Új Szó, 2020. június (73. évfolyam, 125-150. szám)
2020-06-11 / 134. szám
www.ujszo.com I 2020. június 11. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Harc az űrért A nagyhatalmi verseny valódi terei M ég mindig előszeretettel foglalkozunk a régi harci vasakkal, ami eltereli a figyelmet a katonai versengés valódi területeiről. így például szinte fétis a magyar újságírásban Kim Dzsong Un észak-koreai vezér atomrakétáinak ügye, bár jó eséllyel kilőni se hagynák neki. És ha feljutna a levegőbe, akkor sem biztos, hogy a célra tartana; az pedig a Dél-Koreába telepített elhárítórendszer miatt még kevéssé valószínű, hogy célba jutna. A hagyományos hidegháborús személetünk továbbélése ez - persze nem teljesen alaptalanul hogy méricskéljük az atomrakétákat. Ugyanígy számoljuk, hogy hány amerikai katona állomásozik német területen - most épp e körül forog a vita, hogy a megmaradó több mint húszezer G.I. elég lesz-e. Ez is a hagyományos számolgatás része. Releváns az utolsó ütközetben lenne, amikor tényleg hús-vér katonák csapnának össze európai területen. Releváns a pszichológiai elrettentésben, de most már ezzel egyenértékű néhány más jóval kevésbé látványos terület. Számtalan új hadszíntér van, amely megelőzi a konvencionális konfliktusok kitörését. Máshogy fogalmazva: technikában és tudásban már meg lehet nyerni a háborút azelőtt, hogy az első lövés eldördülne. Ez régen sem volt nagyon másképp, leszámítva, hogy nem volt ennyire könnyen kivitelezhető a mérnöki tudás és know-how eltulajdonítása, mint ma, amikor az online kémkedés csak úgy termeli a kutatási eredményeket a hadiiparnak. Ennek fényében nem meglepő, hogy a biológiai-egészségügyi vonal újra elnyeri méltó helyét a katonai tervezők asztalán. A számítástechnikai, informatikai tudás magasabbra került. Régóta egyértelmű a katonai szereplők számára, hogy egy nagyobb hadszíntér mozgásban tartásához mennyire elengedhetetlen a modem kommunikáció - gondoljunk csak bele, GPS-szel történő célpontmegjelöléstől az egységek közti kapcsolattartáson át a műholdas kommunikációig mennyi adat megy keresztül a hálózaton. A hidegháború egyik látványos összecsapása volt az űrverseny is. Ki visz fel élőlényt, embert az űrbe, a Holdra; milyen műholdakat hova tud állítani? Ám a kilencvenes években már sem Oroszország, sem a győzelmi mámorban lévő USA nem ölt a korábbihoz hasonló összegeket az űrkutatásba. Ez mostanra véglegesen megváltozott. Trump újraválasztása esetére Holdra szállást ígér, és állomást a marsi misszióhoz. A kínaiak szintén űrbéli állandó jelenlétüket fejlesztik. Az oroszok műholdgyilkos kísérleteket végeznek - legalábbis ennyiről van tudomásunk. A Hold és az űrből érkező nyersanyagok tulajdonjogi kérdését több ország elkezdte szabályozni! Képzeljük el a pillanatot, amikor Kolumbusz először érkezett vissza Európába. Mindenki előtt világos, hogy van egy egészen új, meghódítható terület. Verseny indul azonnal: hiszen akármi is van ott, biztos, hogy valamire jó lesz. Az űr ehhez képest nemcsak nyersanyagokat rejt, hanem elképesztő harcászati lehetőségeket is, nem véletlen, hogy az amerikai, orosz és kínai oldalon is fejlesztik az űrből (is) használható szupergyors csapásmérőket, és más, pár éve még scifibe illő eszközöket. Már az űrért megy a harc. Trump megalakította a katonai űrparancsnokságot (Space Command), tehát tavaly óta az USA nyíltan vállalja az űr militarizálását. Érdemes a koronavírus és a gazdasági válság közepette is figyelni az ürversenyt, mert a győztes itt mindent visz. Már tavaly augusztusban felbukkanhatott a vírus Vuhanban Hirtelen sokkal nagyobb lett a járműforgalom a kórházaknál, az intornoton pedig többen pötyögtök be a „köhögés" szót a keresőbe. Harvardi tudósok szerint Vuhanban már tavaly nyáron jelen volt a koronavírus, tehát hónapokkal hamarabb, mint azt a kínai hatóságok hivatalosan elismerik. A kutatók műholdas felvételekre és internetes keresésekre alapozzák az állítást — írta a Financial Times. Sokkal több autó parkolt a vuhani kórházak előtt a műholdfelvételek alapján, és a kutatók úgy vélik: a megnövekedett forgalom a koronavírus kezdődő terjedése miatt volt. A kínai külügyminisztérium szerint ez abszurd állítás. A Harvard Medical School és a Boston University of Public Health szakértőinek az szúrt szemet, hogy 2019 augusztusától kezdve egyre több autót lehetett látni a vuhani kórházak előtt, a parkoló járművek száma decemberben még jobban megugrott. Egy másik, sokatmondó jelenségre is felfigyeltek: a Baidu nevű kínai böngészőben már augusztus végén megsokasodtak azok a keresések, melyekben a „hasmenés” és „köhögés” szavakat használták az internetezők. A két jelenségből arra következtetnek, hogy a koronavírus sokkal korábban jelen lehetett a tízmilliós kínai városban. (hvg.hu, úsz) Kifogások biztosítva SZABÓ LACI M ég el sem indultak a turisták külföldre, az utasbiztosítást kínáló társaságok már az apró betűs részre mutogatnak. A hazai piacon nincs egységes szabály például arra, hogy a járvány után milyen feltételek mellett vállalják a külföldi kezelések költségét - ha egyáltalán vállalják. Azt azonban már most biztosra vehetjük, hogy a karanténnal összefiiggő kéthetes kiadásokat egyik biztosító sem téríti meg a szebb napokra váró nyaralóknak. Az utasbiztosítás nagyon fontos, anélkül szinte bűn elutazni, ezt senki nem vitatja. A baleset-biztosítási része békeidőben nagyon jól működik, szinte alig van panasz, hiszen csak ritkán utasítják el az orvosi és kórházi kezelésekkel járó kiadások megtérítését. Ám amint valami nagyobb gond adódik, jön a varázsszó: vis major, azaz rendkívüli, előre nem látható esemény. Ez pedig kizáró ok szinte az összes biztosítás esetében. Ezt láthattuk a vírusjárvány kirobbanásakor, amikor megannyi turista rekedt külföldön, és jó esetben „csak” a hazautat kellett megoldaniuk, nem volt szükség egészségügyi szolgáltatásra, ám a hazamenekülés sokszor napokat, vagy akár heteket vett igénybe. Ez pedig jelentős, váratlan kiadásokkal járt (fizetni kellett az ottlétet, szállást stb.), arról nem is szólva, hogy a haza(felé) induló járatokra akár az ezer eurót is meghaladta az új jegy ára. Ebben sem voltak partnerek a biztosítótársaságok, szinte magára hagyták az utasokat, nagy ritkán, duzzogva állták a koronavírussal összefüggő kezelések árát, csak akkor, ha az utas még a járvánnyal kapcsolatos hírek megjelenése előtt indult úrnak. Most pedig máris jelezték, csak azután állnák az egészségügyi ellátás költségeit (a karanténnal összefüggő és a teszteléssel járó kiadást nem), amikor a külügyminisztérium leveszi a koronavírus-veszély miatt utazásra nem ajánlott országok listájáról a célállomást, feltéve ha az utas betart minden helyi szabályt (köztük a távolságtartást), ha... Megannyi apró betűs új mondat várható, melyeknek szinte lehetetlen megfelelni. Bármennyire is szeretnénk, szinte kivitelezhetetlen, hogy ne legyenek olyan esetek, amikor nem tudunk a távolságtartás szabályának megfelelni (pl. utazás, vásárlás, fürdőzés során). És már meg is van a kifogás, miért nem fizet a biztosító. A tudatos utazók kiegészítő biztosítást is köthetnek az olyan váratlan esetekre, mint járatkésés, poggyászkésés, útlevél elvesztése stb. De minek? A biztosítótársaságok ezeknél még kreatívabbak a kifogások keresésében, jó esetben pedig nevetséges összeget adnak. Elveszett/ellopták az útlevelét? Rendőrségi igazolást kémek és megtérítik az új úti okmány díját (ez kb. 20-50 euró). Az extra szállás árát, az új repülőjegy árát már nem (ez pedig akár 500-700 euró is lehet) - a közelmúltban megtörtént ez e sorok írójával. Késik vagy törlik a járatot? Új jegyet kell vásárolnia - forduljon a légitársasághoz, hangzik a biztosító válasza, vagy, ha nagyon Jófejek”, akkor megfizetik a repülőtéren fogyasztott szendvics árát... Kitört a vulkán, ezért nem tud utazni? Vis major! Forduljon a légitársasághoz... Kifogás kifogás hátán. Nyugat-Európában számos olyan utasbiztosítást kínálnak, amelyek valódi segítséget jelentenek, kifogások nélkül. Szinte azonnal fizetnek, nem mutogatnak az apró betűs részre. Igaz, többe kerül, de aki szeretne biztonságban utazni, az hajlandó kifizetni ennek magasabb költségét is. Itt az idő, hogy a hazai társaságok is felzárkózzanak és valódi, minden váratlan helyzetre érvényes biztosítást kínáljanak. Ellenkező esetben felgyorsulhat az a trend, hogy egyre többen körnek utasbiztosítást külföldi társaságoknál - az internet korában ez egyszerű. A szlovákiai biztosítók pedig sorolhatják a kifogásokat, amelyek közül már csak azt nem mondták: minek ment oda? FIGYELŐ Pellegrini előadta Fico siratóénekét Épp az utolsó kísérletnek vagyunk a tanúi, amikor megpróbálják átcsomagolni és megmenteni a Smert. Peter Pellegrini elmondta a Smer gyászbeszédét, meghagyja Ficónak a pártját, amire egyébként húsz évet áldozott. Felidézte Meciart is, aki magával rántotta pártját a politikai sírjába. Feltehetően ugyanez vár Ficóra is - írja a Sme kommentárja. A tegnapi bejelentés szerint Pellegrini viszi magával a Smerből a szociáldemokrácia értékeit, Ficónak pedig otthagyja saját politikai mocskát, amit igazán csak az újságíró-gyilkosság után ismertünk meg. „Csakhogy nem szabad megfeledkezni arról, hogy Pellegrini részt vett a Smer doktrínájának kiépítésében: cserébe a lojalitásért pedig gondoskodott róla a párt. Az nem lesz elég, hogy most azt mondja, két különböző világban élnek Ficóval” — emlékeztet a lap. Kíváncsian várhatjuk, mi fán terem a Pellegrini-féle új szociáldemokrácia. Az igazán védtelenek és a kisebbségek is beleférnek? Vagy ez is csak egy 50 eurós karácsonyi esztrádműsor lesz nyugdíjasoknak? „Tán a régi tartalmat töltik ebbe az új csomagolásba, csak Fico nélkül? Mentőcsónak azoknak a smereseknek, akik eddig vidáman hajókáztak a párttal az állami megrendelések tengerén?” - teszi fel a kérdést a lap. A nyilvánosság nem tudja, milyen is ez az „új Pellegrini”, ha egyáltalán létezik. Nem tudjuk, hogyan képzeli el a jogállamot, a törvények előtti egyenlőséget, mi minden ragadt rá eddigi pártfőnökökétől vagy Kalináktól. Az dicséretes, hogy antifasiszta meggyőződését hangoztatja, a gyakorlat majd megmutatja, hogy együtt szavaz-e a szintén ellenzéki parlamenti fasisztákkal. „Egyszóval a választónak ébernek kell lennie, hogy mi minden kerül át a régi Smerből az új csomagolásba” - zárja a lap. (úsz)
