Új Szó, 2020. június (73. évfolyam, 125-150. szám)

2020-06-11 / 134. szám

www.ujszo.com | 2020. június 11. ISKOLA UTCA 117 Távoktatás a Kodály Zoltán Alapiskolában A koronavírus-járvány okozta helyzet mindenkinek feladta a leckét: mind a diákoknak, mind a szülőknek és a peda­gógusoknak. Márciustól minden szinten megváltozott az eddigi megszokott életünk, és ez a helyzet természetesen kihatott az oktatásra is. Rengeteg megválaszolatlan kérdés fogalmazódott meg szinte minden­kiben. Hogyan tanítsunk tovább? Mi lesz a hátralévő tananyaggal? Ho­gyan vegyük fel a kapcsolatot a diá­kokkal, szülőkkel? Mindannyian azon gondolkodtunk, milyen plat­form, milyen módszer, milyen mun­karend lenne a legmegfelelőbb, ami­vel folytatni lehetne a tanítást. A problémák ellenére tovább kellett működtetni az oktatási rendszert, a tanulóknak biztosítani kellett a tanu­lási lehetőséget, nekünk, tanároknak pedig alkalmazkodnunk kellett a vá­ratlanul kialakult szituációhoz. Pe­dagógusok vagyunk, mindennap új kihívás elé nézünk, más-más prob­lémával találkozunk, amelyeket meg kell oldanunk. Most sem történt másképp. Mivel nem volt lehetőségünk köz­vetlen személyes kapcsolatot fenn­tartani a tanulókkal, az egyik legfon­tosabb feladatunk lett, hogy segítsük a tanulók önálló tanulását, infor­mációfelkutatását és -feldolgozását. Tisztában voltunk vele, hogy az új munkarend komoly kihívás lesz mindannyiunk számára, de lelkesen vágtunk bele az ismeretlen jövőbe. A bizonytalanságot tettekre váltot­tuk, március közepétől a szülők számára is elérhető Edupage-re tet­tük fel a tennivalókat. Láttuk, hogy ez nem lesz elég. Kollégáink több applikáció közül is választottak, és használni kezdték a Messengert, zárt csoportokat alakítottak ki, hogy ott tudjanak kommunikálni a gye­rekekkel. Pár nap után az is kide­rült, hogy vannak jobb lehetőségek is, így mi is újabb ismereteket sajá­títottunk el: webináriumokon vet­tünk részt, videókból tanultuk meg, miként kell kezelni az egyes felü­leteket, hogyan kell online teszte­ket készíteni, megosztani a gyere­kekkel. Kollégáink a Messenger, a Skype, a Viber mellett heti szinten használták a gyerekekkel a Zoo­­mot, a Redmentát, a Google Class­room applikációt, így naponta ta­lálkoztak a gyerekekkel, át tudták venni a tananyagot, meg tudták be­szélni a problémákat, rengeteget gyakoroltak, ismételtek a feladat­lapok segítségével, videókat osz­tottak meg, játékos feladatokat pró­báltak ki. Az alsó tagozaton tanító pedagógusok kiváltképp fontosnak tartották, hogy a lehető legnagyobb mértékben mentesítsék a szülőket, ezért az oktatás nem a számonké­résre alapult, hanem leginkább is­métlő, motiváló jellegű, és a már meglévő tudás megalapozására he­lyezte a fő hangsúlyt. Április 11-én rendhagyó módon ünnepeltünk: mivel a szokásos kö­zös szavalat elmaradt, ezért megkér­tük diákjainkat, szavalják el kedvenc versüket otthon, vegyék videóra, és küldjék el nekünk. Ily módon mél­tóképpen tudtuk megünnepelni a költészet napját is. Ugyan a minisz­térium ajánlásai alapján a nevelési tantárgyakat év végén nem osztá­lyozzuk, e tárgyak sem szorultak háttérbe. Virtuális galériákba invi­táltuk a diákokat, olyan helyeket Járhattak be”, ahová egyébként so­kan nagy valószínűséggel sosem jut­nának el. Több online rajzversenybe is bekapcsolódtunk, illetvejelenleg is folyamatosan készülnek az alkotá­sok. A „Ki gépen száll fölébe” Kárpát-medencei online képzőművészeti pályázaton 27 ta­nulónk vett részt sikeresen. Az elmúlt hónapokban figyeltünk arra, hogy a tanulók megfelelő mennyiségű feladatot kapjanak, ne legyenek túlterhelve, ne vegye túl­zottan igénybe őket az új tananyag el­sajátítása. A kapott feladatok nagy többségükben gyakorló, ismétlő jellegűek voltak, ezeket a tanulók ott­hon önállóan is meg tudták oldani. Az alábbi élménybeszámoló­­részletek és képek kis ízelítőt adnak abból, hogyan is folyt-folyik nálunk a virtuális oktatás, miként élték meg diákjaink, milyen pozitív hozadéka lett ennek a tanítási formának, mi az, amiből a gyerekek meríthettek, mi volt nekünk, tanároknak is elgondol­kodtató, és mi az, amiben változtatni kell. Ez a „karanténtanítás” bizonyá­ra mindenkinek felnyitotta kicsit a szemét, és talán mindannyian elgon­dolkodunk azon, hogyan nézzük a dolgokat mások szemszögéből... „Eleinte, amikor még mindennap a rendes órarend szerint kaptuk a leckéket, nem igazán voltam megelé­gedve, mivel gyakran megesett, hogy túl soknak éreztem a feladatokat; vi­szont ez az új tanítási rendszer, ahol az órák száma csökkentve van, kife­jezetten elnyerte a tetszésemet. Az nálam nagy pozitívum, hogy a nap­jaimat bizonyos keretek között ma­gam oszthatom be. A napjaimat pró­bálom minél produktívabban tölteni; sokat olvasok, mindennap sétálok a friss levegőn, és rengeteg új receptet próbálok ki. Az elmúlt hetek alatt rengeteg fűmet és sorozatot megnéz­tem angolul, ezzel is fejlesztve a nyelvtudásomat. ” „ Volt olyan pillanat is, amikor úgy voltam vele, hogy elegem van, de nem adtam fel. Most már elég könnyen megy a távtanulás. Jön egy új fur­csaság az életembe: a földrajz- és technikaleckét videóhívásban fogjuk megkapni. Most még elég fura, de pozitívan kell állni a dolgokhoz. ” „Nyolcadikos vagyok, úgy érzem, egyre nehezebb, és több a tananyag, tanulni pedig alig maradt időm, mert egyszerre ének-, rovásírás- és ma­gyarversenyre is készültem. Hirtelen jött ez a leállás, a pörgős heteimet nyugodtak váltották, egy kicsit fur­csa is volt, hogy ennyi szabadidőm maradt. Azt természetesen minden­nap megnéztem az interneten, mennyi feladatot kaptunk. Az első két-három napban nem halmoztak el a tanárok sok feladattal, még jól is esett, hogy egy kicsit tanulhattam, a többi időmet viszont úgy oszthattam be, ahogy akartam. ” „A vírus lassan elért ide hozzánk Szlovákiába is. Emiatt az összes óvo­dát és iskolát, majd a kisebb boltokat is becsukták. Eleinte én és a baráta­im nagyon örültünk ennek, mivel nem kellett korán kelnünk, se felelnünk, de később rájöttünk, hogy ez nem is olyan jó. A leckéket ugyanúgy kap­tuk, sőt valamelyik tantárgyból néha még többet is kaptunk, mint amennyit általában szoktunk. Rádöbbentünk, hogy minden ugyanúgy megy to­vább, felelünk is, házi feladatokat is kapunk, csak mindezt az interneten és nem az iskolában. Hiába beszéltem nagyon sokat a barátaimmal, osz­tálytársaimmal videóhívásban, az akkor sem volt ugyanaz, mintha élő­ben, szemtől szemben beszélgetnénk. Egy idő után már unalmassá is vál­tak a napjaim, mivel azon kívül, hogy megtanultam és visszaküldtem a megoldott házi feladataim, nem iga­zán tudtam, mit csináljak. Nekem ez az oktatás így interneten keresztül nem tetszik, pedig tudom, hogy a ta­náraink próbálják minél jobban el­magyarázni a tananyagokat. Én már hiányolom az iskolát, és remélem, hogy minél hamarabb vége lesz en­nek az egésznek és a nyár sem marad elr „Kb. a 4. hét körül kezdtem érezni, milyen nehéz is egyedül megérteni a tananyagot. Elkezdtem YouTube­­videókat nézni, az interneten keresni hivatkozásokat az adott tananyagra, hátha szerencsés leszek, és találok valami használhatót. Nehéz volt egyszerre az összes tananyagra fi­gyelni, hogy ezt ekkor kell elküldeni, azt akkor, ezt meg kell tanulni hol­napra, ebből csütörtökön felelek 8- korstb. Amikor végeztem a leckékkel (olyan 12.00 és 13.00 között), akkor általában feltaláltam magam, hála az égnek, hogy van egy testvérem, akivel legalább beszélgethetek! ” „Hogy kitől kaptam segítséget? Legtöbbször a tanáraimtól kértem/ kaptam. De sokat segítettek az osz­tálytársaim is. A legeslegegyüttmű­­ködőbb/segítőkészebb az osztályfő­nököm volt. Mindig egy könnyen ér­telmezhető prezentációt küldött, amelynek a segítségével egy pillanat alatt megértettem a tananyagot. Ha kellett, tartott különórát arra, hogy elmagyarázza az anyagot, ha valamit nem értettem. Néha külön matekórá­kat is tartott, elmagyarázta az egész heti matekleckét, és segített megol­dani a feladatokat. Pedig nem is ta­nítja nekem a matekot. ” Horváth Szilvia, Fodor Mária Szakmai sikereink online versenyeken Iskolánk, a Nagymegyeri Kereskedelmi Akadémia diákjai az elektronikus úton folyó oktatás mellett folyamatosan bekapcsolódnak és komoly sikereket érnek el online szakmai versenyeken. 2019. november 4-én kezdődött a PÉNZÜGYI OLIMPIA nevű or­szágos verseny, melyet ebben a tanévben már nyolcadik alka­lommal hirdettek meg középisko­lás diákok számára. Iskolánk tanu­lói a kezdetektől aktív résztvevői e megmérettetésnek, amelyben ka­matoztathatják a pénzügyi világból szerzett információikat, sőt értékes gyakorlati ismeretekre tehetnek szert. A verseny három fordulóból áll, amelyek egyre magasabb szin­ten teszik próbára a diákok tudását pénzügyi kérdésekben. Az első két forduló online teszt formájában valósult meg, és a húsz legeredményesebb megoldó a dön­tőben mérheti össze tudását és ráter­mettségét. Idén 75 diákunk kapcso­lódott be a verseny első fordulójába. Közülük négyen - név szerint Sár­­mányová Fanny és Telekes Ákos a II. A osztályból, Csóková Annamária a IV. A osztályból és Csémiová Vivien a IV. CM osztályból - jutottak to­vább a 2020. február 20-tól április 30- ig lezajlott második fordulóba, ame­lyen sikeresen szerepeltek. Az idei iskolai évben első alka­lommal indult az érettségi előtt álló diákok számára a Vállalatgazdász Olimpia nevű kétfordulós szakmai verseny, amelyre márciusban és áp­rilis végén került sor a Pozsonyi Közgazdaságtudományi Egyetem szervezésében. Az első, iskolai for­dulót 15 diákunk abszolválta. Az or­szágos fordulóba 4 diáklányunk ke­rült be - Csóková Annamária, Fáb­­riková Viktória, Sziszáková Lili és Kázmér Kitti a IV. A osztályból -, és mérhette össze tudását a többi ver­senyzővel a közgazdaság és válla­latgazdaság terén, illetve az Európai Unióval kapcsolatos kérdésekben és pénzügyi jártasságban. Mindnyájan sikeres megoldók voltak, ezért fel­vételt nyertek az egyetem kassai székhelyű karára. Minden résztvevőnek gratulá­lunk! Kiss Ingrid mérnök koordinátor A Nagymegyeri Kereskedelmi Akadémia diákjai szép eredményeket értek el (Fotó: NKA) Az oktatás nem a számonkérésre alapult, hanem leginkább ismétlő, motiváló jellegű (Fotók: KZAI)

Next

/
Thumbnails
Contents