Új Szó, 2020. június (73. évfolyam, 125-150. szám)
2020-06-10 / 133. szám
241 TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA 2020. június 10. | www.ujszo.com Az új típusú koronavírus okozta világjárvány pozitív mellékhatásairól Mindenféle járműből kevesebb pöfög világszerte, „hiányuk" is hozzájárul a levegő tisztulásához (Shutterstock) CSIBRÁNYI ZOLTÁN A Covid-19-betegsóg komolyan veendő. A Johns Hopkins Egyetem működtette, a mostani járványhelyzetről tájékoztató világtérképe szerint, e sorok írásáig (2020. 6.8.) több mint 407 ezer ember hunyt el. Senki nem tudhatja, mi lesz a végső szám, és a sorainkban adódó minden haléleset sajnálatos. Ám adódott jó is, igaz, nem nekünk: a természet fellélegezhet - ami vógső soron javunkra lehet. Igazolódik: több dolog megoldható észszerűbben, egyszerűbben is, mint ahogy azt előtte egyesek hangoztatták, ránk erőltették. Immár tagadhatatlan: a természetkárosításért nem elsősorban a fogyasztók okolandók, sokkal inkább a fő iparágak, a nagyban tevékenykedők a felelősek. Jöjjenek példák, elgondolkodtatni kívánó kérdések, megfontolandó felvetések. Miután kevés repülőgép szállhatott fel, számtalan gyár működését leállították, helyenként hamar javult a levegőminőség - érthető, hisz csökkent a légszennyező anyagok, üvegházhatású gázok légköri koncentrációja. Kínában a visszafogottabb szénfelhasználás miatt 18%-kal csökkent a légkörbejutó szén-dioxid mennyisége, elkerülték 250 millió tonnányi levegőbejuttatását (forrás: CarbonBrief). De az összes állam sok nagy gyára leállása sem elhanyagolható. Rég látott kékségben ragyog az ég Indiában. Az Európai Űrügynökség légszennyezést mérő Sentinel-5 műholdja képei bizonyítják, lévén Olaszországban sem okádják naphosszat a füstöt a gyárak, mérséklődött a nitrogén-oxidkibocsátás, jelentősen tisztul a levegő. Mindenféle járműből kevesebb pöfög világszerte, „hiányuk” is hozzájárul a levegő tisztulásához. Ha mindig kevesebb járná a légteret, utakat, vizeket, hosszabb távon még tisztábbá válhatna a légkör. A jobb levegő emberek milliói számára kitolhatná a megérhető életkort. Szép álom - mert az ipar újraindulásával ismét nőni fog a légszennyezés. Ám a valamelyest tisztább levegő jövőképe mégsem teljesen kivitelezhetetlen. Ne feledjük, a végeredménybe minden hasznos tett beleszámít: a nagyok felelős cselekedetei, észszerű vásárlóifogyasztói hozzáállás. Alighanem feleslegesen sok a nem létszükséglet miatt mozgó jármű. Hogy óriási gondokat okozna, ha nagyszámú termék nem jutna el a Föld egyik pontjáról a másikra? Nem vonható kétségbe, sokféle készterméket, alapanyagot korunk folyvást növekvő igényei kielégítése miatt muszáj szállítani ide-oda. De igenis vannak feleslegesen országhatárokon, földrészeken át szállított áruk - csak az ezekből gazdagodóknak elképesztő mértékű pénzkiesést jelentene, ha nem terjeszthetnékárulhatnák cikkeiket szerte e világon. Valóban mindenkinek kell minden? Például, a bolygó bármely pontján élőknek évezredekig - sem kívánalmuknak, sem egészségük szempontjából szervezetüknek - nem hiányzott sok olyan termény, amely ma szinte bárhol megvehető. Csupán az miatt nyilvánvalóan nem élt szegényesebb életet egy néhány száz évvel ezelőtti közép-európai földműves, ha nem ehetett mondjuk duriánt (a világ legbüdösebb gyümölcse Szlovákiában is beszerezhető, drágán, és a hosszú utaztatás miatt természetszennyezés árán). Miután az országok többségét elérte a járvány, több politikus hajlandó lett videókonferencia-tárgyalásokra. Akaratlanul is óvták a légkört. Alig utaztak, tárgyalni mégis tudtak. Lám, a módszer működőképes (más lapra tartozik, hogy megegyeztek-e bármiben), nem kell okvetlenül külföldre utazgatni hivatalosan néha úgyis mindössze félórás négyszemközti megbeszélésekre. Ennek nyomán korántsem mellékes pozitívum lett, hogy a világon kevesebb várost vertek szét a politikusok döntései ellen tüntetők. Ha a Föld összes politikusa, éppígy az üzleti élet minden tehetős tárgyalója példamutató akarna lenni (?), a járvány lecsengése után jeleskedhetnének a videókonferencia mindenkori alkalmazásában, amivel személy szerint ők maguk is rengeteg káros anyag légtérbe eregetésétől mentesíthetnék a környezetet. Utóbbi évtizedekben a hivatalok, és sok szolgáltató is megkövetelte a személyes megjelenést minden aprócseprő esetben. Egyik helyről másikra, irodából irodába küldözgettek, ahol újabb sorakozás-várakozás jutott osztályrészül az ügyét-baját elintézni akaró állampolgárnak. Én is jártam úgy lakhelyem egyik hivatala közös légterű ügyfélfogadó helyiségében, hogy egyik ablaknál a papírom látva azt mondták, menjek át egy másikhoz, mondtam, ott nincs senki, erre ő, mindjárt lesz, átmentem, és lett, ugyanaz az unott arcú hivatalnokjött át, pecsételt egyet, majd azt mondta, fáradjak vissza. Ekkor mondtam, állj, ott is, itt is maga, engem meg küldözget, tétjén észhez. A jelen helyzetben számos helyen több ügytípus megkérdezhető, megbeszélhető, elintézhető telefonon és/vagy elektronikus levélben. És minő meglepetés, így is hivatalosan bejelentettnek, elintézettnek minősülnek. A vírusjárvány végét követően miért ne lehetne ugyanígy folytami? A fiatal szülők egy része - ráfogva az időhiányra és arra, fáradt - az elmúlt években nem volt hajlandó főzni (bizony, a hajlandóság hiányzik, hiszen, gondoljon vissza a mai felnőtt a gyerekkorára, évtizedekkel ezelőtt is sok anyuka dolgozott, ezért este hat-hét óra után, munkanapjukat ledolgozva álltak neki főzni, és nem hallottuk tőlük, hogy jaj, fáradt vagyok, nincs kedvem főzni). Egyes mai gyerekek élete szegényesebb annak hiányában, hogy nem kapják meg anyukájuk főztje ízeit. 2020- ban, a hetekig tartó kényszerotthoniét lehetőséget teremtett, hogy a mostanság pár éves gyerkőcök is anyukájuk szájíze révén éljék meg életük első, nem mellékesen tán egészségesebb étekélményeit. Felnőttként meg, semmi csoda, otthon is lehet kávésmi. Lehet másként is. Csak más szemléletmód kell. És akarás. Úgy tűnik, van remény, üzletekben mostanság tapasztalható az illemtudás, a fegyelmezettség elszaporodása (lehet, az ember inkább saját félelme miatt figyel másokra is, de a végeredmény szempontjából ez nem számít). Minden helyzetben helyénvaló és kifizetődő lenne mindenki másra is gondolni. Meg a jövőre, saját és utódaink tisztább, egyszerűbb, boldogabb jövőjére. A Föld testvére olyan csillag körül keringhet, mint a Nap MTI-HÍR Az eddig véltnól jóval nagyobb eséllyel találhatnak kialakulásuk korai szakaszában lévő, Föld-típusú bolygókat - ezt állapították meg az angliai Sheffieldi Egyetem kutatói. A kutatók fiatal csillagcsoportokat tanulmányoztak a Tej útrendszerben - olvasható a PhysOrg tudományosismeretterjesztő hírportálon. A The Astrophysical Journal című folyóiratban publikált eredményeik szerint a váltnál jóval több Nap-szerű csillag van ezekben a csoportokban, ami növeli az esélyét olyan Föld-típusú bolygók felfedezésének, amelyek még kialakulásuk korai szakaszában vannak. „Ezeket a magmaóceánbolygókat könnyebb észlelni a Naphoz hasonló, az átlagosnál kétszer nagyobb tömegű csillagok közelében. Ezek a planéták annyi hőt bocsátanak ki, hogy az infravörös-teleszkópok új nemzedékének segítségével képesek leszünk megfigyelni az izzó fényüket” - magyarázta a kutatócsoportot vezető Richard Parker, a Sheffieldi Egyetem munkatársa. A kutatók úgynevezett fiatal mozgó csoportokban - vagyis 100 millió évnél fiatalabb csillagok „közösségeiben” - készülnek felkutatni a szóban forgó bolygókat. Parker szerint ezek a csoportok pár tucatnyi csillagból állnak, de korábban nehéz volt meghatározni, hogy a csoportok minden egyes csillagát sikerült-e megtalálni, mivel azok beleolvadnak a Tejútrendszerbe. A Gaia űrtávcső segítségével azonban még több csillagot sikerült azonosítani ezekben a csoportokban, ami lehetővé tette a tanulmány elkészítését. A kutatás hozzájárulhat annak megértéséhez, hogy a csillagképződés univerzális-e, és fontos forrásként szolgálhat annak megvizsgálásához, hogy hogyan alakulhatnak ki a Földhöz hasonló sziklás, életképes bolygók. A kutatócsoport azt tervezi, hogy számítógépes szimulációk segítségével keres magyarázatot a fiatal, mozgó csillagcsoportok eredetére. A vártnál jóval több Nap-szerű csillag van a Tejútrendszerben (Shutterstock)
