Új Szó, 2020. június (73. évfolyam, 125-150. szám)

2020-06-15 / 137. szám

141 AUTÓ-MOTOR 2020. június 15. I www.ujszo.com A prototípusok álcázásának titkai A fejlesztés alatt álló autóknál jelenleg használt, fekete-fehér maszkírozást eredetileg hadihajóknál használták DEMECS PÉTER Pozsony. Nap mint nap több száz olyan autó járja az utakat világszerte, amelynek igazi formáit elrejtették. Hogyan is álcázzák a prototípusokat? Nyílt titok, hogy az álcázott mo­dellekről nyilvánosságra hozott „kémfotókat” gyakran maguk az autógyártók rendelik meg egy-egy modell marketingstratégiájának keretében. Hiszen nincs attól egyszerűbb dolog, mint „véletle­nül” lefotózni az úton egy autót, a képet kiegészíteni néhány, az új modellről szóló alapinformációval, s szétküldeni a hírt a nagyvilágba. A képekre világszerte azonnal rá­csapnak a szakportálok, minek kö­szönhetően az új modell vagy pro­totípus korlátlan teret kap a médiá­ban anélkül, hogy ez a gyártónak akár egy centjébe is került volna. Persze az autógyártók ezt soha nem fogják kerek perec elismerni. Miért fontos az álcázás? Egészen egyszerűen azért, mert egy-egy új modell fejlesztése során az utolsó lépés a közúti próba. Egy modellel, mielőtt szériagyártásba kerül, több millió kilométert tesz­nek meg különböző utakon és idő­járásban. A prototípus reális visel­kedését az utakon nem lehet szimu­lálni, teljesen mindegy, milyen korszerű technológiák állnak a ter­vezők rendelkezésére. Azt, hogy milyen egy autó, csakis az úton, ve­zetés közben lehet kideríteni. En­nek a tesztelésnek pedig az elke­rülhetetlen velejárója az álcázás, hiszen az autókat a közúti forga­lomban használják. Nem új találmány Az álcázást nem az elmúlt né­hány évben találták ki, a technoló­gia és maga az ötlet már több mint százéves. 1918-ban az angol Nor­man Wilkinson festőt kérték fel ar­ra, hogy próbálja a lehető leghaté­konyabban álcázni a brit haditen­gerészet hajóit. Ő rukkolt elő a fekete-fehér csíkozással. Abban bíztak, a hajók formáinak elrejtése olyannyira megtéveszti az ellensé­get, hogy az nagyobb eséllyel lő majd félre vagy találja el a hajó ke­vésbé kritikus pontjait. Ezt a tech­nikát alkalmazzák jelenleg is a leg­modernebb autók formáinak elrej­tésére. Persze jelenleg már nem az ellenség, hanem a fotósok, az új­ságírók megtévesztésére szolgál a maszkírozás. S míg a csatahajók álcázásához a fehér és a fekete színek kombiná­cióját használják, jelenleg bármi­lyen színkombinációban legyártják a fóliákat. Nemegyszer pedig épp az a fontos a reklám szempontjából, hogy a modell, melynek valódi for­máit még titokban tartják, figye­lemfelkeltő legyen. Ez volt például a Skoda Kodiaq esete, amely még a modell hivatalos bemutatása előtt látványos álcázással mutatkozott be a 2016-os Tour de France kerék­párverseny utolsó napján Párizs­ban. Ugyancsak érdekes volt a Toyota Supra A90 álcázása, amelyet egye­bek mellett a rajtzászló mintázata ihletett. Csehországban pedig épp ezekben a napokban találkozhatnak az elektromos SUV, az Eniaq iV A speciális fóliák felragasztása többórás munkát vesz igénybe, a felvételen épp a BMW hármas sorozat eltakarását tö­kéletesítik (A BMW felvétele) Az új Skoda Eniaq iV jelenleg ezzel a zöld külsővel járja az utakat (Skoda-felvétel) AToyota Supra A90 álcázós mintázatát a Toyota Gazoo Racing színei és a rajtzászló ihlette (Toyota-felvétel) |§gP A Skoda Kodiaq nem sokkal a modell premierje előtt mutatkozott be látványos maszkírozással a 2016-os Tour de France kerékpárverseny utolsó napján Párizsban (Felvétel: Skoda) zöldre fóliázott változatával. A mintázat és a forma kifejlesztése 120 óráig tartott, az egész autó be­­takarásához 18 négyzetméternyi fóliát használtak fel a Skoda tech­nikusai. Minden nem takarható el A gyártásra készülő modelleket nemegyszer az összes kontinensen tesztelik, így nemcsak a járgány­nak, hanem az álcázásához használt anyagoknak is ki kell bírniuk plusz 40 fokos hőségeket, de akár a mí­nusz 30 fokos fagyokat is. A maszkírozásnak viszont van­nak korlátái is. Mivel a prototípu­sokat reális közúti forgalomban használják, be kell tartani a vonat­kozó előírásokat is. Ezért az autó­kon nem takarhatják el például a fényszórókat, az irányjelzőket, vagy a féklámpákat. Másrészt vi­szont arról sem szabad megfeled­kezni, hogy a sofőrnek, esetleg az autóban közlekedő technikusoknak dolgozniuk kell, így a klímarend­szer működéséhez elkerülhetetlen légbeömlőket sem lehet eltakarni. Természetesen ügyelnek az autó utasterére is, ezért ha a prototípus felügyelet nélkül marad valahol az utcán, például tankolás közben, ak­kor az ablakait és a műszerfalat is speciális, nem áttetsző fóliákkal el­takarják. A szériagyártásra készülő modell formáit tán úgy lehet a leghatéko­nyabban eltakarni, ha a speciális mintázatú fóliát kemény takaróle­mezekkel egészítik ki. Ilyen lapukat szerelnek gyakran az autó oldalára vagy akár a motorháztetőre is. Nem árt tudni, hogy mielőtt ilyen autókkal kihajtanak az útra, az il­letékes közlekedési hatóság vizs­gálja meg, hogy alkalmas-e az adott modell a közúti forgalomban való használtra. Egy ilyen járgány vo­lánja mögé sem ülhet akárki, a so­főrök speciális, rendszerint két évig tartó képzéseken esnek át. Aki a prototípusokat csak zárt tesztpá­lyákon fogja vezetni, annak még egyszerűbb dolga van, aki reális forgalomban használja az autót, annak még speciális stresszteszte­­ket is abszolválnia kell. Sajátos technikák Az autógyártók egyébként kü­lönböző módon álcázzák modellje­ik. Az egyedi, 3D mintázatú fóliá­kat nemegyszer a már említett takarólemezekkel is kiegészítik, hogy még inkább megzavarják a kívülállókat. Ilyen esetben is fon­tos, hogy a közúti próbák tapaszta­lataira ne legyen hatással a masz­kírozás, ezért a fontos alkatrésze­ken nem változtatnak. Hiába keres­nék a prototípuson a márka lógóját, vagy a modell nevét. Rendszerint az ablakokat is részben eltakarják, hiszen ezek formája is sokat elárul­hat a leendő modell vonalvezetésé­ről. Magának az álcázásnak pedig több fázisa van. Az elsőben teljes egészében, a lehető legjobban el­takarj ák az autót. Ekkor kerülnek fel a takarólemezek is. A második fá­zisban már csak az adott modellről leginkább árulkodó részeket szok­ták eltakarni. A legutolsó részben pedig nemegyszer már csak egy egyszerű fóliát alkalmaznak, így az adott prototípus már csak minimá­lisan tér el a szériagyártású válto­zattól.

Next

/
Thumbnails
Contents