Új Szó, 2020. június (73. évfolyam, 125-150. szám)

2020-06-16 / 138. szám

www.ujszo.com I 2020. június 16. KÖZÉLET 3 Csak álom marad a Szoroskői-alagút Érsek Árpád (jobbra) az R2-es folytatásáért meghirdetett tüntetésen, 2017-ben (TASR-feivétei) A Szoroskői-alagút projektje ► A Nemzeti Autópálya-kezelő Társaság (NDS) tavaly évvégén írta ki a versenyt az R2-es gyorsforgalmi út Rozsnyó-Szádalmás közti 14 kilométeres szakaszára, melynek részét képezi a több mint négy kilométeres Szoroskői-alagút és további 12 híd. ► Tegnapjúnius 15-én járt le a határidő az ajánlatok benyújtására. ► A győztessel 2020 végéig kellett volna aláírni a szerződést, a munkálatok a tervek szerint 1825 napot, több mint öt évet vettek volna igénybe. ► Az NDS és a közlekedési tárca jelenleg keresi a módját annak, hogyan lehetne legálisan leállítani a versenyt. DEMECS PÉTER Pozsony. Bár még tart a déli R2- es gyorsforgalmi út Rozsnyó és Szádalmás közti, Szoros­­kői-alagutat magába foglaló szakaszénak megépítésére kihirdetett verseny, a közlekedési tárca lapunknak elismerte, mindent elkövetnek annak érdekében, hogy az alagutat tartalmazó projekt ne valósuljon meg. A jelenlegi válsághelyzetben nincsenek meg a kellő anyagi források az építkezés finanszírozására. Az előző kormányban a Híd pri­oritásként kezelte az R2-es folyta­tását, a párt képviselői a Szoroskői­­alagút megépítéséért tartott tünte­tésen is részt vettek nem sokkal az­után, hogy a pénzügyminisztérium szakértői először kérdőre vonták az egész projektet. „Egyetlen tendert sem lehet kiír­ni anélkül, hogy a pénzügyminisz­térium ne bólintana rá. Az R2-es építéséért tartott tiltakozó akciók elsősorban arra voltak jók, hogy nyomást gyakoroltunk a pénzügy­minisztériumra. A legnehezebb tárgyalások még előttünk vannak, ám meggyőződésem, hogy a szó­ban forgó tendereket ki fogjuk írni” - mondta a 2017-ben tartott tünte­tésen Bugár Béla, a Híd akkori el­nöke. A versenyt végül tavaly év végén kiírta az Érsek Árpád vezette közlekedési tárca, a problémáknak viszont ez sem vetett véget. Számos kérdőjel A pénzügyminisztérium alá tarto­zó Értéket a Pénzért (UHP) elemző­­csoport az idei parlamenti választás előtt, nem sokkal a tender kihirdeté­sét követően kiadott egy elemzést, melyben megkérdőjelezte az egész projektet, s arra figyelmeztetett: te­kintettel arra, hogy a tervezett út, il­letve az alagút geológiailag rendkí­vül kiszámíthatatlan hegyvidéken épülne, valószínűsíthető, hogy a ké­sőbbi komplikációk miatt megemel­kedne az egész projekt ára, s az épít­kezésre meghatározott több mint öt évet sem sikerülne betartani. Az R2-es szóban forgó szakaszá­val kapcsolatban ráadásul nemcsak geológiai, hanem finanszírozási problémák is felmerültek. Az állam­nak nem volt pénze az útépítésre, ám a tárca előző vezetése abban bízott, hogy uniós forrásokból lehet majd fi­nanszírozni az építkezést. Azóta ki­derült, az Európai Bizottság minden jel szerint nem adná áldását ennek az útszakasznak a finanszírozására: te­kintettel a helyi forgalomsűrűségre ugyanis túl nagy kiadásról lenne szó. Érsek Árpád az Új Szónak el­mondta, megérti, hogy jelenleg nincs pénz az út építésére, az UHP kritiká­ját viszont elutasítja. „Ha az Értéket a Pénzért elemzőcsoport véleményén fog múlni az infrastruktúra bővítése az országban, akkor soha semmilyen út nem épül meg. Korábban az R2 folytatását is kifogásolták Kriván és Mytna között. Én akkor a projektet bevittem a kormányülésre, az rábó­lintott és ki voltak lőve” - tette hozzá a volt a miniszter. Meghiúsult terv Az új közlekedési miniszter, And­rej Dolezal (Sme rodina) már nem rejti véka alá, hogy az elődje által meghirdetett projekt teljes leállításán dolgoznak.,,Áz R2-es gyorsforgalmi út Rozsnyó-Szádalmás (Szoroskői­­alagúttal) szakaszára kihirdetett ver­senytárgyalás még folytatódik. Olyan szakaszról van szó, amelyet a jelen­legi válsághelyzetben nem lesz lehe­tőség az állami költségvetésből fi­nanszírozni. A Nemzeti Autópálya­kezelő Társaság (NDS) ezért keresi a módját annak, hogyan lehetne az erre a szakaszra kiírt versenyt törvényes módon eltörölni. A versenytárgyalást csak a vonatkozó törvényben meg­határozott pontos indokok alapján le­het megszüntetni, tehát nem a mi­niszter vagy a minisztérium önké­nyes döntéséről van szó” - mondta az Új Szónak a közlekedési tárca szóvi­vője, Ivan Rudolf. Veronika Remisová (Za l’udí) be­ruházásokért felelős miniszterelnök­helyettes a Kassai kerületben tett lá­togatása során közölte: alternatívát kell keresni a Szoroskői-alagút pro­jektjéhez. „A közlekedési tárcának kell jelenleg felmérnie a kialakult helyzetet, ám a mi szemszögünkből egy nagyon rosszul előkészített pro­jektről van szó. A Szoroskői-alagút az előző kormány tipikus öröksége. Ne­künk, a Za l’udí pártban meggyőző­désünk, hogy a régióknak szüksége van jó infrastruktúrára, ezért a kor­mányban azt fogjuk javasolni, hogy találjuk meg a projekt alternatíváját” - állítja Remisová. Nincs alternatíva Érsek szerint viszont ebben az esetben nem létezik alternatíva. „A hegyoldalban aligha tudnak utat szé­lesíteni. Az egyetlen megoldás az alagút” — mondta lapunknak a volt miniszter, hozzátéve: az elemzők ajánlásai alapján több alkalommal módosítottak a projekten, a jelenlegi formája pedig már megállta a helyét. „Nem mondom, hogy tökéletes volt, de minden hiányosságot orvosolni lehetett volna, idővel meg a szüksé­ges anyagi forrásokat is megtalálták volna. Ha leállítják az egész projek­tet, utána már nagyon nehéz lesz va­lamikor újrakezdeni” - állítja Érsek. Egyre többet fizetünk az élelmiszerekért MOLNÁR IVÁN A koronavírus-járvány okozta recesszió miatt az árak növe­kedési üteme májusban ugyan másfél éve nem látott mély­pontra esett vissza, az élelmi­szerek azonban továbbra is látványos ütemben drágultak, ami elsősorban a nyugdíjasok családi kasszájában okozott felfordulást. ’ Pozsony. A Statisztikai Hivatal legfrissebb jelentése szerint május­ban az egy hónappal korábbihoz ké­pest szinte egyáltalán nem nőtt az át­lagos árszint, és az éves infláció is csupán 2 százalék körül mozgott, amire Szlovákiában nagyjából más­fél éve nem volt példa. „A tavalyi év utolsó és az idei év első két hónapjá­ban már rendre 3 százalék körül moz­gott az infláció, a koronavírus-járvány kitörése miatt azonban márciustól fo­kozatosan csökkent a drágulás üte­me” - nyilatkozta lapunknak Éva Sa­dovská, a Wood & Company befek­tetési és tanácsadó társaság elemzője. Épp a világjárvány miatt azonban az egyes termékek között látványos kü­lönbségek vannak. Olcsóbb tankolás Az alacsonyabb infláció elsősor-Éves szinten jóval drágább a teli bevásárlókosár (TASR-feivétei) ban a látványosan csökkenő üzem­­anyagáraknak köszönhető. „A közle­kedés az elmúlt hónapban csaknem 8 százalékkal volt olcsóbb az egy évvel korábbinál, ami egyértelműen a kő­olaj világpiaci árának a zuhanásával magyarázható. Mivel a járvány miatt jóval kevesebbet utaztunk, üzem­anyagból is kevesebb fogyott, és a csökkenő kereslet az árakon is meg­látszott. A szlovákiai töltőállomáso­kon így még a múlt hónap végén is csaknem az ötödével olcsóbban tan­kolhattunk, mint az idei év elején” - mondta el Eubomír Korsnák, az UniCredit Bank elemzője. Dráguló élelmiszer Hogy az árszint növekedése nem állt meg, az foként az élelmiszerek számlájára írható. Ezek csak az el­múlt hónapban 1,3 százalékkal drá­gultak, az egy évvel korábbihoz ké­pest pedig nagyjából 5 százalékos ár­ugrást mért a Statisztikai Hivatal. Azonban az élelmiszerek között is látványos eltérések vannak. A gyü­mölcs ára csak májusban több mint 5, a húsé pedig több mint 2 százalékkal nőtt, drágult azonban a kenyér, a tej, a sajt, a tojás és az alkohol is. A zöld­ségekhez, az olajhoz és az édességek­hez ezzel szemben valamivel olcsób­ban juthattunk hozzá, mint április­ban. „Az élelmiszerek drágulásához továbbra is hozzájárultak azok a té­nyezők is, amelyekről a koronavírus­­járvány előtti időszakban sok szó esett: a növekvő bérköltségek, a ser­téspestis és a kedvezőtlen időjárás. A- koronavírus-járvány, és az élelmi­szerek iránt emiatt növekvő kereslet már csak a hab a tortán. És akkor még nem említettük, hogy áprilisban és májusban a mezőgazdaságban is sú­lyos gondot jelentett az alkalmazot­tak hiánya” - tette hozzá Sadovská. Bajban a nyugdíjasok Az elmúlt havi áremelkedések leg­nagyobb vesztesei a nyugdíjasok. A Statisztikai Hivatal legfrissebb jelen­tése szerint, míg az alkalmazottak fo­gyasztói kosara szerint számolt inf­láció májusban 1,9 százalék volt, a nyugdíjasoké 2,4 százalék. Ezért az élelmiszerárak tehetők felelőssé, ezek ugyanis az idősebbek fogyasztói ko­sarában jóval nagyobb arányban van­nak jelen. „A jó hír, hogy az elkövet­kező hónapokban az élelmiszerárak növekedési üteme már csökkenhet” - mondta el Sadovská, aki szerint eh­hez hozzájárul az is, hogy a lakosság - a gazdasági visszaesés miatt - jóval óvatosabban költekezik majd. Kors­nák szerint ugyanakkor az üzem­anyagok ára az elkövetkező időszak­ban már tovább nőhet, a májusi 2 szá­zalékos éves drágulásnál az elkövet­kező hónapokban így már valamivel nagyobb lesz az infláció.

Next

/
Thumbnails
Contents