Új Szó, 2020. június (73. évfolyam, 125-150. szám)
2020-06-22 / 143. szám
2 KOZELET 2020. június 22. I www.ujszo.com Egységes magyar képviseletet akarnak CZÍMER GÁBOR Az MKP tisztújító kongresszusára július 18-án kerül sor, július 4-ig megtartják a párt járási konferenciáit is. Ketten már jelezták, szívesen vezetnáka pártot. Az MKP Országos Tanácsa (OT) döntése nyomán a párt önkormányzatiság-koncepciója újra előtérbe kerül. Pozsony. A július 18-ára összehívott közgyűlésen megválasztott új elnökség a megszokott 4 évnél rövidebb időre, egy vagy két évre kap mandátumot. Ezalatt az idő alatt a hagyományos módon, a helyi pártstruktúráktól kezdődően a járási és megyei szinteken át lefolytatják a tisztújítás teljes folyamatát. Ezzel együtt a politikai formáció alapszabályát is módosítani szeretnék, például 17-ről 9-re csökkenhet a pártvezetés létszáma. A pártelnöki posztért lapzártánkig ketten is bejelentkeztek. Elsőként a rimaszombati Cziprusz Zoltán jelezte ezirányú igényét, majd nem sokkal később Papp Sándor is így tett. Az előbbi Besztercebánya megyei képviselő és az MKP ügyvivő elnökségének is tagja, az utóbbi pedig a Losonci járásbeli Kalonda község MKP- s polgármestere volt, de országos szintű tisztséget az utóbbi években nem töltött be. Berényi nem indul Berényi József, az MKP korábbi elnöke, Nagyszombat megye alelnöke ezzel kapcsolatban elmondta, az új MKP-elnöknek a vezető szlovák politikusokkal szemben is helyt kell állnia. „Nem az az MKP elnökének a küldetése, hogy az interneten szólogasson be a másik magyarnak” - mondta. Berényi egyértelműen kizárta, hogy újra a párt élére álljon. Hozzátette, a jövendőbeli elnök személyén múlik, hogy ő maga szerepet vállal-e a pártvezetésben. Berényi indítványára az MKP jövendőbeli vezetését az OT arra kötelezte, hogy amennyiben a párt illetékes szervei úgy döntenek, indulniuk kell az országos választáson. „A párt elnökének és az OT elnökének nem az a dolga, hogy Magyarországon álljon sorba támogatásokért, hanem az, hogy érdeket érvényesítsen a szlovák társadalom irányába” - fogalmazott, és hozzátette, az elmúlt négy évben szerinte ez nem így történt. Berényi úgy látja, az új pártvezetés megválasztása arra ad esélyt, hogy egy új generáció jelenjen meg a politikai színtéren. Ory Péter OT-elnök nem válaszolt egyértelműen arra a kérdésünkre, elfogadná-e, ha valaki őt jelölné a pártvezetői tisztségre. „Egyelőre korainak tartom, hogy erről beszéljünk” - mondta, de hozzátette, a július 4-ig lezajló járási pártkonferenciák után lehet majd ebben a kérdésben tisztán látni. Papp és Cziprusz indulásáról annyit mondott, nem személyek, hanem politikai irányultságok alapján dönt arról, kinek az elnökségét támogatja. Ha a párt olyan irányba megy, amellyel együtt tud érteni, a továbbiakban is dolgozna a pártvezetésben. Ory a kormányfőnek, Igor Matovicnak (OEaNO) átadott memorandumról szólva elmondta, annak tartalmával foglalkozni helyénvaló. „A magánvéleményem, hogy nem kell gyávának lenni abban, hogy elmondjuk a problémáinkat” - fogalmazott. Menyhárt József, az MKP parlamenti választás után leköszönt elnöke homályosan fogalmazva arról beszélt, másoknak is teret kell adni a pártvezetésben. A tisztújítás előkészítésén túl az OT arról is döntött, újra előtérbe helyezi a párt 2014-ben közreadott önkormányzatiságról szóló alapdokumentumát. Ez lényegében a magyar kisebbség autonóm önkormányzati intézményrendszerének kialakítására vonatkozó javaslat. Ory szerint ez azért fontos, mert a jelenlegi kormány módosítani szeretné a területi közigazgatási rendszert, a kérdéses alapdokumentum pedig a magyar közösségnek az erre vonatkozó igényeit is megfogalmazza. Egységre törnek Az MKP OT arról is határozott, hogy szorgalmazza az egységes szlovákiai magyar politikai tömörülés létrehozását. „A 2020-as parlamenti választások eredménye alapján ennek a vázát az MKP-nak kell adnia” - fogalmaz a pártnak az esemény után közreadott nyilatkozata, amelyben azt is új ák, a tömörülés alapját különféle irányultságú, de magyar platformok szövetségeként határozta meg a testület. A többi magyar politikai szubjektummal folytatott érdemi tárgyalásokra a kongresszus után kerülhet sor. Berényi szerint többféle együttműködési lehetőség áll nyitva. Hozzátette, a parlamenti választás megmutatta, hogy az MOKP kapta a legtöbb szavazatot. „Logikus lenne, ha az MKP alakítaná át az alapszabályát úgy, hogy a magyar identitása megőrzése mellett mindenki be tudjon tagozódni” - mondta. Az MKP OT a lapunk által feltárt ügyre, a D4-es autópálya alatti földek Benes-dekrétumok alapján való elkobzására is reagált. „A Magyar Közösség Pártja ezt az eljárást mélységesen felháborítónak és elfogadhatatlannak tartja, és az új kormánnyal kezdeményezni fogja a megszüntetését” - úja a párt a közleményében. A többi magyar párt közül az Összefogás üdvözli az MKP OT határozatát, miszerint a párt elkötelezett az egységes magyar érdekképviselet megteremtése iránt. „Az Összefogás megalakulásától ezt a célt szorgalmazza és keres hozzá partnereket” - fogalmaznak a közleményükben. A Magyar Kereszténydemokrata Szövetség (MKDSZ) szombaton Komáromban tartotta kongresszusát. Itt a párt alapszabályába foglalták, hogy ez a formáció is szeretné megteremteni a szlovákiai magyar pártok stratégiai együttműködésének feltételeit. A koronavírus a mentális egészségünket is próbára tette A fiatalokat különösen megviselte az emberi érintkezés hiánya a járvány idején (Illusztrációs felvétel) Szélmalomharc az álhírekkel ÖSSZEFOGLALÓ Szlovákia lakosságának csaknem felét lelkileg is megviselte az utóbbi három hónap - derült ki a Szlovák Tudományos Akadómia (SAV) Szociológiai Intézetének felméréséből. A válaszokból az is kitűnik, hogy a fiatalokat jobban megviselte a karantén, mint az idősebbeket. Pozsony. A május végén készített felmérésben 1000 személyt kérdeztek meg arról, hogyan érezte magát a koronavírus-járvány idején. A válaszadók 48 százaléka alkalmanként vagy akár gyakran depressziósnak érezte magát. „Más országokban készített felmérések rámutattak, hogy minél fiatalabb az ember, annál nehezebben viseli a járványhelyzetet. Ugyanez a helyzet Szlovákiában is” - jelentette ki Kamila Urban, az SAV szociális kommunikációt kutató intézetének szakértője. A fiatalokat megviselte A felmérés adataiból az látszik, hogy az emberi érintkezés hiánya leginkább a 30 év alatti korosztályt viselte meg: a válaszadók 44,4 százaléka állandó feszültséget érzett, 39,4 százalékuk folyamatosan dühös volt, 28,3 százalékuk pedig magányról is panaszkodott. A 60 év feletti korosztályt ugyanakkor a kutatás tanulságai szerint kevésbé viselte meg a bezártság. A fiatalok mentális egészségének romlásáról az is tanúskodik, hogy a járvány ideje alatt ötször nagyobb érdeklődés mutatkozott az IPcko.sk nevű weboldal iránt, amely elsősorban a fiatalabb korosztály számára nyújt pszichológiai „elsősegélyt”. Marek Madro, a honlap egyik alapítója elmondta, hogy naponta átlagban 280 megkeresés érkezik hozzájuk. „Azonnal reagálnunk kellett a helyzetre, így a pszichológusaink számát megkétszereztük. Állandó, a nap 24 órájában működő vonalakat hoztunk létre azoknak, akiketrosszul érintett a vírus” - tette hozzá Madro. Nem szégyen a betegség Eubomíra Izáková, a Szlovák Pszichiátriai Társaság elnöke hangsúlyozta: fontos, hogy figyelemmel kísérjük a nehéz időszakban feltörő érzéseinket. „Ha a lehangoltság huzamosabb ideig tart, akkor akár komoly megbetegedésről is szó lehet, amely professzionális kezelést és megfelelő gyógymódot kíván. Fontos, hogy a betegséget minél hamarabb diagnosztizálják” - mondta Izáková. Hozzátette, hogy a depresszió jelentősen ront a betegek életminőségén, ennek ellenére nagyon sok ember nem veszi komolyan, és nem fordul szakemberhez. Ennek az az oka, hogy a mentális betegeket nálunk szinte „megbélyegzik”, így az emberek inkább nem is keresnek segítséget, mert attól félnek, hogy mit fognak gondolni róluk mások. „Bár a helyzet egyre javul, a koronavírus mentális egészségre kifejtett hatását még sokáig érezni fogjuk” - vélekedett a szövetség elnöke. (nar, TASR) SZALAY HAJNALKA Pozsony. Hatvanöt koronavírusról szóló álhírről szerzett tudomást a rendőrség március óta. Ezek több mint négymillió embert értek el, még úgy is, hogy a betegségről szóló dezinformációkkal jóval kisebb mértékben foglalkoztak a konspirációs médiumok. A kritikus gondolkozás hiánya azonban az ő malmukra hajtja a vizet. A koronavírus-fertőzöttek számának rejtegetése, egy Kínában dolgozó szlovák orvos titkos információi, a koronavírus elleni gyógyszer, Pozsony teljes izolációjának titkos tervei, a romák célirányos megfertőzése - egyebek mellett ilyen és ehhez hasonló információkat tartalmazó álhíreket leplezett le a rendőrség azóta, hogy hazánkban is megjelent a koronavírus. „A legintenzívebb kommunikációt márciusban folytattuk, amikor napi szinten jelentek meg a rendőrség Facebook-oldalán a valótlan információkat leleplező bejegyzések” - tájékoztatott Michal Slivka, az Országos Rendőrfőkapitányság szóvivője. Hozzátette, néhány esetben az álhíreket tartalmazó bejegyzések szerzői törölték a cikkeket, miután a rendőrség felhívta rá az emberek figyelmét, hogy valótlanságot tartalmaznak. A rendőrség mindezek mellett folyamatosan fordította szlovákra az Egészségügyi Világszervezet által megjelentetett információs kampányban a koronavírussal kapcsolatos leggyakoribb mítoszokról szóló részeket, hogy ezzel is próbálja gátolni a dezinformációk terjedését. 2018 óta a rendőrség külön felületet hozott létre a közösségi oldalon, amelyen az álhírekkel, hoaxokkal foglalkoznak, valamint tényekkel támasztják alá az információk hamisságát. Ez azért is fontos, mert a dezinformációk jelentős része éppen a közösségi hálón terjed. Sólymos Karin, a Pátria rádió álhírekkel kiemelten foglalkozó munkatársa arra figyelmeztet, hogy az álinformációk mindenkit megtalálnak. A legsebezhetőbbek azonban mindenképp a nagyon fiatal intemethasználók, valamint az idősek. Sólymos hangsúlyozza: nincs pontos meghatározása annak, mit nevezünk alternatív vagy konspirációs médiának. „Vannak ugyan nagyon primitív álhiroldalak, ahol arról olvashatunk, hogy a Föld lapos, vannak azonban ennél szofisztikáltabbak is, ahol megtalálhatók a hírügynökségek által kiadott hírek, köztük pedig néhol egy-két álhír is” - avat a részletekbe a szakértő. És hogy mi lehet mindennek a célja? Nehéz megmondani. Oroszországról sokszor beszélnek az álhírek kontextusában, és az alapján, amit eddig tudunk, elmondható, hogy a céljuk egy információs káosz létrehozása lehet. Ugyancsak lehet cél az állami szervekkel szembeni elbizonytalanítás vagy az egyes népcsoportok közötti feszültségkeltés. A szakértő szerint mindenképpen pozitív, hogy a rendőrség ilyen szinten foglalkozik a dezinformációkkal. Úgy véli azonban, hogy az álhírek terjedésének csökkenéséhez mi is hozzájárulhatunk. „Azt gondolom, hogy a kritikus gondolkodás hiánya vezet az álhírek terjedéséhez, ezért elsősorban erre kellene a gyerekeket megtanítani. Továbbá példákon keresztül megmutatni, hogy mi igaz és mi nem, melyek azok az információk, amelyek más forrásokban máshogy szerepelnek. Szélmalomharc ez, hiszen sokan csak azt szeretik hallani, amivel ők is egyetértenek. Kevesen képesek arra, hogy a mélyen gyökerezett meggyőződéseiket átformálják. Ennek ellenére le kell ülnünk a sebezhető családtagjainkkal” - zárja a szakértő.
