Új Szó, 2020. május (73. évfolyam, 101-124. szám)
2020-05-07 / 105. szám
www.ujszo.com I 2020. május7. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Maszkkal a tenger felé Egyre több ország javasolja lakosainak, idén nyaraljanak otthon Bár a turizmus napjainkban szinte lélegeztetőgépen van, az utóbbi napok hírei azt jelzik, van remény a felépülésére. Hosszabb folyamat lesz, amíg eléri a válság előtti szintet - akár 2-3 évet is igénybe vehet -, ám egyes ágazatai gyorsabban talpra állhatnak. Hamarosan beköszönt a nyári szezon, a korábbi években a legtöbb turista ilyenkor már tudta, hol tölti a szabadságát. Ma még azt sem tudjuk, utazhatunk-e, és ha igen, melyek azok a tengerpartok, nyaralóövezetek, ahol - az egészségügyi és biztonsági előírásokat betartva - feltöltődhetünk. Egyre több ország javasolja lakosainak, idén belföldön nyaraljanak. Van ország, amely adókedvezménnyel is hozzájárulna a belföldi turizmus élénkítéséhez, i hogy a helyi szállásadók, turisztikai ; cégek túlélj ék ezt a nehéz időszakot. Csakhogy számos olyan ország van - ; köztük hazánk is-melynek nincs tengerpartja, így nem mindenki számára alternatíva a belföldi nyaralás. Tavaly csaknem 4 millió alkalommal utaztak a szlovákiaiak hosszabb-rövidebb időre külföldre, több mint 25 millió vendégéjszakát töltve a célállomásokon. Ezjelentős szám. Már a hotelek is egyre aktívabbak, mind intenzívebb a kommunikáció a lehetséges vendégkörrel, sorra jelennek meg a kedvezmények, csomagajánlatok, az eddigieknél rugalmasabb lemondási és módosítási feltételekkel. Szicíliában például a helyi idegenforgalmi szervezet visszafizeti a repülőjegy árának a felét, és aki idén olasz szigeten nyaral, annak ; minden harmadik ott töltött éj szaka a szál lodábán is ingyen lesz-éseza ; külföldiekre is érvényes. A válság ; után talán a szállodaipar álla leg; gyorsabban helyre. Sokkal nehezebb helyzetben van a I légi közlekedés. Bár már számos repülőtéren élénkül a forgalom, az új -raindulásra júniusig várni kell. Az első hetekben a repülés sem lesz olyan, mint korábban. Elképzelhető, hogy kevesebb lesz az ülőhely, a középső ülések üresek maradnak. Most a légitársaságokat borzolja ez a terv, egyelőre nem kell aggódniuk, de ha élénkül a forgalom, csökken a bevétel. A turizmus az a gazdasági ágazat, amely a leggyorsabban omlik össze válságkor, és gyorsan talpra áll. Ám most a sikerhez vissza kell szerezni az utasok bizalmát, és újra utazásra csábítani a tömegeket, ha a korlátozások nem rontják jelentősen az élményt. Ez idén úgy lehetséges, hogy nem zárkózunk be az országunkba, a belföldi utazásokat régiós ajánlatokra cseréljük, ha megnyílnak a határok, és ha megjelennek az eddiginél kedvezőbb repülőjegy- és szállásárak, rendkívüli akciókkal színesítve. Február elején, amikor csak „kínai probléma” volt a koronavírus, fura volt látni, amikor egy úr maszkban úszott az Andamán-tengerben. Ma a maszkos fürdőzést is elfogadnánk, csak élvezhessük újra az utasások, tengerparti nyaralások varázsát. (Lubomfr Kotrha karikatúrája) Rajtolt a vakcinaháború FELEDY BOTOND Nem gondoltuk volna, hogy ennyire látványos lesz. Mégis, a geopolitika rányomta bélyegét a koronavírus elleni küzdelem legnyilvánvalóbb frontjára: a vakcinafejlesztésre. A két versengő hatalom ebben presztízsprojektet lát. Aki előbb ér el az oltóanyaghoz, az diplomáciai és hiúsági csatát nyer. Éppen ezért az USA és Kína most a maguk útját járják. Látszik ez abból, hogy a nemzetközi multilaterális találkozókon alig képviseltetik magukat e témában, vagy abból is, hogy a Fehér Ház megpróbálta felvásárolni az egyik német vakcinacéget - és ezzel az összes kapcsolódó szellemi jogot. Ebből kitűnik, hogy a csata ádáz. Még a szövetségesek közt is, hiszen itt az USA az egyik leghűségesebb európai szövetségese cégét vásárolta volna ki. Nem mintha a szövetségesek közt ne lehetne vita, verseny, volt ez eddig is bőven, elég csak az Airbus és a Boeing közötti, állami támogatással bőven fűszerezett körökre és ipari kémkedésre emlékezni. Ez most azért különösen látványos, mert egy újabb alkalmat szalaszt el a fejlett világ, hogy egy globális fenyegetéssel szemben tesztelje egy globális összefogás felállításának és működtetésének lehetőségét. A WHO sok sebből vérzik, tulajdonképpen egy új, első éveiben a vírus elleni küzdelemre koncentráló, ad hoc szervezet jól tesztelhetné az új terepet. Hogyan lehet beengedni az euroatlanti térségen kívüli országokat? Hogyan lehet a multinacionális cégek és a kínai államkapitalista vállalatok közt ilyen téren platformot építeni? A tudománydiplomácia és a valódi diplomácia most mégis messze került egymástól. A kínaiakkal szembeni amerikai - és egyre növekvő nyugat-európai - ellenérzés miatt a kooperációt a két nagy között esélytelennek látják a szakértők, különösen Trump újraválasztása esetén. Tény, hogy a kínai hackertámadások nagyon elszaporodtak mindenütt, ahol vakcinafejlesztés folyik. Vinnék a találmányt, amint lehet. Hogyan lehetne e szűk területen mégis összetenni az erőforrásokat? Ezt próbálja meg uniós színekben Emmanuel Macron javaslata, amely egy európai vakcinaalap felállításáról és több mint 7 milliárd euró begyűjtéséről szól. Még ha menet közben a sok figyelembe vett érdek miatt nem lesz is szó egy központi alapról, a szándék láthatóan a kontinensen kívül is érdeklődőkre talált. Bill Gates inkább működik együtt ezzel a kezdeményezéssel, mint néhány amerikaival; ahogy a szaúdiak és más finanszírozók is felbukkantak. Érdemes-e a két nagy országgal szemben a többieknek közös fejlesztésben gondolkodni? Lehet-e ebben annyi lendület, hogy versenyképes lesz az állami kínai cégekkel és az amerikai gyógyszeripari mamutokkal szemben? Egy esély, amit nem szabad elengedni, és amely kísérletből mindenképpen tanulunk. Még az is lehet, hogy több vakcina lesz 2 éven belül: olcsó és drága, hatékony és kevésbé hatékony, politikai alapon osztogatott és egyenlően hozzáférhető. Hátha itt Európa jó irányba teszi le a voksát, hogy a világban növelje befolyását és láthatóságát. FH: Magyarország átcsúszott a hibrid rendszerek Magyarország rövid időn belül két kategóriát zuhant, ami példátlan a 25 éve rendszeresen kiadott jelentés történetében. Magyarország 2019-ben átcsúszott a félig szilárd demokráciák sorából a hibrid rezsimek közé, állapítja meg a Freedom House (FHjfriss, Nations in Transit című jelentése. Ebben a posztszovjet térség és az egykori keleti blokk államait vizsgálják, mennyire érvényesülnek a demokrácia alapelvei. A hibrid rezsimekben tartanak választásokat, de törékenyek a demokratikus intézmények, és alapvető kihívások elé állítják a politikai és polgári szabadságjogokat. A jelentés Bosznia-Hercegovinát, Szerbiát, Koszovót, Montenegrót, Albániát, Észak-Macedóniát, Ukrajnát, Moldovát és Grúziát veszi Magyarországgal egy kalap alá. Ez az ötből a középső kategória. Előbbre sorolják a szilárd (Csehország, Szlovénia, Szlovákia, Észtország, Lettország, Litvánia) és félig szilárd demokráciákat (Lengyelország, Horvátország, Románia, Bulgária), és hátrább a félig (Örményország) vagy teljesen szilárd autoriter államokat (Oroszország és az egykori szovjet tagországok). A legutóbbi jelentésben még Magyarországra is félig, 2015 előtt pedig szilárd demokráciaként tekintettek. Két kategória zuhanás Rövid időn belül két kategóriát zuhant, ami példátlan a 25 éve rendszeresen kiadott jelentés történetében. A térségben általában is lesújtó a helyzet, a 29 vizsgált országból tízben van demokrácia, tízben hibrid rezsim, kilencben autoriter berendezkedés. Tíz év alatt háromszorosára nőtt a hibrid rezsimek száma, a demokráciáké harmadára csökkent. Kilenc ország javított a pontszámán az előző évhez képest. A végleges demokráciapontot hét mérőszám átlaga adja ki. Az országokat hetes skálán pontozzák, a magasabb értékek jelzik az erősebb demokráciát (zárójelben Magyarország pontszámai): mennyire demokratikus a kormányzás (3,25); hogyan zajlanak a választások (4,25); a civil szektor állapota (4,50); a média függetlensége (3,25); önkormányzatok, helyi hatalom állapota (4,75); az igazságszolgáltatás állapota (4,75); korrupció (3,50). Magyarország átlag 3,96 pontot kapott (4-től számíthatna félig szilárd demokráciának), annyit, mint Szerbia. A választások, a korrupció és a helyi demokrácia szempontjából rontott az előző évhez képest. Lengyelországgal egy szintről indult, megelőzte Romániát és Szlovákiát, fokozatosan a szerb demokráciával került egy kategóriába, miközben a lengyeleknél is jelentősen romlott a helyzet. Mostanra közelebb van a balkáni országok átlagához (3,73), mint Közép-Európáéhoz (5,22). Eurázsában 1,94 az átlagpontszám. Kormánykontroll A jelentés megemlíti, hogy 2019- ben a magyar kormány megszilárdította az oktatás és a művészeti szféra feletti kontrollját. Bár az ellenzék fontos győzelmeket aratott az önkormányzati választáson, a kormány „masszív propagandahálózata” és az, hogy politikai alapon nyúlnak adminisztratív eszközökhöz, óriási teher az ideológiailag megosztott pártoknak. Magyarország az idei felhatalmazási törvénnyel is eggyel távolabb lépett a demokráciáktól, de tavaly is sürgősséggel tárgyaltak fontos törvényjavaslatokat. Közben tovább szűkítették a migránsok és menedékkérők jogait, amivel az EU sem tudott mit kezdeni, miközben a Fidesz is az Európai Néppárt tagja maradt. Az FH Donald Trumpot is kritizálja, mert ahelyett, hogy kiállt volna a demokráciáért, Lengyelországgal és Magyarországgal is jó kapcsolatot ápol. Felvetik azt a kérdést is, hogy az ellenzéki pártoknak meddig indokolt részt venniük a parlamenti munkában. A szerb ellenzék bojkottot hirdetett, mivel a kormány évek óta semmilyen javaslatukat nem fogadta el, a saját törvényeit villámgyorsan nyomja át. Néhány párt Montenegróban is hasonló utat választott. Magyarországon is kivonult az ellenzék az év első parlamenti üléséről, tiltakozva a túlóratörvény ellen. Az EU- nak továbbra is az az álláspontja, hogy az ellenzéki pártoknak a parlamentben a helyük, de az FH szerint ezzel figyelmen kívül hagyják, hogy közé a törvényhozás Tiranától Tbilisziig egyre kevésbé alkalmas a párbeszédre. Ezért érthető válasz a bojkott, bár erősítheti is a hatalmon levőket. Külön fejezet foglalkozik Kínával, amely az FH szerint egyre nagyobb befolyást gyakorol a térségben. Számos ország vásárolt Kínától térfigyelő kamerákat és arcfelismerő berendezéseket. Az FH jó példaként említi a zöldmozgalmi törekvéseket és tüntetéseket, amelyek a legszigorúbb rendszerekben is eredményre vezetnek. Fehéroroszországban így sikerült megakadályozni egy gyár felépítését, Kirgizisztánban az uránbányászat folytatását. Az FH az EU-nak azt tanácsolja, a tagállami támogatásokat kössék a demokratikus értékek tiszteletben tartásához, ami legyen fontos szempont a balkáni országokkal kapcsolatban is, ne csak a rövid távú politikai és gazdasági hasznokra figyeljenek. Nem szabadna az állampolgárok megfigyelésére alkalmas eszközöket eladni a hibrid rezsimeknek és az autoriter államoknak. (444 hu)
