Új Szó, 2020. június (73. évfolyam, 125-150. szám)
2020-06-11 / 134. szám
NŐI SZEMMEL Interjú • Szépségápolás • Lakberendezés • Divat • Sztárvilág • Kultúrszendvics • Életmód XIV. ÉVFOLYAM, VI. SZÁM, 2020. JÚNIUS AMIT SZERETETTEL ADSZ, azt visszakapod L égies alkatával hercegkisasszonytól gonosz boszorkáig különféle karakterekké képes átlényegülni a Kuttyomfitty Társulat előadásaiban. A társulat, melyet 9 éve hívott életre férjével, Dobsa Tamással, határon innen és túl méltán vívott ki magának hírnevet, sok gyerek szívébe lopták be a néptánc, a népdal, a mesék, a folklór, a hagyományaink szeretetét. A járvány az ó életükbe is keményen beleszólt. Dobsa Fodor Mónikával beszélgettünk. Tavaly rengeteg helyen léptetek fel, a tengerentúlon is. Bizonyára az idei naptáratok is zsúfoltnak ígérkezett. Hogyan érintett benneteket a koronavírusjárvány? Valahogy éreztem, valami nem jó dolog üt be idén. Március 8-án volt az utolsó előadásunk, utána jött volna a március 15-ei turnésorozat a Magyar virtussal. Tominak ez a kedvence a társulatunk 14 darabjából. Mindig nagyon várja, csalódott volt, hogy nem adhatta elő. De bele kellett törődnünk, egy darabig nem léphetünk fel. Szerencsére nem estünk kétségbe. Büszke vagyok arra, hogy rugalmasan, erős lélekjelenléttel már a következő hétvégére, március 15- ére online adást hirdettünk. Ilyen még nem volt a társulat történetében. Szinte egyszerre pattant ki a fejünkből: ha nem léphetünk közönség elé, a kor kihívásainak megfelelve így tarthatjuk velük a kapcsolatot. Tíz hétig szombatonként online adásokat adtunk. Belegondoltam abba is, ha valaki kisgyerekkel egy szobába szorul, mit tehet? Amikor a gyerekeink kicsik voltak, mindig mentem velük a szabadba, esőbensárban is. A segítő szándék is vezérelt tehát bennünket, hogy a kisgyerekes szülőknek programot nyújtsunk. Másrészt egyfajta mentálhigiéné volt ez nekünk, mert nagyon szeretünk föllépni. Az előadásaitokba gyakran aktívan bevonjátok a közönséget. Ez nem hiányzott az online térben? De, nagyon! Ha ott a közönség, intenzív energiacsere zajlik, minden előadás más, mást ad nekik és nekünk is. Ha csillog a szemük és veszik a lapot, az szárnyakat ad! Olyan csodák születnek meg, amiért érdemes élni. Tomi a közönséggel való személyes kapcsolat hiányát azért megpróbálta kiküszöbölni: a leginteraktívabb előadásunk, a Cirkusz Folklorikusz során például a képernyő előtt ülőket kérte meg, botoljanak, üvegezzenek ők is. Az online előadásaitok rengeteg emberhez eljutottak. Ez hatalmas adrenalinlöketet adott. Az Egyesült Államokban, Kanadában, Angliában, Svédországban és még számos helyen is néztek bennünket, ahova eddig személyesen nem jutottunk el. A második adásunka Eltáncolt cipellők volt, ami az én kedvencem, akkor közel 750 készülékről néztek minket. S ha belegondolsz, hogy minden gépnél ül egy felnőtt meg egy-két gyerek, ez fantasztikus nézőszám. Mivel a tapsot nélkülöznünk kellett, sokat jelentett, ha írtak, hogy tetszett, kaptunk néhány jó szót. Belevágtál egy új projektbe is, meséket olvastál fel. Imádtam a gyerekeinknek mesét olvasni, amikor kicsik voltak, de ők már ezt nem igénylik. Amikor kihirdették a karantént, a legnevesebb színészek kezdtek verseket, meséket felolvasni. Mit akarhatok én?, gondoltam. De épp akkor fejeztem be Palya Bea Szeretem az ötleteimet című online kurzusát. Nagyon hasznos volt, minden pillanatát élveztem. Bea a misztikum ködébe vont kreativitást és alkotói folyamatokat apró lépésekre lebontva adta át nekünk, és azzal kezdődik, hogy „csináld"! Ha elbuktál, akkor is csináld! Végiggondoltam, mit veszíthetek? Nem akarok már a sarokban állva élni, hogy sosem próbálom ki, amihez kedvem van, és belevágtam a mesélésbe. Jók lettek a visszhangok, ez örömmel töltött el. Az online előadások mellett hogyan telt a karanténban az életetek? Először valóban sokkoló volt a dolog. Az online oktatás is nehéz volt eleinte, mert Sáránk diszlexiás, s azt gondoltam, nekem minden feladatnál ott kell ülnöm mellette, mert kishitű voltam, hogy biztos félreüt vagy félreolvas valamit. Bizalmat kellett szavaznom neki és a pedagógusoknak is, akik megnyugtattak, Sára meg tudja csinálni. Büszke vagyok rá, hogy szépen boldogul az online oktatás útvesztőiben is. Nehéz volt látni viszont, hogy a fiunknak mennyire hiányoznak a kortársai, mert egy kamasz nagyon társaságcentrikus. Én lelkileg nem szenvedtem annyira, mert az exhibicionista énem mellett él bennem egy introvertált is. A bizonytalanság persze megviseli az embert. Rögtön láttam, kell egy napirend, hogy rendszert adjunk az életünknek, s hogy sport legyen benne, mert az a testet és a lelket is erősíti. Én az Anamé programot csinálom, ez egy nem tradicionális jógaágazat, az energiagyakorlatok a légzésen alapulnak nagyon kis mozgásokkal kísérve. Ha szükségét éreztem, naponta háromszor is csináltam. A tudatos légzés sokat segít abban, hogy az ember oldja a szorongását. Mi is ugyanazokkal a problémákkal szembesültünk, mint az átlagemberek többsége: le kellett állítani a kölcsönt, a biztosítást, meg kellett gondolni, mire adunk ki pénzt. A gyerekek is annyira helyesek voltak, nem követelőztek, hogy ez vagy az kell, Balázs fiunk még egy új tavaszi kabátról is lemondott, pedig szüksége lenne rá. Beláttuk, amit nem tudunk befolyásolni, azt el kell fogadni, és legalább a mi kis otthoni életünket próbáltuk a lehető legkellemesebben élni. Beültettük a kertet, Tomi pedig kerti tavat csinált. Mindig vágyott halakra, most boldogan eteti őket. Milyen tanulságot, tapasztalatot hozott számodra a járvány? Amikor kitört a járvány, azt éreztem, jó is egy kicsit szusszanni, kellett ez a leállás. Végiggondolhatta az ember, minek van értelme. Mi már ugyan évek óta törekedtünk arra, hogy fölöslegesen ne halmozzunk fel dolgokat, csak azt vegyük meg, amire szükség van, de hátha most többen végiggondolták, hogy kicsit vissza kell vennünk a tempóból és a fogyasztásból. Egy másik tapasztalat: amikor szeretettel fölajánlottuk a műsorainkat, tényleg elkezdett áradni a jó energia köztünk és a közönség között, kaptunk támogatásokat is. És történtek olyan dolgok például, hogy még a karantén előtt a kedvenc sujtásékszer-készítőmtől rendeltem egy nyakéket, és mivel elkészült, megvettem. Viszont kaptam hozzá ajándékba egy fülbevalót is, mert ő ezzel tud minket támogatni. A masszőröm pedig, akinek azt mondtam, most kihagyom a masszázst, mert nincs rá pénzem, azt válaszolta, akkor is szeretettel vár, ha most nem tudok fizetni. És ezek annyira jólestek a lelkemnek. Tényleg működik, hogy ha jót adsz, szeretettel, azt vissza is kapod. Mik a további terveitek? A Hagyományok Házánál elnyertünk egy pályázatot, egy ötrészes oktatási segédanyag forgatására a Csallóköz táncairól, amiért igazán hálásak vagyunk. Új műsoron is dolgozunk, egy Háry János-feldolgozáson. Szóval nem panaszkodunk! Amit azonban már nagyon várok, hogy három hónap után holnap végre ismét élőben léphetünk fel. A közönség jelenléte pótolhatatlan. Mislay Edit (Fotó: D. F. M. archívuma)
