Új Szó, 2020. június (73. évfolyam, 125-150. szám)
2020-06-02 / 126. szám
Mindegy, hogyan, csak rajtoljon el a Premier League 10-11. oldal 2020. június 2., kedd, XVI. évfolyam, 20. szám A 1980-as évek/■ ___ ben indult meg LJ f W a futball gaz/ ^ g dasági felemel-JL. m, A J kedése. Egyre busásabb tv-szerződések köttettek, a nagy bajnokságok megnyitották kapuikat a légiósok előtt. A következő fejlődési hullámban Európa leggazdagabb klubjai megújították a stadionjaikat, az infrastrukturális beruházások után pedig még több bevételük keletkezett. A folyamat bizonyos szempontból 1995. december 15-én tetőzött, és változtatta meg alapjaiban az európai labdarúgás arculatát: az Európai Bíróság ugyanis ezen a napon tette nyilvánossá az ítéletet, amelyet Jean-Marc Bosman 1993. október 1-jén indított ügyében hozott. A Bosmanszabály mindent megváltoztatott. A döntés felszabadította a piacot, a tvközvetítésekből származó bevételek segítségével a nagy klubok még nagyobbak lettek. Németországban például a Bayern München ekkor vált „FC Hollywood” becenéven ismertté. A modern futball hamarosan megfizethetedenné vált a kis klubok számára. Bár fellángolásaik (egyegy negyeddöntő) még akadtak, az olyan városok klubjai, mint Eindhoven, Rotterdam, Glasgow, Amszterdam vagy Nottingham, levonultak a porondról. A Deportivo, a Parma, a Leeds United, a Valencia vagy a Borussia Dortmund eközben a csődig hajszolta magát. Átalakul a piac A labdarúgás gazdasági fejlődésével a legnépszerűbb klubok hatalmas előnybe kerültek, ám Karl-Heinz Rummenigge szerint a koronavírus-járvány miatti válság alaposan átalakítja majd a piacot a labdarúgásban. „Minden válság lehetőség is egyben. Az átigazolási díjak és a játékosok fizetése egészségtelen nagyságokat ért el” - fogalmazott nemrégiben a Bayern München vezérigazgatója. Hozzátette: az új futballisták szerződtetésének összege a 25 éve bevezetett Bosman-szabály óta először fog csökkenni, és a racionalitás kerül előtérbe az üzletben. „Jól ismerem a fontosabb európai klubok számait, és elmondható, hogy a költségvetés nagyságától fuggedenül mindegyik számára most a fizetőképesség megőrzése a kérdés” - mondta a Bayern München vezetője. „Jelenleg a klubok bevétele nulla. Nekünk nagy szerencsénk van, hogy az elmúlt években sikerült tartalékot képeznünk. Ugyanakkor ez a tény azt is jelenti, hogy szolidárisnak kell lennünk másokkal. Az erős vállnak meg kell támasztania a gyenge vállat” — jelentette ki a 64 éves Rummenigge. Természetesen a Bundesligára is negatívan hat a koronavírus-járvány, a nagy képet nézve azonban éppen a német foci jöhet ki a legjobban a pandémiából. Kiszámított gazdálkodás, biztos jövőkép Németországban a kluboknak nincsenek tulajdonosai, sem magánszemélyek, sem cégek, sem pedig (Fotó: TASR/AP) A Borussia Dortmund legyőzésével a Bayern München kézzelfogható közelségbe került zsinórban nyolcadik bajnoki címéhez A Bayern emeli fel és húzza vissza a Bundesligát a szurkolók nem birtokolják az egyesületet. Bizonyos szempontból olyanok a klubok, mint mondjuk a Nemzetközi Vöröskereszt, vagy éppen a Munkáspárt; jogi entitások, de kézzel fogható tulajdonosuk nincs. Ennek megvan az az előnye, hogy egy tulajdonos nélküli klubot nem lehet eladni vagy elköltöztetni, ahogy az amerikai franchise-rendszerű sportvállalkozások esetében mondjuk lehetséges. A német sportklubok hagyományosan nonprofit egyesületek, létezésük célja a közjó szolgálata, a közjóért cserébe pedig éves tagdíj ellenében bárki a tagja lehet, és a tagdíjért cserébe használhatja a sportklub által kínált szolgáltatásokat. Amennyiben nagykorú, minden klubtagnak joga van szavazni (más napirendi pontok mellett) az egyesület képviselő testületének öszszetételéről és az elnök személyéről a rendes éves taggyűlés keretében. Éppen ez az oka annak is, hogy a német klubok nem egyértelműen törekszenek a ‘ tagság növelésére, hiszen minél nagyobb a tömeg, annál nehezebb kontrollálni. Az Eintracht Frankfurt 1988-as közgyűlése például legendásra sikeredett mintegy 2000 sör elfogyasztása mellett, az egyik heves felszólaló például mintaszerű jobb horoggal fektette ki az őt távozásra felszólító rendezőt, aki egyébként a német női bokszválogatott szövetségi kapitánya volt. Visszatérve az alapvető témánkhoz, a klubok a fenti rendszerben működtek az 1990-es évekig, pusztán annál az oknál fogva, hogy a német szövetség (DFB) nem engedélyezte más működési elvvel operáló klubok részvételét a nemzeti bajnokságokban. A Bayern a pénzpiacon is okos A nagy klubok azonban nem voltak maradéktalanul elégedettek az elzárt pénzcsappal, hiszen amíg az általános európai modell lehetővé tette iparmágnások és arcátlanul » Minden válság lehetőség is egyben Az átigazolási díjak és a játékosok fizetése egészségtelen nagyságokat ért el gazdag olajsejkek megjelenését, addig Németországban maximum nagylelkű pártolók fektethettek pénzt a klubokba, elsősorban politikai megfontolásból, vagy szimpla presztízsből. 1997- ben a BVB akkori elnöke, Gerd Niebaum már a vészharangokat is megkongatta. „Ha ragaszkodunk a régi struktúrához, jelentősen csorbul majd az európai versenyképességünk a gazdasági egyenlőtlenségeknek megfelelően” - hajtogatta. A DFB-re nehezedő nyomás egyre nőtt, muszáj volt lépniük, és ezen a ponton jött létre az 50+1%-os szabályozás. A DFB azzal a huszárcsínnyel oldotta meg a helyzetet, hogy kikötötte: a klubokban csak olyan cégek vehetnek tulajdonrészt, amelyek az anyaklub tulajdonában állnak, azzal a kikötéssel, hogy ha ilyen cégek értékesítik a részesedésüket, akkor a szavazati jogok 50%-a plusz egy szavazat a céget létrehozó anyaklub tulajdonában kell, hogy maradjon. Ennek szellemében a Bayern München (mint anyaklub), létrehozta a Bayern München Kff.-t, és ennek a cégnek a 10-10%-át adta el az Adidasnak és az Audinak, 80%-ot pedig megtartott magának. Ez az okos döntés lehetővé tette a klubok számára, hogy mégis csak két lovat üljenek meg, ráadásul a szabályozás igen népszerűnek is bizonyult Németországban, hiszen lehetedenné teszi, hogy multimilliárdos üzletemberek csekkfüzeteinek játszótere legyen a Bundesliga. BUNDESLIGA The show must go on A hedonizmusra a szurkolók sem vevők Németországban az elsők között jelentek meg a „Gegen den modemen Fussball” (A modem futball ellen) feliratú tiltakozó transzparensek, elsősorban a Bayern München fanatikusainak köszönhetően, és ha nem is futótűzként, de a jelenség, ami a németországi futball elkommercializálódása ellen irányul, a többi pályára is átterjedt a stadionok nevének eladása, az emelkedő jegyárak, a fehér pólós hirdetőtáblává degradált szurkolók ellen. A vérbeli drukkerek harca ez, a tömött bukszájú, betanított nézőket kívánó klubok, még inkább szponzorok ellen. A Bundesliga többek között azért is van bizonyos szempontból lemaradva a három nagy liga mögött, mert Németországban a klubok 51%-nak a klub saját tulajdonában kell állnia - így nyilván a teljhatalomhoz szokott pénzemberek nem tolonganak, hogy BL (egyáltalán bármilyen) sikerekre valós sansszal induló csapatokat építsenek, helyesebben vásároljanak, hiszen erről van szó. Természetesen a Bundesligának is . ellensúlyoznia kell a tőkeveszteséget, amit a szigorú szabályozás okoz. 2020-ban ennek egyik eszköze az lett, hogy a liga hetekkel a többi topliga előtt beindította a focit, megszerezve ezzel az egész világ figyelmét. A DFB nem véletlenül tornázta fel közel 10 millióra a különböző pártoló tagok számát, nem véledenül árasztották el Közép-Kelet-Európát, Ázsiát, de még Amerikát is közvetítésekkel. Állandóak a különböző akciók, fairplay szerveződések, folyamatosan zakatol a kőkemény marketinggépezet, egyremásra bukkannak fel az ázsiai vagy észak-amerikai játékosok a ligában - mint például a Bayern Münchenben Alphonso Davies. A liga népszerűsítése tehát jó úton halad, már csak a belső kompetitivitásával kellene kezdeni valamit. A Bayem megállíthatatlan Már csak azért is, mert alig indult újra a bajnokság, szinte azonnal el is dőlt - legalábbis így látja a korábbi Bayern-sztár Bastian Schweinsteiger, aki szerint eldőlt a német futballbajnoki cím sorsa azzal, hogy az éllovas Bayem München 1-0-ra legyőzte idegenben a Borussia Dortmundot. „Már lehet küldeni Münchenbe a salátástálat” - mondta a 2014-ben világbajnok játékos utalva a végső győztesnek járó trófeára. Hozzátette: összességében ez az eredmény nem tesz jót a Bundesli- ' gának, „mert jobb lett volna szoros meccseket látni és izgalmat átélni a szezon végén”. A bajorok a mostani sikerrel óriási lépést tettek az újabb bajnoki cím felé, öt fordulóval a zárás előtt ugyanis már hét ponttal vezetnek üldözőjük, a legyőzött BVB előtt. A Bayem sorozatban nyolcadik elsőségére hajt a Bundesligában, így talán nem túlzás azt állítani, hogy ahhoz, hogy igazán vonzó legyen a liga a nézőknek, a bajorok egyeduralmával kellene kezdeni valamit az ellenfeleknek A BVB sztárján, Jadon Sanchón biztosan nem múlik semmi. Az elmúlt tizenöt évben mindössze négy játékos: Lionel Messi (4x), Eden Hazard (2x), Cristiano Ronaldo és Luis Suárez mondhatta el magáról, hogy egy idény alatt valamely topligában elérje a 15 gól+15 gólpassz mutatót. Hozzájuk csatlakozott a vasárnap a Paderborn ellen a triplázó Sancho, aki a jelenleg is zajló szezonban 27 bajnokin 17 gólt szerzett a 17 gólpassza mellett. Csak azt fájlalhatja nagyon, hogy éppen a Bayem elleni szupermeccsen nem sült el a lába. Hegedűs Henrik
