Új Szó, 2020. június (73. évfolyam, 125-150. szám)
2020-06-16 / 138. szám
www.ujszo.com | 2020. június 16. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR Fogyasztási kúra Áfacsökkentés és plusztámogatás is remek fogyasztásélénkítő szer DUDÁS TAMÁS A elmúlt hónapok alapjaiban ren/ ■ M gették mega vilá- JL. M m á got és változtatták meg Szlovákiát is. A Focus közvélemény-kutató intézet rendszeresen felméri, mely társadalmi problémák aggasztják leginkább a lakosságot, és a májusi eredmények jól tükrözik a változásokat. A megkérdezettek 46 százalékát a gazdaság helyzete foglalkoztatja, ezt követi a Covid-19-betegség és a -járvány hatásai, a hazai egészségügy állapota. Jelentősen megugrott a munkanélküliségtől való félelem, ez a megkérdezettek 36 százalékát aggasztja. Összehasonlításképpen: tavaly ezt a problémát csak 22 százalék tartotta fontosnak. Ajárvány jól érzékelhetően növelte gazdasági félelmeinket, még az olyan témák is hátrább szorultak, mint a korrupció vagy az igazságszolgáltatás megtisztítása. Ez érthető is, hiszen az elmúlt hónapokban szinte csak negatív gazdasági hírek zúdultak a lakosságra, és sokakat már személyesen érintenek ajárvány miatti gazdasági problémák. A rossz hírek a múlt héten sem kerültek el minket, kiderült, hogy a szlovák ipar teljesítménye áprilisban 26 százalékkal csökkent, az export pedig egyszerűen összeomlott. A Szlovák Nemzeti Bank új előrejelzése sem ad okot optimizmusra, tovább romlottak a kilátások. A legvalószínűbb forgatókönyv szerint a szlovák gazdaság visszaesése ebben az évben meghaladja a 10 százalékot, és legjobb esetben is csak 2022-ben éri el újra ajárvány előtti szintet. A nemzeti bank elemzői arra is figyelmeztettek, hogy a világgazdaságban még mindig nagy a bizonytalanság, és ez tovább ronthatja a helyzetet. Szlovákia gazdaságajelenleg sem a külföldi, sem a belföldi keresletre nem számíthat. Európában áprilisban az autóvásárlás szinte teljesen leállt, és jó ideig eltart, míg visszatér a kereslet. A kínai piac újraéledése ugyan segít a szlovákiai autógyáraknak is, de a gazdaság húzóágazatára így is bonyolult hónapok várnak. Még nagyobb gond azonban a hazai fogyasztás visszaesése, amely a szlovák GDP körülbelül felét teszi ki. A felmérésben kimutatott félelmek a gazdaságban is megjelennek, válsághelyzetekben a háztartások visszafogják a fogyasztásukat és igyekeznek növelni megtakarításaikat. Nálunk a háztartások megtakarításai a bevételeik 10 százaléka körül mozgott a válság előtt, de 2020- ban várhatóan elérik a 17 százalékot. Érthető magatartás, viszont a visszafogott fogyasztás lassítja a gazdaság újjáéledését. Emiatt a vállalati befektetések is gyengélkedni fognak, amelyek szintén fontos részét képezik a GDP termelésének, válság idején ezért nagyon fontos lenne a hazai fogyasztás élénkítése. Ezt a háztartások bevételeinek növelésével lehet elérni, ami történhet adócsökkentéssel vagy akár direkt pénzügyi transzferrel is. Például a német kormány mindkét eszközt bevetette, az év hátralevő részére csökkentette az áfát, és a családok minden gyerekre 300 eurós többlettámogatást kapnak. Nyilvánvalóan a szlovák kormány lehetőségei korlátozottabbak, de a hazai kereslet élénkítése érdekében szükség lenne hasonló megoldásokra. A kormány gazdasági elsősegélyprogramja megfelelő volt, de itt az idő, hogy terítékre kerüljön a gazdaságélénkítés. Vissza kell állítani a hazai fogyasztók bizalmát, mert a szlovák gazdaság pillanatnyilag csak erre a pillérre tud támaszkodni. HOTRHPi Határnyitás (Kotrha) Putyin: Mire kifejlesztik, mi elhárítjuk Mire a többi ország is kifejleszti hiperszonikus fegyverét, Oroszországnak már lesz eszköze az ellene való védekezéshez - jelentette ki Vlagyimir Putyin. „Meg fog jelenni a hiperszonikus fegyver a vezető katonai hatalmak arzenáljában, de úgy gondolom, kellemes meglepetést tudunk majd okozni partnereinknek azzal, hogy mire megjelenik náluk ez a fegyver, nálunk nagy valószínűséggel megjelenik a vele való küzdelem eszköze” - mondta az orosz elnök egy tévéinterjúban. Korábban Putyin azt állította, az orosz hiperszonikus fegyver megjelenése fölöslegessé tette mindazokat a kiadásokat, amelyeket más országok Oroszország katonai feltartóztatására fordítottak, és a történelemben először fordul elő, hogy Moszkva a csúcstechnológiájú fegyverek kifejlesztésében megelőzte a többi országot. A TASZSZ orosz állami hírügynökség összefoglalója szerint az orosz hadseregnél a tavalyi év végén állt fel az első hiperszonikus, irányítható szárnyas siklóblokkal felszerelt Avangard interkontinentális rakétarendszerrel rendelkező ezred. Folytatódik más hiperszonikus fegyverrendszerek, egyebek között a Cirkon hajóelhárító szárnyas rakéta és a Szármát hadászati rakétarendszer tesztelése is. „Amikor megszűnt a Szovjetunió, elkezdődött egy kísérlet, hogy azok, akik a hidegháború győzteseinek tekintették magukat, maguk alá rendezzék a világot. Lényegében elkezdték semmibe venni a nemzetközi jogban létrejött normákat és átszabni a világot” - fejtegette Putyin, hogy miért volt szüksége Moszkvának a hiperszonikus fegyverre. Az indokok között sorolta azt is, hogy az Egyesült Államok felmondta az átfogó hadászati rakétavédelem kiépítését megtiltó ABM-megállapodást. Putyin szerint Oroszország és az Egyesült Államok között egyensúly van a nukleáris fegyverek terén, mind a robbanótöltetek, mind a hordozóeszközök tekintetében, de a csúcstechnológiájú fejlesztésekben „kétségtelenül Moszkva vezet”. Mint mondta, Oroszország világelső a hagyományos katonai potenciál korszerűsítésében is. (MTI) I 7 Kutya idők HEGEDŰS NORBERT Kutya egy helyzetben találta magát kicsiny szlovákiai magyar közösségünk, az elmúlt hetek eseményei viszont kirajzoltak előttünk két lehetséges jövőképet. Nekünk pedig nemsokára választanunk kell. A memorandumgate két dologra volt jó. Először is, megmutatta, hogy Matovic addig barátkozik velünk, amíg jó gyerekek vagyunk, és nem kérünk tőle semmi komolyat. A másik: a vak is látja, hogy MKP-n belül komoly érdekellentétek vannak. Előfordul, hogy nem tudja a jobb kéz, mit csinál a bal, és ha gebasz van, mindenki a másikra mutogat. Ebben persze nincs semmi új, érdekcsoportok, torzsalkodások minden pártban vannak, csak ahol nagyobb a pártfegyelem, ott nem teregetik ki ennyire a szennyest. Ha a memorandum körüli cirkusz ezen érdekcsoportok ütközésének tudható be, az nem túl fényes jövőt vetít előre. Ne feledjük ugyanis, hogy az MKP tisztújítás előtt áll, hamarosan új vezetést kell választania. Két narratíva feszül egymásnak a párton belül az esemény magyarázata kapcsán, és mindkettőben van némi igazság. Lehet, hogy nem így kellett volna. De abban is van valami, hogy mikor, ha nem most. A helyzet az, hogy egy trianonos buliból nem lehet jól kijönni magyarként. Nincs olyan forgatókönyv, ahol egy ilyen „baráti találkozóról” jó szájízzel jönnénk el. Itt csak Matovic nyerhetett, és be is söpört mindent. El sem kellett volna menni. Persze akkor lőttek a jövőbeli fényes MKP-OLaNO együttműködésnek, úgyhogy jó képet kellett vágni hozzá, és ki kellett hozni a helyzetből a maximumot. Ez van, ha nem mi osztjuk a lapokat. A helyzet jól rávilágított arra a dilemmára is, amely előtt az MKP áll, lényegében az egész szlovákiai magyarsággal együtt. A parlamenti képviselet hiánya miatt fontosnak tűnhet, hogy jó kapcsolatokat alakítsunk ki a kormánnyal. És miért is ne tennénk, főleg ha a kormányfő - legalábbis a szavak és a gesztusok szintjén - nyitott az ilyesmire. Persze, igazodnunk kell hozzá, hagynunk kell, hogy néha hülyét csináljon belőlünk és rá kell bólintanunk az ökörségeire. De cserébe nyugalom lesz, és talán akad egykét pozíció a magyaroknak is. Miért ne? Csak kussolni kell. Van egy másik út is. Ennek lényegét már 1981 -ben megfogalmazta Földes László a Kopaszkutya című'dalban: „Le kell menni kutyába! Légy a kutyák királya! Ne királyok kutyája!” (A klasszikusabb műveltség kedvelői Petőfi Sándornál is hasonló üzenetre lelhetnek a Farkasok dala/Kutyák dala verspárban, jelezve, hogy az a bizonyos balsors tényleg régóta tép.) Ez az út nehezebb és több konfliktussal jár. Ha ugyanis úgy döntünk, hogy nem mondunk le a saját méltóságunkról és arról a jogról, hogy a sorsunkról mi magunk döntsünk, akkor annak ára lesz. Kevesebb pénz, kevesebb pozíció, több vita, nehezebb boldogulás. Ráadásul senkire nem mutogathatunk, ha valami hülyeséget csinálunk. A szabadság felelősséggel jár és ez félelmetes is tud lenni. Egyszerűbb egy erős kezű vezetőt követni, aki ugyan néha odacsap, de gondoskodik is az embereiről. Ezért félek egy kicsit az MKP tisztújításától. Jó lenne, ha az elnöki pozícióért folyó harcban víziók, jövőképek, konkrét tervek csapnának össze, és nem az döntene, hogy ki van jóban Budapesttel, Matoviccsal, esetleg mindkettővel. Az a baj, hogy eddig csak a könyöklés látszik, a pozícióharc. Tudom, hogy ez egy kutya helyzet. Nagy a tét, és ha rossz döntés születik, ez a tisztújítás akár az utolsó lehet. De választani kell: kutyák királya, vagy királyok kutyája. És nemcsak az MKP-nak, hanem minden szlovákiai magyarnak. Ami engem illet, sajnos le sem tagadhatom, hogy kopasz kutya lennék (szó szerint). Ez nem jár túl sok előnnyel, de cserébe akkor ugatok, amikor jólesik. Apró szabadság ez, de sajnos csak az tudja igazán értékelni, akire már ráhúzták a szájkosarat. FIGYELŐ Kezdhetünk tartani a kínai haderőtől Kína felemelkedése katonai kihívás, amellyel többet kell foglalkoznia a NATO-nak - mondta a szövetség főtitkára a Welt am Sonntag című német lapnak. Jens Stoltenberg hangsúlyozta, Kína megerősödése alapvetően megváltoztatja a globális hatalmi egyensúlyt, és ugyan gazdasági lehetőség is, de elsősorban katonai, hadászati kihívás és gazdasági fenyegetés Európára nézve. A világ második legnagyobb katonai költségvetésével gazdálkodó kínai hadsereg több mint 2000 rövid, közepes és nagy hatótávolságú rakétafegyverrel rendelkezik. Kína nagyon sok pénzt fordít nukleáris fegyverekre és nagy hatótávolságú rakétákra, amelyek akár Európát is elérhetik. Stoltenberg kiemelte, a NATO-tagoknak közösen kell szembenézniük ezzel a kihívással. A kínai arzenálban különösen figyelemre méltó a DF-21D nagy hatótávolságú rakéta, amellyel tengeri célpontokra lehet csapást mérni. Peking ki akarja szorítani az Egyesült Államokat a csendesóceáni térségből, hogy átvegye az ellenőrzést a kereskedelmi útvonalak felett, ennek pedig közvetlen hatása lenne az európai gazdaságra, amely kiszolgáltatottá és akár zsarolhatóvá válhatna. „Kína egyre közelebb jut Európa kapujához”—fogalmazott a NÄTO-főtitkár, Peking megjelent a sarkköri térségben, Afrikában és a Földközi-tengeren is, „erőteljes beruházási tevékenységet folytat az európai kritikus infrastruktúra területén”, a digitális, online térben. Stoltenberg hangsúlyozta, Peking ugyan egyetlen tagországra sem jelent közvetlen fenyegetést, a Délkínai-tenger térségében viszont egyre erőteljesebben igyekszik korlátozni a közlekedés szabadságát a nemzetközi vizeken, ami igen nyugtalanító. Ugyanakkor egyértelmű, hogy a Dél-kínai-tenger nem bevetési terület a NATO számára. (MTI)
