Új Szó, 2020. június (73. évfolyam, 125-150. szám)

2020-06-26 / 147. szám

www.ujszo.com | 2020. június 26. KÖZÉLET 3 Jobban oda kellene figyelnünk arra, hogyan szedjük a gyógyszereinket A koronavírus-járvány miatt az emberek a legrosszabbra készültek, s az alapvető gyógyszerekből is nagy készleteket hal­moztak fel. Ennek viszont az lehet a vége, hogy a gyógyszereket nem győzik elhasználni, s lejár a szavatosságuk. (Felvétel: Matej Kalina/Plus jeden defí) NAGYROLAND Pozsony. Az utóbbi napokban kót olyan felmérés is készült, melyek tanulságai szerint az ország lakosságának jelentős része nem figyel oda eléggé a gyógyszerfogyasztási szokásaira. A szakértők hangsúlyozzák, hogy egészségügyi szempontból ez rendkívül kockázatos. Az alábbiakban összeszedtünk néhány hasznos tanácsot, amire érdemes odafigyelni. Az egyik felmérést a Pilulka gyógyszertárhálózat rendelte meg, ebben 1762 személyt kérdeztek az otthoni gyógyszerkészleteikről. A válaszok alapján a megkérdezettek 66 százalékának olyan gyógyszerei is vannak otthon, melyek még a ko­rábban előírt kezelésekből marad­tak meg. A szakértők szerint ennek az a veszélye, hogy a betegek a használati idő lejárta után is hajla­mosak ezekhez a gyógyszerekhez nyúlni, gyakran nem is ellenőrzik a csomagoláson feltüntetett dátumot. A lejárati idő és a tárolás Martin Durícek, a gyógyszertár­hálózat szakértője szerint az is problémát okozhat, hogy a betegek nem tárolják megfelelő módon a készítményeket. „Minden egyes gyógyszeren megtalálható a lejárati idő és a tárolás módja, vagyis a megfelelő hőmérséklet, vagy akár az is, hogy nem ajánlatos kitenni a gyógyszert túl nagy hidegnek vagy melegnek. Ha apáciens a lejárati idő után használja a gyógyszert, vagy rosszul tárolta, akkor nincs bizto­sítva a készítmény biztonsága, mi­nősége, sőt a hatékonysága sem” - vélekedett a gyógyszerész. A használati idővel kapcsolatban felkerestük a Szlovák Gyógysze­részkamarát (SLeK) is. Ondrej Sukef, a szervezet elnöke hangsú­lyozta, hogy minden készítmény külső és belső csomagolásán fel van tüntetve a dátum, amire minden­képpen oda kell figyelni. „A hasz­nálati idő lejárta után nem szabad szedni a gyógyszert. A kockázat mértéke nagyon széles körű: csök­kenhet a gyógyszer hatóanyaga, ami a kezelés kudarcához vezethet, de az is előfordulhat, hogy a készítmény­ben idővel változások lépnek fel, ami a szervezetben különféle nem­­kívánatos mellékhatásokat idézhet elő” - figyelmeztetett a kamara ve­zetője. A környezetre veszélyes A nem felhasznált gyógyszereket a betegeknek vissza kellene vinni­ük a gyógyszertárakba, hiszen ezek a környezetre is veszélyes hulladé­kok. A készítményeket az Állami Gyógyszerellenőrzési Hivatal (SUKL) szállítja el, és egy speciá­lisan erre a célra kialakított égető­berendezésbe helyezi. A Pilulka felmérése azonban rámutatott, hogy a válaszadók 24 százaléka, vagyis csaknem egynegyede a települési hulladékba dobja a gyógyszereket. A gyógyszertárhálózat szerint erre a következő hónapokban különö­sen oda kell figyelni, hiszen a koronavírus-járvány miatt idén je­lentősen megemelkedett a gyógy­szerek iránti kereslet. „Az emberek a legrosszabbra készültek, és az alapvető gyógyszerekből nagy készletetek halmoztak fel” - véle­kedett Martin Kasa, a Pilulka társ­­tulajdonosa (márciusban mi is be­számoltunk róla, hogy a gyógy­szertárakból hiányoznak a lázcsil­lapítók, valamint a C-vitamin). A nagy felhalmozásnak viszont az lehet a vége, hogy a sok lejárt gyógyszer a települési hulladékban végzi, ezzel jelentős károkat okozva a környezetnek. A szakértők nyo­matékosan arra kémek mindenkit, hogy a lejárt készítményeket vigyék vissza a gyógyszertárba, vagy adják le kezelőorvosuknál. Ne szedjük ész nőikül A lakosság gyógyszerfogyasztá­si szokásaival kapcsolatos másik felmérést a Páciensek Jogvédő Szervezete (AOPP) rendelte a 2muse közvélemény-kutató ügy­nökségnél. Ebben szintén egy ve­szélyes jelenségre hívták fel a fi­gyelmet, mégpedig a túlzott gyógyszerhasználatra. A felmérés tanulsága szerint a megkérdezettek 42 százaléka sosem fordult a keze­lőorvosához azzal a kérdéssel, hogy mennyi gyógyszert érdemes szed­nie, esetleg nem kellene-e valami­lyen készítményt kihagynia. „A ke­zelés biztonságos beállításához fontos, hogy a beteg érdeklődjön az orvosánál és ezzel egyidejűleg tá­jékoztassa is az összes használt gyógyszerről. Függetlenül attól, hogy a gyógyszereket egy másik orvos írta-e fel, vagy egy vény nél­küli gyógyszerről van szó, amelyet a beteg maga vásárolt meg” - mu­tatott rá Mária Lévyová, az AOPP elnöke. Miroslava Snopková, a Szlovák Gyógyszerészkamara alelnöke el­mondta, hogy erre a veszélyre leg­inkább az idős betegeknek kellene odafigyelniük, hiszen az ő szerve­zetük máshogy reagál, mint a fiata­loké, ráadásul nagyobb a valószínűsége, hogy eleve több be­tegséggel küzdenek. Szintén nagy a kockázat a krónikus betegeknél, akik az adott betegségtől függően valószínűleg egyre több szakorvost is látogatnak. „Ha az alkalmazott gyógyszerek számát kettőről példá­ul megnöveljük hétre, akkor a mel­lékhatások kockázata akár a hatszo­rosára is növekedhet” - jelentette ki Snopková. Lévyová szerint ezért is fontos, hogy a betegek megértsék: a gyó­gyulásukért valamilyen szinten ők is felelősek, ezért ne féljenek felkeres­ni a kezelőorvosukat, és mindig tá­jékoztassák őket az aggályaikról. Nő a gyógyszerhasználat Ahogy a Pilulka a sajtóközlemé­nyében hangsúlyozza, a gyógysze­rek iránti kereslet az utóbbi években egyre inkább növekszik az ország­ban. Az Egészségügyi Információk Nemzeti Központja (NCZI) által frissen közzétett adatokból kitűnik, hogy Szlovákia lakossága 2019-ben 1,903 milliárd eurót költött gyógy­szerekre, ez pedig 6,2 százalékos növekedést jelent a 2018-as adatok­hoz képest, amikor is 1,79 milliárd eurót költöttünk. A 2020-as adatok­ban valószínűleg a mostaninál is magasabb számokat produkálunk, a már említett koronavírus-járvány következtében. Ennek ellenére Ondrej Sukef szerint nem szedünk több gyógyszert, mint az átlag. „A gyógyszerek iránti kereslet Szlová­kiában megfelel annak a normának, ami a fejlettebb országok esetében is jellemző”—zárta az SLeK elnöke. Tippek a gyógyszerhasználathoz ► Mindig ellenőrizzük, hogy az adott gyógyszernek érvényes-e a használati ideje, hiszen ha lejárt készítményt használunk, akkor akár súlyosbodhat is az egészségügyi állapotunk. ► Ügyeljünk arra is, hogy a megfelelő módon tároljuk a gyógyszert. Az ezzel kapcsolatos információk megtalálhatók a gyógyszerhez csatolt használati utasításban. ► A lejárt vagy nem használt gyógyszereket ne dobjuk a szemétbe, hanem vigyük vissza a gyógyszertárba, vagy adjuk le az orvosnál. Ezzel kíméljük a környezetünket. ► Ha már úgy gondoljuk, hogy túl sok gyógyszert szedünk, jelezzük aggályainkat a kezelőorvosunknak. Arról mindig tájé­koztatnunk kell az orvost, hogy milyen gyógyszereket haszná­lunk, még akkor is, ha vény nélküli készítményekről van szó. A hazai utakra sem érdemes baleset-biztosítás nélkül elindulni A 15 évesnél idősebb személynek saját zsebből kell fizetnie a kiérkező he­­gyimentők szolgáltatásait (TASR-feivétei) MOLNÁR IVÁN A koronavírus-járvány miatt a szlovákiai családok többsége az slőzstes jelzősök szerint idén Szlovákiában tölti a szabadságát. A biztosítók már most figyelmeztetnek, hogy itthon is gondolnunk kellene a biztonságra. Pozsony. Akik már az elmúlt években is inkább itthon töltötték a szabadságukat, azok — a Statisztikai Hivatal felmérései szerint - leggyak­rabban az ismert hegyi turistaköz­pontokat és fürdőhelyeket választot­ták. Az előzetes felmérések szerint idén a szlovákiai családoknak csak a töredéke nyaral majd külföldön, vagyis a szlovákiai turistaközpon­tokban jóval több hazai látogatóval futhatunk majd össze. Míg azonban a külföldi utakra sokan kötnek baleset­­biztosítást, az itthon kirándulók nagy része erre nem gondol, holott a ve­szély az itthoni hegyekben nem egy­szer nagyobb, mint külföldön. A Szlovákiai Hegyimentő­szolgálatnak (HZS) csak tavaly 2886 bevetése volt, és ezek közül csak­nem ezer esetben a turistákat, ke­rékpározókat és hegymászókat kel­lett kimentenie a bajból. A legna­gyobb hazai biztosítótársaság, az Allianz - Szlovák Biztosító szak­emberei rengeteg olyan esetről tud­nak, amikor az itthoni kirándulásra is megérte biztosítást kötni. „Az egyik ügyfelünk az Alacsony-Tátra legnépszerűbb gerincszakaszán, a Deménfalvi-nyergen kapott szívro­hamot, és gyors ellátásra volt szük­sége. A mentők csak terepjáróval tudták megközelíteni a helyszínt, a mentőakció költségei így megköze­lítették az 1200 eurót. Egy másik ügyfelünk a Kis-Fátrában kapott görcsöt, volt azonban olyan is, aki­nek a Vepor-hegységben kezdett el kegyetlenül fájni a lába. Ezek sem voltak olcsó mentések, miközben ez csak a jéghegy csúcsa” - nyilatkozta lapunknak Lucia Muthová, az Alli­anz - Szlovák Biztosító szóvivője. A probléma ezzel kapcsolatban az, hogy sokan nem tudják, de a hegyi­mentésről szóló törvény értelmében a mentéssel kapcsolatos kiadásokat már 2006 óta a kimentettnek kell áll­nia, kivéve, ha kiskorúakról van szó. „A mentés ára, különösen, ha heli­koptert is be kell vetni, akár több ezer euróra is rúghat, ami a legtöbb csa­ládnak súlyos érvágást jelent, így mindenképpen megéri biztosítást kötni”-tette hozzá Muthová, aki sze­rint ezzel jelentős összeget takarítha­tunk meg. A hegyi kirándulásokra kötött biztosítás náluk például napi 70 centbe kerül, hasonló díjakkal talál­kozhatunk azonban a többi társaság­nál is. Akik gyakrabban járnak a he­gyekbe, azok egész éves biztosítást is köthetnek, ami szintén csupán 17 eu­ró, míg a veszélyes sportokat űzőktől ezért 40 eurót kémek.

Next

/
Thumbnails
Contents