Új Szó, 2020. május (73. évfolyam, 101-124. szám)
2020-05-30 / 124. szám
KÖZÉLET Olvasóinkat is megosztja az üzletek sokat vitatott vasárnapi zárvatartása Ahogy a politikusok, úgy az emberek sincsenek egységes véleményen a vasárnapi boltzárral kapcsolatban (Németi Róbert felvétele) NAGY ROLAND Pozsony. Egy héttel ezelőtt számoltunk be arról, hogy a vasárnapi zárvatartás egyre vitatottabb témává válik a politikusok ás a gazdasági szakértők körében. Ezzel kapcsolatban megkérdeztük olvasóink véleményét is. A boltok vasárnapi zárvatartása időről időre újra felmerül a szlovák közéleti vitákban. Legutóbb a koronavírus-járvány miatt került szóba, hiszen a kormány higiéniai óvintézkedéseinek következtében az üzleteket vasárnap be kellett zárni. Igor Matovic (OCaNO) miniszterelnök nemrégiben tett egy olyan kijelentést, hogy a vasárnapi zárvatartás ugyan csak a járványhelyzet végéig marad érvényben, ő azonban nem bánná, ha akár a későbbiekben is így maradna a dolog. Richard Sulik (SaS) gazdasági miniszter pedig határozottan ellenzi a vasárnapi zárvatartást. S nemcsak a politikusok, az emberek sincsenek egységes véleményen a kérdésben, bár egy reprezentatív felmérés szerint a többség nem bánná, ha vasárnap nem nyitnának ki a boltok. Aktívak az olvasóink Az Új Szó Facebook-oldalán mi is megkérdeztük olvasóinkat, hogy mi a véleményük a vasárnapi zárvatartásról. Összességében azt lehet elmondani, hogy a téma rendkívül érdekli az embereket, a bejegyzésre péntekig csaknem 400 reakció és 450 hozzászólás érkezett. A kommentekből is látszik, hogy nincs általános egyetértés a témában, vannak, akik megélhetési okokra hivatkozva továbbra is nyitva tartanák a boltokat, mások pedig a régi tapasztalatok alapján, valamint a hagyományos családi értékek védelmében a bezárás mellett érvelnek. Cikkünkben összeszedtük a legérdekesebb, legmegosztóbb hozzászólásokat. Érvek mellette A hozzászólók közül nagyon sokan azzal érveltek, hogy a korábbi rendszerben vasárnaponként szintén zárva tartottak a boltok, és ez nem okozott senkinek problémát. „A ’80-as, ’90-es években nem voltak nyitva az üzletek, csak szombat délig, és nem halt éhen senki!” - írta Alzbeta Szűcsová nevű olvasónk. Hasonló véleményen van egy másik olvasónk, Rigó Tibor is: „Zárjanak csak be nyugodtan. Az üzletesek telhetetlensége a vasárnapi nyitvatartás. Mikor nem voltak nyitva, akkor sem haltunk éhen. Szombaton max. kettőkor bezárnék mindent.” Mások Milan Krajniak (Sme rodina) munkaügyi miniszter álláspontján vannak, ők a családok összekovácsolásának egyik lehetséges megoldását látják a vasárnapi bezárásban. „Egyértelműen zárva! Mindenkinek jár a szabad vasárnap, a pihenés, a családdal töltött idő” - írta Németh Angéla nevű olvasónk. Néhányan a külföldi országok példáját hozzák fel a vasárnapi zárvatartás mellett. „Zárva legyen már szombaton, 17:00-tól, mint Ausztriában” - vélekedett Gabriel Renczés. Ausztrián kívül többen Németországot is emlegették. Végül, de nem utolsósorban vallási okokkal is magyarázták a zárvatartás szükségességét. „Ne legyen nyitva semmi! Vasárnap az Úr napja, a nyugalomé és a pihenésé. Az alkalmazott eladóknak is joguk van pihenésre. Mi, többiek intézzük életünket úgy, hogy kíméljük meg őket a vasárnapi munkáktól” - írta Forró Tibor. Érvek ellene A vasárnapi zárvatartás ellen gyakran gazdasági érvekkel tiltakoznak az emberek, többen a vállalkozók szemszögét emlegették, így tett például Mácsodiová Kosztolányi Gertrúd is: „A politikusok ne korlátozzák a vállalkozást, az üzleti tevékenységet... nekik az a dolguk, hogy azok érdekeit képviseljék, akik vasárnap dolgoznak... hogy meg legyenek ezért rendesen fizetve.” Vannak azonban olyan olvasóink is, akik nem magát a zárvatartást kritizálták, sokkal inkább a mellette felhozott érveket. Egy „Melinda Sz” nevű Facebook-felhasználó például kételkedik abban, hogy ezzel a családok valóban közelebb kerülhetnének egymáshoz. „Én csak arra lennék kíváncsi, hogy azok, akik a vasárnapi boltzárt a családdal kötik össze, mennyire aktívan vannak a családjukkal (ha már erre adja az utat mindenki)? Megjegyzem, a kanapén elnyúlni és nézni a TV-t, vagy egész délután semmit sem csinálni, nem minősül annak, hogy »családdal lenni«” - írta olvasónk. Csizmadia Imre éppen Magyarország sikertelen zárvatartási kísérletét hozta fel példaként: „El lehet felejteni a vasárnapi zárvatartást. Orbán már egyszer megcsinálta, és rájött, hogy nem működik. Ausztria meg egy pár ország, ahol a szegény nyugdíjasok 1200 eurót kapnak, ott belefér. Akinek nem tetszik az emelt béres vasárnapi munka, az ne menjen munkába.” Ezzel érvelt Ildikó Nagyová is, aki hozzátette, hogy a vasárnapi pótlékra majd akkor nem lesz szüksége az itteni eladóknak, ha majd 1500 eurót fognak keresni, mint például Németországban. Tartózkodók Sokan nem álltak egyik tábor mellé sem, úgy vélik, hogy a vasárnapi zárvatartásról a bolti eladókat vagy éppen a tulajdonosokat kellene megkérdezni. Imrich Gerec nevű olvasónk például ezt írta: „Foglalkozzunk komolyabb dolgokkal. A nyitvatartás csakis a tulajdonosra tartozik.” A parlament azonban mindenképpen foglalkozik majd a témával, hiszen már két törvényjavaslatot is beterjesztettek a vasárnapi zárvatartással kapcsolatban. Mivel azonban mindkét javaslat ellenzéki képviselő tollából származik, ezért nem valószínű, hogy a koalíció támogatni fogja a törvénymódosítást. A nagybankok is megemelik az áraikat MOLNÁR IVÁN Június elsejétől újsbb drágulásra kell felkészülniük a két legnagyobb szlovák bank, a Szlovák Takarékpénztár és az Általános Hitelbank (VÚB) ügyfeleinek. A pénzintézetek a banki dijak növelésével próbálják meg rávenni az ügyfeleiket arra, hogy a lehető legtöbb tranzakciót online intézzék. Pozsony. A koronavírus-járvány alaposan felforgatta a gazdasági szereplők életét, és ezúttal a bankok sem számítanak kivételnek. Az elmúlt időszakban emiatt már több kisebb bank is növelte szolgáltatásainak a díjszabását, amit most a piac két legnagyobb szereplője is követ - figyelmeztet a Financná Hitparáda pénzügyi tanácsadó társaság. A mostani drágulás szó szerint milliókat érint, hiszen a Szlovák Takarékpénztárnak nagyjából 2,2, az Általános Hitelbanknak pedig 1,2 millió ügyfele van. „A díjszabások módosításával a bankok arra szeretnék rávenni az ügyfeleiket, hogy a lehető legtöbb tranzakciót az interneten keresztül intézzék, csökkentve ezzel a pénzintézetek munkaerőköltségeit. így az sem csoda, hogy ezúttal is elsősorban közvetlenül a bankfiókok által nyújtott szolgáltatások drágulnak” — nyilatkozta lapunknak Peter Gurecka, a Partners Group SK pénzügyi tanácsadója. Általános Hitelbank A VUB hétfőtől már külön díjat számláz fel azért, ha a havi számlaegyenleget postán keresztül küldi el az ügyfélnek. Míg eddig csak a postaköltséget és a boríték árát fizettette ki az ügyféllel, mostantól 1,50 eurót kér ezért a szolgáltatásért. Akik a bank valamelyik fiókjában vesznek fel készpénzt a számlájukról, azok ezért 5 eurót fizetnek majd az eddigi 4 helyett. Míg eddig a VÚB ügyfelei 2,50 eurót fizettek a bankautomatás pénzfelvételért, ha nem a bank saját automatáját használták, mostantól ezért már 3 eurót számláznak. Új díjnak számít a bankkártya személyes átvételéért számlázott összeg is: aki a kártyáját a bankfiókban szeretné átvenni, annak ezért 8 eurót kell fizetnie. A jelzáloghitelek esetében nő a hitelnyújtási díj is. Míg eddig az ügyfélnek ezért a hitel összegének a 0,8 százalékát számlázták, mostantól már a 2 százalékát, a VÚB ügyfelei mostantól azonban drágábban vihetik be a bankba az aprópénzüket is. Szlovák Takarékpénztár Hétfőtől a Szlovák Takarékpénztárban is drágul a készpénzfelvétel: míg ezért eddig a bank fiókjaiban 4 eurót kértek, a díjszabás változása után már 6-ot, ezért ez esetben is a bankautomaták használatát ajánlják. „A díjszabás módosítása összefügg banícunk lehető legszélesebb körű digitalizálásával, a papíralapú és készpénzes tranzakciók visszaszorításával” - nyilatkozta Marta Cesnaková, a Szlovák Takarékpénztár szóvivője. Ezzel függ össze az is, hogy aki készpénzt szeretne elhelyezni a számláján közvetlenül a bankfiókban, az eddigi 50 cent helyett mostantól 3 eurót lesz kénytelen fizetni. Minden hónapban azonban az első készpénzes betét ingyenes, vagyis csak a többiért kell fizetni. Akik szeretnék megspórolni ezt a díjat, azoknak érdemes igénybe venniük a bankok készpénz befizetésére is alkalmas bankjegykiadó automatáit. A befizetős automatákat egyelőre ugyan csak a nagyobb városokban vehetjük igénybe, akik azonban megtehetik, azoknak mindenképp érdemes ezeket választaniuk, hiszen a bankfiókos befizetéssel ellentétben ez egyelőre ingyenes. A felsorolt változások mindkét bank esetében azonban csak a jéghegy csúcsának számítanak, hogy pontosan milyen változásokkal is kell szembenézniük a bank ügyfeleinek, arról az említett pénzintézetek honlapjain és a Financná Hitparáda társaság internetes oldalán (financnahitparada.sk/zmeny) tájékozódhatnak. Hétfőtől már 5-6 eurót is elkérnek a bankok a készpénzfelvételért (TASR-feivétei)
