Új Szó, 2020. május (73. évfolyam, 101-124. szám)
2020-05-05 / 103. szám
141 KULTÚRA 2020. május 5.1 www.ujszo.com Nem csak kulturális veszteségek A nyári zenei fesztiválszezon elmaradásának közvetlen hatása a gazdaságra és a társadalomra Ez lenne a megoldás? A dán Mads Langer dalszerző-előadó autóskoncertjére percek alatt elkelt ötszáz jegy az interneten. (Képarchívum) JUHÁSZ KATALIN A zeneipar legfőbb bevételi forrását jelentő nyári fesztiválszezon idén elmarad. A szakmában dolgozák próbálják emészteni a helyzetet, amelyre a történelem során nem volt még precedens. A következmények pedig vélhetően azokra is hatással lesznek, akik nem is járnak ilyen rendezvényekre. A zenészek az élő fellépésekből szerzik éves jövedelmük legalább felét, a koncertek csaknem fele pedig a nyári szezonra tehető. A Pohoda Fesztivál főszervezőjének becslése szerint nálunk 25 ezer ember él valamilyen zenei tevékenységből. Michal Kacsák nem számolta közéjük azokat, akik csak alkalmanként lépnek fel, azaz van polgári foglalkozásuk. A legfontosabb hazai könnyűzenei fesztiválok közül pillanatnyilag egyedül az augusztus 28-30. között tervezett pozsonyi Uprising tartja magát, a többiek sorra fájták le rendezvényeiket. A hivatalos kommunikációban legtöbb esetben a ,jövő nyárra halászijuk” meghatározást használják az „elmarad” helyett, elsősorban jogi okokból. (Nem mindegy, milyen indok szerepel a fellépő művészekkel, illetve az üzleti partnerekkel kötött szerződésekben). Az Uprising esetében a nyár végi dátum látszólag reménykeltő, ám mivel egy-egy külföldi produkció átlagosan 20-30 zenészt és személyzetet utaztat, kétséges, hogy egyáltalán eljutnának-e Szlovákiába a tengerentúlról, Angliából, vagy akár a szomszédos országokból. Mivel hozzánk viszonylag kevés külföldi „fesztiválturista” érkezik a nyári hónapokban, az idegenforgalom nem ebbe roppan bele. Magyarországon viszont mára sikerült a turizmus és a gazdaság markáns szegmensévé tenni a fesztiválszektort. Ezért ott a károk is komolyabbak lesznek. A Hétfa Kutatóintézet frissen megjelent elemzése szerint minden egyes fesztiválra el nem költött forint körülbelül 7 forintot von ki a gazdaságból a szektorok közötti gyűrűző hatások miatt. így az idei fesztiválok elmaradása miatt kieső jövedelem akár a magyar nemzeti össztermék 1%-át is elérheti. A rendezvényekhez kapcsolódó szállásadó és vendéglátós vállalkozók is hoppon maradtak, komoly bevételkieséssel lehet számolni a turisztikai szegmensben. Ráadásul az egész zenei szakmát és a hozzá kapcsolódó több ezer dolgozót (a színpadok építőitől a technikusokon át a programszervezőkig) létbizonytalanságba sodorta a járvány. Ezért ezek az emberek az elkövetkező hónapokban kevesebbet fognak költeni olyan nélkülözhető cikkekre, mint például a bútor vagy a szórakoztató elektronika, és ezáltal más iparágak bevétele is csökken - az autóipar már most kongatja a vészharangot. Ne feledjük, hogy a konkrét régiókhoz köthető fesztiválok fontos közösségi és gazdasági funkciót látnak el, így ezek elmaradása egy-egy térségben sokkal nagyobb veszteséggel járhat, mint amit az adott fesztiválok országos súlya jelent. Mivel nem lehet tudni, meddig tart a járvány, tervezni is nehéz. Az viszont bizonyos, hogy a kulturális szférában a színházak mellett a koncertek kapnak utolsóként zöldet, és ősztől sem áll vissza minden a megszokott kerékvágásba. Nemcsak a feltorlódó, halasztott események miatt nem, hanem azért sem, mert az emberek óvatosabbak lesznek, ezért nem biztos, hogy akad közönsége a rendezvényeknek. A franciák jövő nyárig tiltották be a fesztiválokat, koncerteket, az amerikaiak 40 százaléka pedig nem megy addig tömegrendezvényekre, amíg nincs védőoltás a koronavírus ellen. Ez egy friss közvéleménykutatás eredménye. Nálunk nem készült ilyen felmérés, ezért nem tudni, mekkora csökkenés várható a közönség számában, de szinte lehetetlen, hogy ősztől minden visszaálljon a megszokott kerékvágásba. A hazai szakemberek többsége inkább arra számít, hogy kisebb nézőszámon kell majd több eseménynek osztoznia. Nemcsak a fesztiválpiacon, hanem általában a zenében a legnagyobbak vészelik át legkönnyebben a helyzetet, mert vannak tartalékaik, jól felépített brandjük. A kisebb, főleg lelkesedésből, és csak másodsorban üzleti érdekből működtetett rendezvények is túlélhetik a válságot, de csak akkor, ha valami különlegeset kínálnak arculatban és programszinten egyaránt. A legtöbb szakértő szerint a nemzetközi tuméüzletág sem tud újraindulni 2021 első fele előtt, mert sok az iparági szereplőkön kívül álló gátló tényező. Az elmúlt hétvégén bejárta a világsajtót néhány Dániában készült fotó, amelyeken a hajdani autósmozik mintájára szervezett koncert látható. Egy helyi dalszerző-előadó, bizonyos Mads Langer merész ötlete nagy sikert aratott: percek alatt elfogytak a jegyek a koncertjére, melyen a közönség autókban ülve, kis hangszórókon keresztül kapta a hangot, a látványt pedig óriáskivetítők segítették. Az érdeklődés azt mutatja, hogy az emberek ki vannak éhezve az élő zenére, még ilyen furcsa formában is. Ez mindenképp biztató tapasztalat. RÖVIDEN Csúszik a Diadalív becsomagolása N*w York. A jövő év őszére halasztották a párizsi Diadalív erre az évre tervezett becsomagolását a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos bizonytalanság miatt. Christo, a bolgár származású világhírű amerikai „csomagolóművész” projektjét 2021. szeptember 18. és október 3. között valósítják meg - közölte a párizsi Pompidou Központ és a francia Nemzeti Műemlékek Központja (CMN). A becsomagolást eredetileg 2020 áprilisára, majd ez év őszére tervezték, az előkészületeken New York-i otthonában karanténban dolgozó 84 éves művész még 10 napja is azt mondta, hogy „ha minden jól megy”, idén szeptemberben sor kerül a monumentális performanszra. (MTI) A járvány és a hollywoodi filmipar Mumbai. Legalább két évbe telik majd, amíg a hollywoodi filmipar talpra tud állni a koronavírusjárvány okozta visszaesés után, ami több tízezer ember megélhetését sodorta veszélybe — ezt állapították meg a filmipar résztvevői egy videókonferencián, amelyet a múlt héten rendeztek a károk felbecsülésére. Az indiai filmipar bevételeinek 60 százaléka a jegyeladásokból származik, s a mozik bezárása miatt ez komoly veszélybe került. A producerek ezért egyelőre jegelik a nagy költségvetésű filmeket és azokat is, amelyeket külföldi helyszíneken kellene forgatni. Indiában mintegy 1200 film készül évente, de idén a komoly költségvetési igényű produkciókat elhalasztják, mivel a stúdióknak nem lesz elég pénzük a kieső jegybevételek miatt. Elképzelhető, hogy a mozik újbóli megnyitása után a forgalmazók először kisebb költségvetésű filmek bemutatásán próbálják ki, hogy mekkora a kereslet a mozizás iránt. A mozisok attól is tartanak, hogy ha újból kinyithatnak is, az olyan kötelező új szabályok, mint a távolságtartás, maszkviselés, a nézők hőmérsékletének ellenőrzése, esetleg nevük és lakcímük rögzítése, eltántorítják a közönséget. A filmsztárok és sztárrendezők ugyan átvészelik az előttük álló időszakot, de az ágazatban több tízezer ember - filmes szakemberek, táncosok, statiszták, technikusok - munkáj a és megélhetése került veszélybe, nekik nincsenek megtakarításaik, napról napra fizetik őket a produkciók. (MTI) Nézzük újra a gyöngy fulbevalós lányt A festmény titkaira tudósok, művészekés nézők is kíváncsiak (TASR-archivum) Johannes Vermeer (1632-1675) holland festő világhírű festményét, a Leány gyöngy fülbevalóval című, 1665 és 1667 között készült alkotást minden eddiginól kiterjedtebb tudományos kutatásnak vetették alá. Az eredmény a festőről és munkamódszeréről is új ismereteket tárt fel. Martine Gosselink, a képnek otthont adó hágai Mauritshuis Múzeum igazgatója szerint „közelebb kerültünk a festményhez, mint korábban valaha”, köszönhetően a nemzetközi kutatócsoportnak, amely a legújabb szkennerekkel és technológiáldcal vizsgálta a,művet. A szakértők megállapították, hogy a művész a lány mögé egy zöld függönyt is festett eredetileg, ez azonban idővel eltűnt. Röntgenvizsgálattal pedig láthatóvá váltak a lány szabad szemmel nem észrevehető szempillái is. A fülbevalónak viszont állítólag nincs kapcsolója, ezért nem kapcsolódik a lány füléhez. E felfedezések az eddiginél is titokzatosabbá teszik a festményt, amely a szinte mindenki által ismert műalkotásoknak sorába tartozik. Talán éppen a titok miatt, amelyet az újabbnál újabb tudományos vizsgálatokkal sem sikerül megfejteni. Nem véletlen, hogy Vermeer gyöngy fülbevalós múzsájának titka nemcsak a tudósok, hanem a művészek fantáziáját is izgatja. Tracy Chevalier könyvet írt róla, amely bestsellerként látványos film alapjául szolgált. Peter Webber rendezte, remek szereposztással. A Leány gyöngy fülbevalóval című, 2003-ban forgatott film története szerint a tizenhét éves Griet (Scarlett Johansson) kénytelen cselédnek szegődni a festő, Johannes Vermeer (Colin Firth) családjához. A lassú folyású film káprázatos fényképezéssel tárja fel Vermeer és a titokzatos, a szépre fogékony Griet kapcsolatát. A folyamatot, ahogy a festő lassan-lassan közel engedi magához a lányt, miután felfedezi ösztönös tehetségét. Megengedi neki, hogy festékeket keverjen, majd fokozatosan beavatja őt művészetének világába. Feltárul a lány érzékeny kötődése Vermeer festészetéhez, de az érzelmi töltet - a törékeny, visszafogott viszony - is, amely a festő és a múzsája között kialakul. A képpel kapcsolatos felfedezések tükrében érdemes újranézni a filmet, és még alaposabban odafigyelni minden részletre kiterjedő kockáira, (tébé)
