Új Szó, 2020. június (73. évfolyam, 125-150. szám)

2020-06-13 / 136. szám

www.ujszo.com | 2020. június 13. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Pellegrini beintett Ficónak és a Smemek Egy előre bejelentett kilépés krónikája MÁRIUS KOPCSAY Megtörtént, amit már rég tudni lehetett: Pellegrini bejelen­tette távozását a Smerből. Pontosabban bejelentette, hogy majd távozik, mert már „nem tudja elképzelni a politikai jövőjét” ebben a pártban, lemond az alelnö­ki funkcióról és meghagyja a Smert az „alapító atyának”, vagyis Robert Ficónak. A kocka el van vetve. Persze több is kiderült ebből a nyilatkozatból, ha egy kicsit olva­sunk a sorok között. Például az, hogy Pellegrini régóta készült erre a lépésre, de előbb megpróbálta úgymond belülről megreformálni a pártot. „Én igyekeztem mindenféle módon vitát gerjeszteni, szóltam, hogy nincs minden rendben” — mondta. Mint tudjuk, korábban azt is bejelentette, hogy megpályázza a párt elnöki posztját, és most az is kiderül, Fico végül fel is ajánlotta neki - nem hivatalosan. És jókora megkötésekkel. Pellegrini erről azt mondta, „ha a kényelemről és a funkcióról lenne szó, akkor nyilván kényelmesebb lett volna elfogadni ezt a posztot, lehetne támaszkodni a Smer költségvetésére és állami tá­mogatására, a pártvagyonra, a be­járatott struktúrákra”. Aztán azt is megpedzette, hogy több ajánlatot is tettek neki, pozíciót, üzletet kínál­tak, de ő bizony már nem kér ebből a közegből, háttéralkukból és ha­talmi húzásokból. Igen, a Smer régóta az a párt, amely erejének köszönhetően ké­pes volt a pártkatonák és a gazda­sági körei érdekeit érvényesíteni, és már nem is nagyon titkolta ezt - nem is lehetett. A sors úgy hozta, hogy épp ak­kor, amikor Pellegrini búcsút intett neki, Fico olyan kérdéseket kap az újságíróktól, hogy mióta lakik ab­ban a pazar kastélyban meg ki adott neki kulcsot, és mit keresett a tár­saságában az a hölgy az ügyész­ségről. Ennek tetejébe jött az incidens, hogy Fico vajon hótrészeg volt-e a parlamenti ülésen vagy csak ré­szeg. (A smeres Blaha és az OEaNO-s Procko erről folytatott eszmecseréjébe még a parlamenti büfé is beleremegett.) Pellegrini most azt mondja, kép­telen tovább együttműködni Ficó­­val, de ez még nem jelenti azt, hogy személyes ellenségek lettek - bár ez sincs kizárva. Csak egyszerűén és világosan el akar határolódni tőle. A züllött politikustól, aki mindenben „az amit szabad Jupi­ternek, nem szabad a kisökömek” szerint él. Ezzel az elhatárolódással csak az a gond, hogy Pellegrini húsz évet töltött el a Smerben, és pontosan tudnia kellett, hogyan működik. Hogy ő tényleg másmi­lyen, mint Fico, azt csak ő tudja. Meg akik lehallgatták a kormányt. Végső soron az fog számítani, hogy mit hisznek el neki a válasz­tópolgárok. A szerző a TASR munkatársa AVARÁZSLÓ Állapítsátok meg, mi látható a képen, és mondjátok el hangosan! a. , Igor Mágus ellenzéki számot ad elő a Budapest Nagycirkuszban b. , A gyakorlatias kormányzás fortélyai című előadás a politológia tanszéken c. , Matoviő megmutatja, hol köpte le a kezét az MKP, és nem akarja többé látni őket (Fotó: Somogyi) Kolumbusz lefejezése SZÓ M BATH Y PÁL Véres forradalmak idején a király feje a porba hullott. Most egy ideológia szökken szárba, amelynek áldozatai egyelőre szob­rok, de célja a történelem radikális átírása. Egy fekete férfi ha­lálát okozó rendőri túlkapás indította el a lázadást, az angol­szász világban teljed, ám sokkal többről van szó a brutalitás elleni jogos tiltakozásnál. A nyugati civilizáció világhódító évszázadainak felülvizs­gálata kezdődött el, a gyarmatbirodalmak, a felfedezések, a globalizáció narratíváinak újraírása, nagy történelmi figurák bűnösségének kikiáltásá­val. A túlzás ül most tort. „Az események, édes öcsém, az események” (Harold Macmillan, 1894-1986, brit miniszterelnök) Az események hamar elfajultak, nem csak a véletlen műveként. Az af­roamerikaiak egyenlő bánásmódért küzdő radikális mozgalma a liberális baloldal számára is jó politikai üzlet: támadás Amerikában Trump ellen, Nagy-Britanniában Johnson győztes konzervatívjai ellen, lehetőség a gyengélkedő demokraták és az impotens Munkáspárt erősödésére. De mi­lyen áron? „Itt azzal kezdik, hogy fölakasztják az embert, aztán fogják perbe.” (Moliére) London polgármestere, Sadiq Khan bejelentette, hogy létrehoznak egy bizottságot, amely a brit főváros köztéri alkotásait, szobrait, utcaneveit vizsgálja felül, megfelelnek-e a lakosság mai sokféleségéből fakadó kü­lönféle történelmi-társadalmi érzékenységeknek; a történelmet kell tehát vizsgáztatni, átcsinosítani, raktárba tenni - a bevándorlás miatt. Ez ismerős jelenség, elég csak Erdélyre gondolnunk, ahol Trianon után száz év alatt - hatalmi segítséggel - jelentősen megváltozott az etnikai összetétel, s pél­dául Ceausescu uralma alatt radikálisan megváltoztatták a közterek szob­rait, feliratokat, utcaneveket, hogy az új többség jól érezze magát a múlt eltörlése által. „Az én őseim nem a Mayfloweren érkeztek, hanem itt várták a hajót.” (Will Rogers, 1879-1935, cherokee indián származású amerikai színész, humorista) A hangvétel hamar eltávolodott Amerika őslakos leszármazottjának et­től a szellemes megjegyzésétől. Nem indiánok várnak történelmi igazság­­tételre az utcákon, a liberális nagyvárosi felső középosztály, baloldali civil szervezetek is sikálják a múltat: Kolumbusz lefejezett szobrai ledőlnek, mintha ő lenne felelős Amerika felfedezése után a népirtásért. „A történelem majd feljegyzi. Tudom, mert én fogom megírni.” (Wins­ton Churchill) Ebben a képletben a Hitler őrületének veszélyességét leghamarabb fel­ismerő államférfi, Churchill égy vén rasszista lesz, miután ma már elfo­gadhatatlan baromságokat is beszélt a birodalom alávetett népeiről. De nem emlékeztet mindez ügybuzgalmával, értelmiséget megnyerő ideoló­giájával a kommunisták egykori térnyerésére? Ahogyan egy ma született embememesítő ideológia erkölcsi kérlelhetetlenségét visszavetítjük év­századokra? A múltat végképp eltörölni. Szoborpusztítások, filmek betil­tása, lincshangulat a higgadt vita helyett: mindez ijesztő új barbárság korát vetíti előre, ahol egyesek üzletet lámák egy militáns kisebbség támogatá­sában, míg mások - a csendes többség - bénultan nézi az agresszió tér­nyerését, amely nem tárgyal, hanem diktál és kiközösít. „Az utópia, akármilyen is legyen, előbb-utóbb a pöcsére lép az ember­nek.” (Andrzej Stasiuk lengyel író) Súlyos ára lesz, ha a tömegek indulatait felkorbácsolva a nyugati civili­záció sok évszázados vívmányait, hagyományait is kidobják ebben a tü­relmetlen tombolásban, amely erőszakos akaratot kényszerítene a társa­dalomra. Bűntudat és bocsánatkérés jegyében elhallgattatni, félresöpörni; az új internacionalista ideológia türelmetlen, harsány és erőszakos: szob­rokat bontana, művekbe ima bele, utcákat keresztelne át egy abszurd kol­lektív öngyűlölő érzékenység jegyében, amely a Nyugat egykori virágzá­sát csak a hatalmával visszaélő rasszista, nőelnyomó fehér férfi művének tekinti; ellenvélemény nincs, azt rasszista, fasiszta, antimodemista cím­kékkel marginalizálják. Az ilyesmiből a történelemben véres diktatúrák következtek. Kolumbusz fejben dől el. Nem értik a viccet, ezért rasszista lett a Waczak Szálló Levették a brit UKTV szolgáltató műsoráról a Waczak Szálló című komikus sorozat egyik epizódját, mert „rasszista sértések" hangzanak el benne. John Cleese, a sorozat egyik alkotója és szereplője élesen bírálta a lépést. A Waczak Szálló A németek című 1975-ös epizódjában a tulajdonos, Basil Fawlty azt az utasítást adja, hogy „ne emlegessék a háborút” a német vendégek előtt. Emellett az őrnagy a nyugat-indiai krikettcsapatról sértő szavakkal be­szél - idézte fel a BBC News. Ugyanakkor kifigurázásról van szó. Hülyeség A mindenekelőtt a Monthy Py­­thonból ismert Cleese az epizód el­távolítását hülyeségnek nevezte. A színész a The Age című napilap­ban azzal érvelt, hogy ebben a rész­ben éppenséggel a rasszista visel­kedést figurázták ki. „Az egyik do­log, amit az utóbbi 180 évben meg­tanultam, hogy az emberek humor­érzéke nagyon sokféle. Mindazon­által vannak, akik értik, hogy ha os­tobaságokat adunk valaki szájába, akit ki akarunk figurázni, akkor nem a nézeteit közvetítjük, hanem kigú­nyoljuk őt” - magyarázta. „Figyelem, sértő" A BBC-hez tartozó szolgáltató szóvivője ugyanakkor úgy fogal­mazott, hogy a „rasszista sértése­ket” tartalmazó epizódot levették a műsorról, amíg felülvizsgálják. Mint mondta, a régebbi tartalmakat rendszeresen felülvizsgálják, hogy megfelelnek-e most a közönség el­várásainak, és különös figyelmet szentelnek annak, hogy milyen kö­vetkezményei lehetnek az elavult nyelvhasználatnak. Egyes esetekben figyelmeztetést tűznek a műsorhoz, más esetekben megvágják az anyagot. A Waczak Szálló epizódjával kapcsolatos le­hetőségekről még nem döntöttek. Az epizód egyébként a részben szintén a BBC-hez tartozó Britbox kínálatában továbbra is megtalál­ható azzal a megjegyzéssel, hogy „korabeli sértő rasszista nyelveze­tet és felkavaró jeleneteket tartal­maz”. A Netflixen is látható, a nyelvezetre és a kirekesztésre való figyelmeztetéssel. Tényleg elfújta a ezél A rendőri erőszak áldozatává vált George Floyd halála után fellángo­ló Black Lives Matter-mozgalom nyomán sok műsorszolgáltató és tévés személyiség értékelte újra, mi az, ami elfogadható a mai társada­lomban. Az HBO Max átmenetileg levette a műsoráról az Elfüjta a szél című filmklasszikust rasszista ábrázolá­sai miatt, a BBC iPlayer és a Brit­box pedig az Angolkákat távolítot­ta el a „megváltozott idők” miatt. Az Elfújta a szélt már régóta kri­tizálták azért, mert lekezelően mu­tatja be a feketéket, és pozitív szín­ben tünteti fel a rabszolgaságot. Most ismét szóba került az 1939-es klasszikus, mert a hét elején jelent meg John Ridley, a 12 év rabszol­gaság forgatókönyvírójának cikke. Ridley ebben felszólította az HBO Maxot, hogy fontolja meg az Elfüj­ta a szél levételét, mert a film prob­lémás. A Netflixről is eltűnt az Angol­­kák, továbbá a Repülj velem!, a Kretének klubja és a Zooniverzum - Állati kert sem látható a szolgál­tatónál. (mti, úsz)

Next

/
Thumbnails
Contents