Új Szó, 2020. június (73. évfolyam, 125-150. szám)
2020-06-02 / 126. szám
www.ujszo.com I 2020. június 2. RÉGIÓ I 5 Egy hétre készült órarend BUCHLOVICS PÉTER Tematikus foglalkozások napi bontásban,az ótkozdében félóránként cserélődnek a gyerekek, a tantermeken kívül mindenütt kötelező a maszkviselés, a felső tagozatos, iskolába nem járókra nem főznek. Annak ellenére, hogy gond nélkül zajlott az első tanítási nap a párkányi magyar és szlovák tannyelvű alapiskolában, az igazgatók nem tudnak hosszú távra tervezni. í Belépéskor kötelező lázmérés, nyilatkozat a gyermek egészségi állapotáról, távolságtartás és kézfertőtlenítés -június elsején reggel mindkét párkányi alapiskolában simán zajlott a tanulók fogadása az intézmények nyitásakor. A járványügyi korlátozások miatt az oktatás mégis rendhagyó. Az Ady Endre AlapiskoT Iában például június végéig tematikus foglalkozásokat tartanak, és órarendet is csak egy hétre készítettek. „Ez egy eléggé ellentmondásos helyzet, mert az az utasítás, hogy itt, az iskolában gyakorlatilag nem lehet tanítani, mert akkor az otthon maradó gyerekek lemaradnak. Ha viszont itt nem lehet tanítani, otthonra viszont házi feladatot kell adni, mert a távoktatásnak működnie kell. Ebben máris ellentmondás van, mert ezen az alapon csak az a gyerek fog tanulni, aki otthon van. Aki pedig itt van, az játszani fog. Persze, nem egészen így lesz, mert napi és tantárgybontásban tematikus foglalkozásokat tartunk június végéig. A másik furcsa előírás: 37 fokos testhőmérséklettel beengedhetem a tanulót az iskolába, 37,1- gyel már nem? Szerencsére ma nem volt gond belépéskor. Egyébként gyermeknapon főleg beszélgetünk a tanulókkal a tapasztalataikról, a karanténról, a távoktatásról. Mivel a helyzet folyamatosan alakul és az előírások is napról napra változnak, ezért csak egy hétre készítettük el az órarendet. Kérdés, hogy a minisztérium mit jelent be június 15-én, tovább enyhítenek-e a korlátozásokon. Most az első két évfolyamban naponta 4 órát, a harmadik, negyedik és ötödik évfolyamban pedig 3 órát tartunk meg. Mindezt napi két pedagógus irányításával. Ha például »szlovákos« nap van, akkor aznap az a fő tantárgy, de azért közbeiktatunk tornaórát, művészeti, játékos foglalkozást is, hogy ne egyszerre és egyfolytában Lázmérés és kézfertőtlenítés után léphettek be az iskolába és az osztályokba a diákok (A szerző felvételei) négy órán keresztül kelljen a kicsikkel ugyanarról tanulni” - mondta Fodor Zsuzsa igazgatónő, aki szerint ez ebben a formában tulajdonképpen egy szigorúbb napközi. A tanórák hossza sincs pontosan megszabva, mert kicsengetéskor sem mehet ki minden gyerek egyszerre. Van, ahol negyvenöt perces a tanóra, van, ahol csak negyven. Az udvaron sem lehetnek sokan egy csoportban, a húszfős limitet tartani kell. Az Ady Endre Alapiskolában jelenleg 204 gyerek tanul hétfőtől, a szülők többsége támogatta az újranyitást, de például a 2. C osztály otthon maradt, ők online tanulnak. Fodor Zsuzsa szerint valószínű, hogy a kilencedikesektől is csak interneten keresztül tudnak majd elbúcsúzni a tanév végén. A magyar alapiskola étkezdéjébe 166 gyermek jelentkezett be, őket félóránként engedik be az ebédlőbe. Az előírások szerint egyszerre 48 gyerek tartózkodhat az étkezdében. Óriási pluszköltség A párkányi szlovák iskolában is tematikus oktatás folyik, 199 tanulóval kezdtek hétfőn, 99 gyerek otthon maradt. „A városházával együttműködve gondoskodtunk a fertőtlenítőszerekről és az egyéb eszközökről. Ezeket részben az állami tartalékalapból szereztük be, részben pedig a művelődési utalványokra szánt pénzből fedeztük. Ez viszont csak egy hónapra elegendő készlet, azzal számolunk, hogy szeptembertől saját pénzből is vásárolni kell majd eszközöket és ez 3-4 ezer eurós többletköltséget is jelenthet” - mondta Anastázia Szabóová igazgatónő. Az iskolában a tanárok munkarendjét úgy osztották be, hogy egyik nap interneten keresztül oktat a pedagógus, másnap pedig az iskolában tanítja le az órákat, váltott műszakban dolgoznak. „Nálunk biztos, hogy az interneten keresztül ballagnak el a kilencedikesek, hagyományos búcsúztatóra nem is készülünk, mert akkor több százan lennének az iskolában, szülők, ismerősök stb., ezt biztosan nem engedélyezik. Jónak tartom a júniusi tanítást, főleg a kicsik miatt, lesz idő az ismétlésre, gyakorlásra. Ez mindenképp hasznos. Voltak viszont rögtönzések a hatóságok löszéről, és még egy sor fontos dolog nem tisztázott. Mi lesz például a tankönyvek leadásával? E nélkül nem kezdhetünk szeptemberben. Vagy például, egyelőre nem tisztázott, mekkora létszámmal indulhatunk ősztől, és ez a tanárok munkatöltetére, munkaszerződéseire is hatással lesz. Ami az étkezdét illeti, mi is félórás váltással küldjük ebédelni a gyerekeket, és összesen három óránk van arra, hogy az étel elkészítésétől kezdve az adagok kiadásán keresztül mindenki jóllakjon” — sorolta az igazgatónő. Nem főznek mindenkinek A párkányi városháza az Új Szót arról tájékoztatta, hogy június elsejétől a városi óvodákba összesen 160 gyermek jár. Az óvodák, alapiskolák, a művészeti alapiskola, továbbá mindkét iskolai étkezde és iskolai napközi újraindításhoz Párkány ötezer euró értékben vásárolt fertőtlenítőszereket, munka- és egészségvédelmi eszközöket, érintés nélküli hőmérőket, papírtörlő tárolókat. A szájmaszkok és fertőtlenítőszerek árát az államtól visszaigényelhetik. Júniusban a felső tagozatos, de iskolába nem járó tanulókra nem főznek, mert a higiéniai előírás szerint a főtt ételt 3 órán belül ki kell adni. Mivel az ételkiadás és étkezés 30 perces intervallumokban történik, az iskolai étteremben több diák étkezését már nem tudják megoldani. Nagyszülőkkel élő diákok továbbra is otthon tanulnak Az érsekújvári önkormányzati oktatási intézményekbe a tanulók mintegy 66 százaléka tért vissza, Vágsellyén jóval többen örültek a rendhagyó iskolakezdésnek, a tanulók több mint 73 százaléka tért vissza az iskolapadba. Érsekújvárban a Czuczor Gergely Alapiskolában nyolc csoportban zajlik majd az oktatás, tájékoztatták a szülőket az iskola honlapján. A második évfolyam két párhuzamos osztályában, valamint az ötödik évfolyam két osztályában öszszevont csoportokban dolgoznak az iskolában. Azok a tanulók, akik nem léptek be június 1 - tői az iskolába, továbbra is távoktatásban részesülnek. Az iskola épülete 7-től 16 óráig lesz nyitva. „Az oktatói-nevelői munka az alsó tagozaton 8 és 11.30 óra között, az ötödik évfolyamban 8 és 12.15 között zajlik. Rendhagyó órarend szerint folyik az oktatás, minden nap más-más tantárgy anyagát ismétlik át a tanulókkal a pedagógusok. A járási székhelyen elsősorban azok a szülők választották gyermekeik számára továbbra is a távoktatást, akik közös háztartásban élnek az idősebb, veszélyeztetett korosztálynak számító nagyszülőkkel, vagy a beteg családtaggal. A távoktatást választotta több olyan édesanya is, aki csecsemővel, kisebb testvérrel van otthon gyermekgondozási szabadságon. Érsekújvárban hétfőtől a tanulók ismét ingyen utazhatnak a helyi autóbuszjáratokon. Vágsellyén 910 tanuló lépett be iskolába az érintett 1250 tanuló közül, és a pedagógusok kilencven százaléka vesz részt az oktatói-nevelői munkában. A Pázmány Péter Magyar Tannyelvű Alapiskolában 7-től 15.30 óráig lesz nyitva az intézmény épülete, eddig működik majd az iskolaklub is. Az első és második évfolyam tanulóinak naponta négy órájuk lesz, a harmadikos, negyedikes és ötödikes tanulóknak napi öt tanítási órát tartanak. Vágsellyén a gyermeknap alkalmából hétfőn meseelőadásra várta a város vezetése a családokat a Szentháromság térre, (száz) VasAmapLéltk melléklet +16 oldalon 100 éve, 1920-ban döntöttek Magyarország új határairól ______________________j_______ TRIANONI ÁRVÁK VAKVÁGÁNYOK ► Szerkesszük együtt: Minden családban ott van Trianon. Olvasóink történetei híven tükrözik a 100 évvel ezelőtti kort, mely átírta a következő 100 eseményeit Már kapható a Vasárnap legújabb száma Az elveszített 1. világháború végén tudni lehetett, hogy Magyarország területeket veszít, és a szomszédos országokban a magyar köztisztviselőknek, tanároknak, de még a magyarságukat elvi kérdésként kezelő munkásoknak sem lesz maradásuk. 1918 őszén indult el a menekültáradat Magyarország felé. Vagy 1500 család évekig vakvágányon veszteglő vagonokban élt. A témáról Bödők Gergely történésszel, a Clio Intézet társügyvezetőjével beszélget Vrabec Mária. Hányán menekültek el hazájukból? Mennyire tudott a kivérzett Magyarország segíteni rajtuk? Sikerült beilleszkedniük, vagy mindig szlovenszkóiak, vajdaságiak, erdélyiek maradtak?
