Új Szó, 2020. június (73. évfolyam, 125-150. szám)
2020-06-16 / 138. szám
Minden fronton kiélezett harc várható a La Ligában LaLiga — 2020. június 16., kedd, XVI. évfolyam, 22. szám A számok tényleg nem hazudnak A számok - mint az élet minden területén - alapvetően kontrolling és monitoring funkciót töltenek be a labdarúgásban is. Mit csinálok jól, rosszul, melyek az erősségeim, miben kell fejlődnöm, hogyan tudom megismételni a sikereim? Nincsen teljesítmény mérőszámok nélkül. Watt, km/h, cm, másodperc - minden teljesítményt mérünk valamiben, mién épp a fociban ne akarnánk tudni, mennyit sprintéi egy játékos vagy milyen hatékonyan passzol a támadóharmadban? Mára a szurkolói élmény, a játékosok egyéni fejlesztése vagy a sportigazgatói döntések szerves részévé váltak a statisztikák, az adatok és a modellek. De hogy jutottunk el idáig, és milyen folyamatok zajlanak jelenleg? A területet áttekintő írásunk második része következik. A futball hagyományosan idegenkedik az adatok tanulmányozásától - ami meglehetősen különös, tekintve, hogy a rajongókat mindig is elbűvölték a mindenféle számok és statisztikák. Jóllehet a világban nincs rend, a matematika mégis rendet vetít belé. A bajnoki tabellák is rendet tükröznek, ráadásul ezek összeállításához roppant egyszerű számítások szükségesek csupán. Talán a rajongók java tagadná, ám futballszeretetük gyakran elválaszthatadanul összefonódik a számok szeretetével. A meccseredmények és „nagy dátumok” számontartása és emlegetése önmagában is erre utal, nem beszélve a tabellák kávé melletti kéjes böngészgetéséről. A fiatalok körében népszerű „fantasy futball” népszerűsége pedig már minden vitán felül a számimádaton alapul. Lehet műszerfal nélkül, információk nélkül is autót vezetni. Legalábbis megoldható. Hasonló a helyzet a futballban is. Léteznek kiváló kocsik és ragyogó sofőrök, de a műszerfal azért megkönnyíti a dolgokat. A labdarúgásban az adatszolgáltató cégek megjelenése hozta el a forradalmat - erről a piacról is kiemelkedett az angol Opta cég. De hogyan működik az Opta? Az adatszolgáltatók alapvetően két nagy, elkülöníthető csoportba sorolható adatot továbbítanak ügyfeleiknek. Az egyik adatkör alapvetően a játék minőségét mérő indikátorokat tartalmazza, ezek az úgynevezett „eseményadatok” (event data), melyek szinte mindig összefüggésbe hozhatóak a labdás eseményekkel. Passzpontosság, gólok száma, párharcok, cselek és így tovább, de ide tartoznak az olyan események is, mint a sárga lap vagy a csere. Az eseményadatok szolgáltatótól függően nagyjából 200-250 kategóriája létezik A másik nagy adatkör az alapvetően fizikális adatokra építő „tracking data”, amely a játékosok mozgásirányát, sebességét, gyorsulását, lassulását, erőkifejtését vizsgálja az egyén és a csapat szintjén. Ez egy automatizált folyamat, a rendszer másodpercenként akár 25 mintát is vesz a játékból, ezeket XY- koordináta-rendszerben rögzíti - tehát azt is mindig tudni fogjuk, a pálya pontosan mely pontján történt az esemény és így például könnyű visszakövetni, hogy ha két időpont között X métert tett meg egy játékos, akkor sétált vagy sprintéit. Először is lassú, nagy koncentrációt igénylő munkáról van szó az eseményadatok rögzítésekor. Egy mérkőzést két ember striguláz, egyik a hazai, másik a vendégcsapat minden mozzanatát regisztrálja, miközben van egy harmadik ember, aki rásegít erre a tevékenységre. Másnap két új ember, friss szemmel újra megtekinti a mérkőzést és leellenőrzi az előző napi páros munkáját: minden időkód, koordináta és esemény stimmel-e. Adagosán mérkőzésenként minimum 2000 esemény kerül rögzítésre. Egy közgazdász a futball világában Az első menedzser, aki az angol futballban nagyban támaszkodott a számok segítségére, az az eredetileg közgazdász végzettségű Arséne Wenger volt, aki „mindössze” 47 millió fontnyi összegből rakta össze pár év alatt a mágikus, „verheteden” Arsenalt. Kezdetben a megérzéseire és a szemére hallgató menedzser, jó néhány balul sikerült igazolás után, az Arsenal vezetőinek az egyetértésével jutott el odáig, hogy objektív adatokat is megvizsgáljon egy-egy átigazolás előtt. Ez a gondolkodásmód vezetett odáig, hogy az Arsenal tulajdonosai 2013-ban 2 millió fontért felvásárolták a StatDNA-t, egy elemzésekkel és adatszolgáltatással foglalkozó céget. Mások is előszeretettel nyúltak a statisztikákhoz, csak az nem biztos, hogy mindig jól sült el. Alex Ferguson például 2001-ben azért szabadult meg Jaap Stamtól, mert a labdaszerzési statisztikái erősen visszaestek - Stam utána a Milánnál az egyik legjobb szezonját produkálta. Németországban Ottmar Hitzfeld a videóelemzés egyik úttörőjének számított, aki már az edzői pályafutása elején is aktívan használta a videót mint segédeszközt. A 2006-os német vb-szereplésről szóló dokumentumfilm is jól visszaadta, hogy a technika már nemcsak az ellenfelek megfigyelésében volt jelen, de a saját játékosok elemzésében is. Az elemző Urs Siegenthaler szerepe óriási volt az ellenfelek tökéletes feltérképezésében. Nemcsak a mezőnyjátékosokat térképezték fel rendkívül akkurátusán, hanem a kapusokat, de még a pontrúgások elvégzőit is. Emlékezetes eset volt a 2006- os vb negyeddöntője, amikor Jens Lehmann a sportszárában tartott egy kis cetlit, amire részletesen fel volt írva, hogy a lehetséges argentin büntetőrúgók melyik oldalt választhatják - Cambiasso bele is sétált Lehmann csapdájába. Elemzőből vezetőedző A nagy kluboknál alkalmazásban lévő menedzserek többsége mára nagy stábbal, külön erőnléti edzőkkel, védekezésspecialistákkal, adatelemzőkkel együttműködve dolgozik. Az edzői stáb ezen tagjai, akiket gyakran közvedenül a klub elnöke vagy a technikai igazgató vesz alkalmazásba, még az adott menedzser távozása után hosszú idővel is az állásaikban maradnak. Jóllehet egyelőre még a menedzser az, aki megjelenik a mérkőzések utáni sajtótájékoztatókon - a nyilvánosság előtt ő aratja le a babérokat a győzelmek után, illetve szégyenkezik a vereségeket követően. Stábja azonban napról napra nagyobb hatást gyakorol az eredményekre. A média imád a nagy személyiségekre összpontosítani, manapság azonban inkább van értelme menedzsmentcsapatokról beszélni, semmint magányos menedzserekről. Valójában azt is mondhatnánk, a „csúcsállás” lényege manapság abban áll, hogy afféle fókuszpontként szolgál a versenyben azon egyéb stábtagok számára, akik később maguk is megcélozhatják majd a menedzseri állásokat. Brendan Rodgers, André Villas-Boas és Steve Clarke például mind Jósé Mourinho Chelsea-stábjából indultak el, és váltak később nagy klubok önálló menedzsereivé. Adatalapú döntések a játékospiacon A Premier League csapatai közül a ManCity veszi legkomolyabban a játék analitikai hátterét, a részleg vezetője Gavin Fleig. A közvélemény és a média világától távol az adatelemzés világa egyre fontosabb szerepet szerzett magának a klubok életén belül, elsősorban ami az átigazolásokat illeti. Nemritkán perdöntő számok és jellemzők döntik el, kit adnak el és kit vesznek meg a csapathoz, és ez egyre több klubnál van így; a hátsó traktusokban dolgozó statisztikusok láthatatlan hatalma egyre csak nő az átigazolási piacon. „Képzeld el, hogy szereméi igazolni valakit a pálya közepére, aki legalább 80%-kal passzol, többségében a párharcait is megnyeri, és lejátszott meccseket tekintve is komoly PL-tapasztalat áll mögötte. A paraméterek száma persze szinte végtelen. Csak bepötyögöd a kívánt paramétereket, és a rendszer már dobja is ki a szóba jöhető játékosokat” - magyarázta Fleig egy korábbi, BBC-nek adott interjújában. Eleinte az analitikusoknak is bele kellett szokniuk a ligába, sokszor érdektelen vagy téves adatokkal rabolták egymás és mások idejét, de a nagy kluboknál gyorsan rábukkantak, melyek azok a számok, amelyek igazán fontosak. ,A négy legjobb csapat abban is különbözik a többiektől, hogy ők passzolnak a legnagyobb pontossággal a támadóharmadban, mégpedig konzisztens módon. Amióta megszereztük Carlos Tévezt, David Silvát, Adam Johnsont és Yaya Tourét, 7,7%-kal nőtt a labdabirtoklásunk az ellenfél védőzónájában” - árulta el Fleig. „Persze ilyenkor nem csak egy rakás számhalmazt igazolunk le, ennél jóval összetettebb a dolog” - figyelmeztet az elemző. A nagyok között több klub is akad, amely legalább akkora figyelmet fordít a számokra, mint a City, vagy akár még nagyobbat is. A legtöbbjük persze mélyen hallgat erről; egyrészt mert nem szeretnék, ha kifürkésznék a titkaikat, másrészt azt sem szívesen vallanák be, hogy ennyire bíznak a számokban a döntéseik során. A közeg tagjain kívül nagyon kevesen tudják, milyen messzire is jutott napjainkra az analitika. „Nagyjából 32 miihó statisztikai eseménnyel rendelkezünk 12- 13 ezer mérkőzéssel kapcsolatban” - vallotta be 2011-ben Mike Ford, a Chelsea akkori fütballigazgatója. 2020-ban már kijelenthető: nem az a kérdés az elitfütballban, hogy használják-e a szakmai döntéshozatalok során a számokat, hanem hogy milyen módszertannal alakítsák szakmai döntésekké a többmilliós adatbázisokat. Hegedűs Henrik Az iparág mérföldkövei 1996 A digitális korszak kezdete: az Opta Sport megalapítása. Az első Opta-adat alapú publikációk a futballban (Sky Sports, Observer) 1997-1998 Az Opta lett a Premier League hivatalos adatszolgáltatója. Az első szezonban Excel-táblázatban küldték a mai szemmel meglehetősen szerény, de akkoriban hatalmasnak számító adatmennyiséget. 1999 A valós idejű adatgyűjtés korának kezdete Ausztráliában kísérletezték ki azt a lehetőséget, hogy mikrotechnológiai eszközökkel mérjék egy sportoló fizikai tevékenységét. A folyamatos teszteléseknek köszönhetően 2006-ban kezdte el a Catapult használni a rendszerét, először az ausztrál fociban. 2000 Elindult a német Transfermarkt oldala. Eredmények, statisztikák, adatok játékosokról és csapatokról. Megalapították a Scout7 scouting oldalt. mm\ß\ß JL A játékosok követésére, elemzésére specializálódott oldal ma már az Opta-cégcsoport része. ^ A Megkezdte működését az olasz Wyscout. mm\M w*T Játékos- és mérkőzéselemzés, scouting adatbázis, videóadatbázis, pdf-riportok. 2007-ben követte a kelet-európai piacra szakosodott vetélytársa, a szlovák és a magyar futball adatszolgáltatója, az InStat. íaya Touré (k), Carlos Tévéz, David Silva és Adam Johnson leigazolása után 7,7%-kal nőtt a ManCity labdabirtoklása az ellenfél védőzónájában (TASR/AP)
