szent Istvánról készített ter­vet mutatott be. Az életnagyságú szobor kétméteres talapzaton állna. Ha a megrendelők az ülőszobrot vá­lasztanák, az 3,5 méter magas volna, az állószobor egy kisebb talapzaton valamivel kisebb, 2,6 méteres lehet­ne. ,,Az összegyűjtött összegtől függ, hogy milyen anyagból készítem el végül az alkotást. Arra is gondoltam, hogy vörös gránitból készülhetne az államalapító szobra, és arannyal kombinálnám. A konkrét tervek ké­szen vannak, úgy gondolom, ez ügy­ben meg kellene szólítani minden ér­sekújvári magyar lakost. A mellszo­bortalapzattal együttmintegy 14ezer euróba kerülne, a másik két változat valamivel drágább volna” - mondta Szilágyi Tibor. Többféle variáns létezik Az alkotó úgy véli, a Szent István­­szobor kerülhetne akár a Csemadok­­székház elé is, ha az ott található Czuczor Gergely-mellszobrot áthe­lyeznék a Czuczor Gergely Alapis­kola parkjába. Szilágyi Tibor jelen­leg egy Petőfi Sándor-szobor terven is dolgozik, ezért azt sem tartaná el­képzelhetetlennek, hogy a jeles ma­gyar költő szobra kerülne a Csemadok-székház elé és Szent Ist­ván szobra a gimnázium melletti emlékparkba. Érsekújvárban a szob­rokkal kapcsolatban több vitás hely­zet is akadt az elmúlt évek során. 2006-ban Anton Bemoláknak, a je­les nyelvújítónak a szobrát vitették át a város főterére a róla elnevezett parkból. A városi hivatal közelében áll ez az alkotás egy magas talapza­ton, a vele szemközti oldalon áll a Széchényi György esztergomi érse­ket és városalapítót ábrázoló alkotás. Eredetileg az Anton Bemolák park­ba, a korábbi Bemolák-szobor talap­zatára tervezték helyezni a szláv apostolok szobrát, végül az ónozott bronzból készült Cirill és Metód szoboralakok a márvánnyal és grá­nittal díszített talapzaton a ferencesek kolostora mögötti füves területre ke­rültek. Felújítják az evangélikus sírkertét NÉMETI RÓBERT Egy új parkot alakítana ki a város vezetése abban a Forrás utca (2riedidlová ulica) feletti téren található temetőben, ahol 1687-tól 1889-ig, az első kassai köztemető megnyitá­sáig temetkeztek. KASSA A Terasz lakótelep és a Forrás utca közötti történelmi evangélikus teme­tő kezelését a Kassai Közterület­fenntartó Vállalat (SMsZ) veszi át. Jaroslav Polacek, Kassa főpolgár­mesterének kezdeményezésére a kö­vetkező hónapokban teljesen átala­kítják a területet. „Azt szeretnénk, ha Kassa a lehető legzöldebb lenne. Nemcsak az adminisztratív felada­tokkal akarunk foglalkozni, hanem azokkal is, amelyeket évek óta elha­nyagolt a város vezetése. Az egész te­metőt kitisztítjuk, lekaszáljuk, ezután egy rekreációs zónát alakítunk ki benne. Az átalakított terület minden egyéb mellett egy afféle bekötő fo­lyosóként fog szolgálni a lakótelep és a belváros között” - jelentette ki a helyszínen a főpolgármester. A több mint 11 ezer négyzetméternyi belterületű temető átalakítása nem új keletű dolog, a város már 2015-ben foglalkozott a témával. A temetőt ak­koriban a város jelentős szegmensei közé sorolták be, a tárgyalások ered­ménye pedig a temető egy úgyneve­zett emlékparkká való átalakítása volt. Elkezdik a munkát Az átalakítás első fázisára 13 ezer eurót költenek, melyből az SMsZ ki­pucolja és lekaszálja a területet, és a járdákat is rendbe rakja. Az első fázis során leltárba veszik a temetőben ta­A Pohle-Roth család kriptakápolnája lálható növényzetet, illetve kivágják a beteg, balesetveszélyes fákat. Ezt követően földtani méréseket is vé­geznek. „Az első fázissal néhány nap alatt elvégzünk, azt követően pedig azokat a munkákat bonyolítjuk le, melyek elmaradhatatlan részét képe­zik a park átfogó felújításának” - tet­te hozzá Marta Popríková, a közterület-fenntartó vállalat igazga­tója. Mivel Kassa önkormányzata a közeljövőben az Európa Zöld Fővá­rosa 2023 címének elnyerésére is pá­lyázna, a park újjáélesztése is egyike a pályázatot támogató tevékenysé­geknek. Impozáns síremlékek Wick Béla kassai pap, tanító, tör­ténész 1931-ben kiadott kötetében feljegyezték, hogy a kassai evangé­likusok régi temetője Kassa nyugati részén lévő középkülvárosban, a Forrás utca mellett emelkedő domb­oldalon található. Első területét, e hit­község részére, Demeczky Mihály főbíró alatt 1687-ben hasították ki, miután a Szent Erzsébet-székes­­egyház és a Szent Mihály-kápolna a (A szerző felvétele) belvárosi temetőterülettel együtt végleg visszakerült a katolikusok tu­lajdonába. Az új sírkertben az evan­gélikusok istentiszteletek tartására fatemplomot építettek. A templomot II. Rákóczi Ferenc szabadságharca idején Rabutin császári hadvezér, a város ostroma alkalmával 1706-ban folégette. A kuruckor lezajlása után a temető területén egy iskola és há­rom fatemplom épült a német, ma­gyar és szlovák evangélikus hívek részére. Ezekben a templomokban egészen a 19. század elejéig, a Ma­lom utcán lévő mai evangélikus templomnak 1816-ban történt fel­építéséig istentiszteleteket tartottak. A Forrás utcai temető a 18. század hetvenes éveiben már megtelt, ezért azt a megvásárolt szomszédos terü­lettel bővítették. Az evangélikusok régi temetője 1889. május 31-ig, a mai köztemető megnyitásáig volt használatban. Ezután a város enge­délyével csupán egyes családi sírbol­tokban helyezhettek el újabb halot­takat. A sírkertben utolsóként Hosz­­tásch Júlia hajadont helyezték végső nyugalomra 1889. május 30-án. Mégis lesz Éjszaka a Vermes-villában KISS BARTALOS ÉVA DUNASZERDAHELY Nem hiúsította meg a koronaví­rus miatti leállás a Kortárs Magyar Galéria Éjszaka a Vermes-villában rendezvényét. Pénteken ugyan a tervezettnél szerényebb program­mal, de várják a látogatókat a galé­ria udvarára. Június 26-án este héttől ingyenes koncertet ad a Virtuózok műsorból ismert Sárközi Lajos és zenekara, akikhez Bertók István zongora­­művész is csatlakozik. Iván Péter, a galéria igazgatója lapunknak el­mondta, hogy eredetileg két kon­certet és egy előadást is terveztek, de a márciusban bevezetett korlátozá­sok miatti bizonytalanság, vala­mint a késői támogatások okozta forráshiány rányomta a bélyegét a A koronavírus miatti leállás átírta a terveket, de emiatt nyáron is nyithatnak új kiállítá­­sokata galériában. szervezésre. „A szervezésnél is a helyi előadókra építettünk. Bízunk benne, hogy sok ember kilátogat majd az udvarunkra. A Vermes­villa is nyitva lesz, természetesen az aktuális kiállításunkat is megte­kinthetik az érdeklődők” — közölte az igazgató, hozzátéve, hogy a kor­látozások utáni első kiállítás meg­nyitója is sok látogatót vonzott., Ali voltunk az elsők a városban, az em­berek már várták a programokat” -A Vermes-villa (A szerző felvétele) folytatta Iván Péter. Mivel szabad­téri rendezvényről van szó, ezért a közönség nem köteles maszkot vi­selni. Rossz idő esetén a galériában tartják meg a koncertet, ott azonban már kell a maszk. Az igazgatótól megtudtuk, hogy a következő hónapokban igyekez­nek bepótolni a tavasszal elmaradt kiállításokat. „Idén elmarad a művésztelepünk, ezért felszabadult a két nyári hónap, és egyelőre a szeptemberi művésztelep is kérdé­ses, valószínű, hogy az az időpont is megüresedik. Kivételesen nyá­ron is nyitnánk új kiállításokat” - beszélt a tervekről Iván Péter.

Next

/
Thumbnails
Contents