Új Szó, 2020. június (73. évfolyam, 125-150. szám)
2020-06-12 / 135. szám
www.ujszo.com | 2020. június 12. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Tanulásellenes propaganda A szülő csalódása nem a gyerek csalódása LAMPL ZSUZSANNA Előfordul, hogy álmomban érettségire készülök. Vagyis inkább nem készülök. Rettegve gondolok arra, hogy még bele sem néztem a tételekbe, pedig másnap soron vagyok. Aztán még mielőtt felébrednék, eszembe jut, hogy ez csak álom, és én már régen leérettségiztem. Nem emlékszem, milyen nap és milyen idő volt akkor, de biztosan meleg, mert a világoskék, rövid ujjú krimplen ruhám volt rajtam, az, amelyiknek a szoknyája sötétebb kékbe ment át. Ha bevillan az a reggel, napsütést látok, de ha valami szépre emlékezünk, mindig fénybe borul a múlt. Mert bizony szép emlék az a nap. Persze lámpalázzal indult, pedig felkészültem, és különben is, mindig jól tanultam. Ezt nem dicsekvésből írom, hanem azért, hogy ellensúlyozzak egy trendet. Ugyanis egyre gyakoribb, hogy közismert emberek a velük készült interjúkban elmondják, szinte eldicsekszik, hogy ők milyen rossz tanulók voltak, és mennyire utálták az iskolát, de lám, nem is volt rá szükségük, mert a legjobb iskola az élet. Az egésznek olyan végkicsengése van, hogy a tanulás fölösleges, majdhogynem káros dolog, ezzel szemben a nem tanulás menő. S ha ők mondják, sokan el is hiszik nekik. Persze én nem vagyok celeb, de annyit akkor is, és csak azért is elmondok, hogy én szerettem az iskolámat, jól tanultam, és ha elértem valamit, azt éppen a tanulással alapoztam meg. Továbbá azt gondolom, hogy a legjobb iskola egy jó iskola. Az élet ehhez a tapasztalatot teszi hozzá. Ugyanakkor nem állítom, hogy aki tanul, az automatikusan sikeres lesz. Azt viszont folyamatosan tapasztalom, hogy eddigi diákjaim közül azok, akikben volt tudásszomj és tanultak, többnyire érvényesültek és sikeresek. Ezt onnan tudom, hogy jelen vannak a szakmájukban, míg a többiek nem (persze attól még más területen érvényesülhettek). Éppen ezért rosszullét kerülget, amikor a szülők ahelyett, hogy tanulásra motiválnák a gyermekeiket, tanulásellenes propagandát folytatnak. Mert mi másnak nevezzem azt, amikor a játszótéren az anyuka arról beszél, hogy megvette a jövendő kis elsősnek az iskolatáskát, és amikor a gyerek örült a táskának, elmondta neki, hogy az iskola nem jó, de muszáj odajárni, és nem baj, ha nem lesznek egyesei, az a fő, hogy ne bukjon meg. De miért mondott neki ilyeneket, kérdezem az anyától. Azért, mert nem akartam, hogy csalódjon, és különben is, a gyereknek igazat kell mondani, válaszolta. Jaj, drága anyuka, gondoltam, de hát a te csalódásod nem az ő csalódása, a te igazságod nem az ő igazsága! Aztán ne csodálkozzunk, hogy virágzik a különféle dolgozatíró iparág, s hogy a diplomamunka megvédésekor a leendő szakember egyszerű kérdésre sem tud válaszolni, mert még azt a fáradságot sem vette, hogy ha már más írta meg, legalább elolvassa a „saját” munkáját. S főleg ne dühöngjünk, ha majd egy ilyen „szakemberrel” hoz össze az élet iskolája. Akkor már eső után köpönyeg. This is the end of a beautiful friendship (Cartoonizer) Pellegrini új úton SZILVÁSSY JÓZSEF Nem keltett meglepetést a volt kormányfő döntése, amellyel kizárta, hogy a Smerben folytatja politikai pályafutását. Néhány napja még bízott az elnökcserében és nyilvánosan közölte Robert Ficóval: a Smer csak úgy juthat ki abból a posványból, amelybe a korrupciós és egyéb botrányok miatt süllyedt, ha lemond a pártelnök. Fico viszont dörgedelmes beszédben harsogta, hogy a párt a saját gyermeke és kész a megújulásra. Ezzel alighanem megőrizte támogatóinak többségét a pártvezetésben. Ezután határozta el Pellegrini, hogy otthagyja az egész diszes társaságot. Bejelentése után Fico a Facebookon farizeus módjára azt írta, továbbra is szurkol távozó kollégájának, akit még a neki felajánlott pártelnöki tisztség sem tudott maradásra bírni. Csakhogy Fico elhallgatta, hogy ezt a ravasz ajánlatát csak kedden este üzente meg, és a lényege az volt, hajlandó visszalépni, ha a Smer anyagi ügyei körül ügyködő alapítvány elnöke lehet, és vétójoga lesz a pártvezetés bármelyik döntésével szemben. Vagyis hivatalosan ugyan venné a kalapját, valójában azonban megmaradna a befolyása, a jelenlegi pártvezetés többségének cinkos támogatásával. Ilyen feltételeket Pellegrini és hívei nem fogadhatnak el, ezért egy új balközép párt - Dag Danis szlovák publicista meghatározása szerint -, az emberarcú Smer gründolásába kezdenek. Pellegrini ambícióit erősíti, hogy a február végi parlamenti választáson több mint 450 ezer preferenciaszavazatot kapott, kétszer annyit mint Fico. A Focus ügynökség néhány hete készült felmérése szerint új politikai tömörülésének támogatottsága 21,4 százalék lenne, a Smeré pedig 9,6-ra zuhanna. Ezek az adatok azonban legfeljebb jelzésértékűek, ugyanis a választási eredmény és a felmérés is a két dudás egy csárdában helyzetet tükrözte. Mostantól viszont Pellegrini már nem a Ficóval szembeni politikai pengeváltásaival lehet sikeres, hanem meggyőző lépései révén gyarapíthatja támogatói táborát. A Smer parlamenti képviselői is válaszút előtt állnak, rajtuk is múlik, mekkora lesz a pártszakadás, kik lépnek át és kik maradnak Ficónál. Persze Pellegrini eddigi közéleti bizonyítványa sem színjeles. Igaz, kormányfőként jó pontokat szerzett a sokáig gúzsba kötött belügyi szervek függetlenségének legalább részleges visszaállításával, majd pedig a ránk törő járvány viszonylag jó kezelésével. Mindebből saját magának igyekezett minél nagyobb politikai tőkét kovácsolni, most pedig belátható időn belül a jelenlegi kormánykoalíciót leghatásosabban bíráló ellenzéki politikus akar lenni. Ami nem lesz sétagalopp, mert ellenfelei nyilván még sokszor az orra alá dörgölik, hogy éveken át Fico hű alattvalójaként, különböző tisztségek megkaparintása fejében szemet hunyt a Smer holdudvarának korrupciós ügyei felett, amelyek legalábbis gyanúsak lehettek számára is. Még nem tudjuk, vajon milyen szerepe volt a friss Govnet lehallgatási botrányban, de az állami hálózat digitalizálását egykori miniszterelnök-helyettesként ő irányította és felügyelte. Ez a rejtélyes ügy remélhetően korábban tisztázódik, mint az egymástól messze került smeres politikusok jövője. Fico rögeszmésen hisz saját karrierjének és pártjának újraindításában-vagy legalábbis ezt hirdeti. Bárhogy is van, könnyen Vladimír Meciar sorsára juthat, aki a néhai HZDS alapítója, majd sírásója volt. Pellegrini további politikai erősödésének esélyei reálisak, de a kudarc is benne van a pakliban. FIGYELŐ Spiegel: Trump puccere készül? Az amerikai elnök megpuccsolja az országot, ha kikap a novemberi választáson, és ebben senki sem akadályozhatja meg, mert az államcsínyhez már jó ideje készíti elő a terepet. Ezt hangsúlyozza a Spiegel kommentárjában egy német elémző és stratégiai tanácsadó. Sascha Lobo ugyanazt mondja, mint a New York Timesban Paul Krugman Nobel-díjas közgazdász. Trump azt fogja mondani: valójában ő nyert, és ebben támogatja a saját propagandamédiája, beleértve a Fox tévét. A sajtó többi részének felzúdulását azzal intézi el, hogy fake news minden támadás, illetve a demokraták által vezérelt „mély állam” összeesküvéséről van szó. Beveti a hadsereget a tiltakozások elfojtására. Végül a Legfelsőbb Bírósághoz fordul, hogy az szentesítse a politikus által kihirdetett választási eredményt. (hvg.hu) A magyar lakosság 38%-a tartja elfogadhatatlannak a korrupciót Az európai uniós állampolgárok nagyjából 69 százaléka tartja elfogadhatatlannak a korrupciót, az elutasítás mértéke Portugáliában a legmagasabb (88 százalék), Magyarországon a legalacsonyabb (38 százalék). Szlovákiában az arány 48 százalék. Az Eurobarométer felmérésének eredményei azt mutatják, hogy tízből hét európai „széles körben elterjedt problémának” tartja országában a korrupciót. A megkérdezettek 70 százaléka szerint a korrupció jelen van a közintézményekben, ez az adat a politikai pártoknál 53 százalék. Horvátországban a megkérdezettek 97 százaléka szerint kiterjedt a korrupció, a skála másik végén Finnország található, ahol mindössze 22 százaléknyian gondolják így. Jellemzően a skandináv országokban tartják alacsonyabbnak a korrupciót az emberek. Szlovákia, Csehország és Magyarország itt egyaránt 87 százalékkal holtversenyben a hetedik legrosszabb helyre sorakozott be. Magyarországon a lakosságnak mindössze 1 százaléka látja úgy, hogy hazájában nem létezik korrupció. A magyarországi válaszadók 49 százaléka szerint a korrupció légióként pártokhoz kötődik, 32 százalék tartja úgy, hogy a mindennapi életét is befolyásolja. 45 százalék nem jelenti a hatóságoknak, ha korrupciót tapasztal, főként azért, mert nehéz bebizonyítani. 25 százaléknyian vélik úgy, hogy a korrupció jelentése felesleges, nem ér meg semmilyen erőfeszítést. Szlovákiában az emberek 41 százaléka érzi úgy, hogy a korrupció a mindennapi életét is befolyásolja, 52 százalék szerint az elmúlt három évben még nőtt is a korrupció. 18 százaléknyian mondták, hogy személyesen ismernek olyan embert, akiről biztosan tudják, hogy csúszópénzt vett át. A felmérés pozitív fejleményekről is beszámol: 2013 óta 18 uniós tagországban csökkent azon válaszadók aránya, akik a korrupció mértékét kiterjedtnek tartják. 26 százaléka a válaszadóknak azonban úgy érzi, hogy a korrupció áthatja az állampolgárok mindennapi életét. Európa-szerte 28 ezer embert kérdeztek meg a kutatás során, amelynek az volt a célja, hogy feltérképezze, hogyan vélekednek az állampolgárok az országukban jelen lévő korrupcióról. (MTI, tasr)
