Új Szó, 2020. június (73. évfolyam, 125-150. szám)
2020-06-11 / 134. szám
www.ujszo.com | 2020. június 11. KULTÚRA I 9 Mert olvasni elsősorban élvezet Témakörök szerinti válogatásban jelentek meg az utóbbi száz év fontos magyar szerzőinek rövid prózái JUHÁSZ KATALIN Pedagógusok és irodalmárok gyakran vitáznak arról, mit kellene feltenni a kötelező olvasmányok listájára, ás mit lenne jó kihúzni. Az idei online Margó Irodalmi Fesztiválon mutatták be azt a kötetet, amely a szigorú számonkérés veszélye nélkül próbálja népszerűsíteni az irodalmat. Évzáróra is remek ajándék lehet, mert már a címe is szimpatikus: Nem kötelező - kortársak és kimaradók. „Ott jártunk" a bemutatón. „Ez a szöveggyűjtemény nem alternatív kánon, nem is értékítélet - egyszerűen csak igyekeztem olyan írásokat választani, amelyek érdekesek lehetnek egy mai tizenéves számára, és a segítségükkel, a kötelezőkkel kiegészítve, végigkövethető az elmúlt száz év páratlanul gazdag és izgalmas magyar irodalma” - írja a szerkesztő, Király Levente, aki négy éven át állította össze a Körkép című kortárs antológiát, ezért alapos áttekintése van az elmúlt időszakról. Azért esett a választása a rövid prózákra, mert ez a műfaj a magyar nyelvterületen meglehetősen elhanyagoltnak számít. Valamiért úgy tartják az olvasók, hogy a novella és az elbeszélés egy „ki nem kelt regény”. Ez egyébként magyar sajátosság, Franciaországban vagy Németországban senki sem tenne vissza a polcra egy kötetet azért, mert „csak” novellák vannak benne, nem egy regény. Hiányoznak a válogatásból a magyar alaptantervben szereplő szerzők, például Kosztolányi Dezső, akinek A bolgár kalauz című elbeszélését szívesen beletette volna a FILMMÚZEUM Zuhanás a szikláról Makk Károly Ház a sziklák alatt című alkotása több nemzedék tudatába vésődött be. A Tatay Sándor novellája alapján forgatott komor és feszült történet végigköveti, hogy miként válik gyilkossá Kós Ferenc (Görbe János), aki elgyötörtén, betegen érkezik haza a hadifogságból. A film az életben gyökeret ereszteni nem tudó kisemberek és a reménytelen sorsok tablója, igazi tragédia légköre lengi be az elejétől a végéig. A háború utáni magyar filmtermés első olyan darabjai közé sorolható, amely nem a nagy horderejű társadalmi történéseket, hanem az azok árnyékéban vergődő kisembert mutatja be, aki élni próbál a boldogulás lehetőségeivel. , ^Mindegyik dolgozatom nyom engem - mondta Makk Károly egy pozsonyi beszélgetés során. - Az egyik azért, mert nem sikerült elég jól, a másik azért, mert olyan jól sikerült, hogy nem tudok még egy olyat csinálni. A Ház a sziklák alatt tevékenységemnek valóban olyan darabja, amelyet mindig emleget az, aki foglalkozik a dolgozataimmal.” Nem lehet nem emlegetni, irányzat- és stílushonosító volta miatt sem. Illés György, a film operatőre értékelte úgy ezt a Makk-opust - a szerkesztő ebbe az antológiába, de végül pont ezért kihagyta. Örkény viszont szerepel, mert ő már csak a kerettantervbe fért bele, Tamási Áron, Sánta Ferenc, Csáth Géza és Kaffka Margit pedig még oda sem. Az elsődleges célcsoport a diákság, akikről gyakran elhangzik, hogy keveset olvasnak. Ezért választott Király Levente elsősorban olyan rövid prózákat, amelyeknek főszereplői kamaszok vagy fiatal felnőttek. És ezért kezdődik a kötet Spiró György Ötödikes tankönyv című paródiájával, amelyen azok is jól mulathatnak, akik eddig csak a tankönyvben találkoztak irodalommal. A borítón 16-os karika szerepel, egy Hazai Attila-szöveg miatt, amiről a kiadóban úgy gondolták, jobb, ha nem kerül egy tizenkét éves kamasz kezébe. (Persze tudjuk, hogy a könyvek esetében a tiltás a legjobb reklám, a jó tanárok úgy csinálnak kedvet egy-egy remekműhöz, hogy kijelentik: gyerekek, ez még nem nektek való.) A kötet szakmai lektora Diószegi Endre, aki több évtizede gyakorló tanár, és pontosan tudja, mivel lehet felkelteni a mai középiskolások figyelmét. Mindegyik szöveg előtt ott egy rövidke, néha személyesebb hangú, máskor szócikkszerű ismertető a szerzőről és magáról a műről, ez is hasznos lehet. A szerkesztési elv rendkívül izgalmas, a szövegek ugyanis nem a tankönyvekben megszokott kronológiát követik, hanem nyolc téma köré lettek rendezve: humoreszk, groteszk és paródia, a gyerekkor és a kamaszkor, a bűn és bűnhődés, a háború, a társadalom és történelem, a szerelem, az álom és rejtély, végül pedig a születés és halál. Rögtön az első fejezetben egymás mellé került Spiró, Örkény, Moldova, Lackfi János, Tamási Áron, Molnár Vilmos, Grecsó bennfentes meglátásával -, hogy „megelőzte a neorealizmust, a történet szempontjából is és formai megoldásainak oldaláról is”. A Ház a sziklák alatt nagyon erős (neo)realista töltetét - amivel hat és beleég a tudatba - a megrázó, szikár és egyszerű emberi történetén túl egyrészt az adja, hogy a paraszti sorsok alakulásának folyama beépül a tájba, abból a talajból hajt ki és hullámzik tovább, amelyben hiteles. Másrészt, hogy a pontosan megrajzolt karakterek életszerű dialógusait a nagyon realista paraszti környezetben élni tudó színészek tolmácsolják. Krisztián, Bödőcs Tibor, Karinthy és Parti Nagy Lajos. A virtuális könyvbemutatót vezető Nyáry Krisztián meg is jegyezte, hogy a tananyagból szinte teljesen kikoptak a humoros írások, mert az illetékesek úgy gondolják, csak a komoly szövegek Amiben benne élnek, vagyis maga a háború utáni újrakezdés valóságából fakadó történet nagyon egyszerű és kerek. Amíg Ferenc odavolt a háborúban, felesége meghalt, kisfiát pedig a sógornője, a púpos Tera (Psota Irén) nevelte a sziklák alatti egyetlen szűk helyiségből álló házban. Mikor a férfi hazaérkezik, a sógornő gondjaiba veszi, mosdatja, borotválja, ápolja az elsötétített házban, eldugva a napfény és a világ elől. Természetesnek veszi, hogy az elhunyt testvére után a gyerekkel és a házzal együtt a megözvegyült férj is rá marad, az övé lesz. A reménytől kivirágzik: képviselnek valódi értéket. A fiatalokkal viszont pont a humoros megközelítés segítségével lehet(ne) megszerettetni az irodalmat. Ugyancsak Nyáry vetette fel a kötetben szereplő Fejes Endre kapcsán, hogy az elmúlt tíz-tizenöt évpúpjára emelve a permetezőt, férfit megszégyenítő módon szólja a gálicot a tőkékre. Vállán átdobott zsákban cipeli a röfögő kismalacot, hogy legyen levágnivaló télre. A gyöngysorát is felteszi, készül a nászra. De Ferenc anyja letépi a nyakából, varjúként károgva, hogy „mit akarsz a fiamtól, te görcs”. A gyöngyök pedig szétgurulnak a porban... és oda a vágyott boldogság. Ferencet összeházasítják egy megesett nővel, Zsuzsával (Bara Margit), akinél korábban Füredi úr és az erdész is vigaszt talált. Érkezik a borozgató násznép, hogy beköltözzön a házba, a szekérre pakolt Terát pedig viszik be a faluba ütött-kopott cókmókjával együtt. Tera nem békéi meg a sorsával. Szítja az indulatokat, és keveri a bajt. Visszatér a házba, ahol nincs hely hármuknak. „Ki kell bírni, az ember sok mindent kibír” - mondja Ferenc a feleségének. Mégis ő lesz az, aki a két asszony gyűlölködésének satujában nem bírja tovább... és megtörténik a tragédia. Tallósi Béla Ház a sziklák alatt. Fekete-fehér magyar filmdráma, 1958. Rendezte: Makk Károly. Fényképezte: Illés György. Szereplők: Görbe János, Psota Irén, Bara Margit, Szirtes Ádám, Bárdy György. ben elhunyt szerzőknek van a legnagyobb „esélyük” arra, hogy kiessenek a kánonból, mivel már nem kortársak, de még nem klasszikusok. A női szerzőkkel is mostohán bánik a tanterv, ezért örömteli tény, hogy legalább húsz százalékban szerepelnek ebben a kötetben, méghozzá nem valamiféle kötelező genderkvóta alapján, hanem azért, mert jó szövegeket írtak. Király Levente az online beszélgetésen elmondta, hogy akár szabadabban is bánhatott volna a kategóriákkal, mert akik például az első, humoros fejezetbe kerültek, azok bűn és bűnhődés témában is nagyot alkottak, néhány írás pedig akár három fejezetbe is passzolt volna. Egy szlovákiai magyar szerző is szerepel a 91 között: Grendel Lajos, a történelem és társadalom fejezetben, a Húsz esztendő egy nap című írással. A szerkesztő szerint „határon túli kvóta” sem volt, sőt Mán-Várhegyi Rékáról ő maga is csak most tudta meg, hogy Erdélyben született. A Szerelem, kapcsolat a leghosszabb fejezet, nem véletlenül, hiszen ezzel lehet igazán „berántani” a fiatalokat az irodalomba. Itt szerepel többek közt Garaczi László, Egressy Zoltán, Hazai Attila, Csobánka Zsuzsa és Harag Anita. Említést érdemel az is, hogy a szerzők és jogutódok lemondtak a jogdíjakról két alapítvány javára, amelyek hátrányos helyzetű gyerekekkel foglalkoznak. Szóval, srácok, olvasni nem csak azért lehet, mert kötelező - lehet élvezetből is. És ha megkapjátok a jó bizonyítványért ezt a kötetet, később akár a szüléiteknek is kölcsönadhatjátok. Nem kötelező - Kortársak és kimaradók, magyar próza. Király Levente (szerk.). Corvina Kiadó 2020. Az Elfujta a szél történelmi magyarázattal Los Angeles. Ideiglenesen kivették az Elfujta a szél című filmet az HBO Max kínálatából. Az amerikai filmklasszikus történelmi hátterének magyarázatával és a rasszizmustól való elhatárolódással kerül majd vissza a streamingszolgáltató könyvtárába. Az 1939-ben készült film ideiglenes eltávolításáról az HBO Max a George Floyd halála miatti tiltakozások nyomán döntött. A szolgáltató kiemelte: az Elfújta a szél egy korszak terméke, és hordozza azokat az etnikai és faji előítéleteket, amelyek akkoriban általánosak voltak az amerikai társadalomban. Az HBO Max szóvivője hangsúlyozta, hogy „ezek a rasszista ábrázolások akkoriban is helytelenek voltak és ma is azok”, ezért úgy gondolták, hogy a film magyarázat nélküli forgalmazása felelőtlenség lenne. A rasszista ábrázolások egyértelműen szemben állnak a WamerMedia értékrendjével. A filmet ugyanakkor eredeti formájában vetítik majd, mert egyébként olyan lenne, mintha azt állítanák, hogy ezek az előítéletek soha nem léteztek. (MTI, k)
