Új Szó, 2020. május (73. évfolyam, 101-124. szám)
2020-05-29 / 123. szám
8 I MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 2020. május 29. | www.ujszo.com RÖVIDEN Venezuela: aranyért élelmiszert venne Caracas. Venezuelának sikerült megegyeznie az ENSZ Fejlesztési Programjával (UNDP), hogy a Bank of Englandnél letétbe helyezett aranytartalékainak egy részét a koronavírus-j árvány miatt kialakult helyzetre való tekintettel élelmiszer- és gyógyszervásárlásra fordíthassa - mondta Calixto Ortega, a venezuelai központi bank elnöke. A megállapodás annak nyomán jött létre, hogy a latin-amerikai országjogi eljárást indított a Bank of England ellen. Nicolás Maduro kormánya ezzel akarta elérni, hogy az állama tulajdonát képező, e bankban elhelyezett 31 tonna arany egy részét értékesíthesse, mégpedig kifejezetten az otthoni élelmiszer- és gyógyszerhiány mérséklése. Nagy- Britannia nem ismeri el Venezuela legitim vezetőjének Madurót és kormányát. A Bank of England ezért tagadta meg eddig a venezuelai elnök kérését, hogy hazavihesse 1,2 milliárd dollár értékű aranytartalékát. (MTI) Párizs bízik, Prága nem az EU-alapban Párizs/Prága. Franciaország reméli, hogy júliusig a 27 uniós tagállam meg tud állapodni a koronavírus-j árvány okozta válság miatt szükséges 750 milliárd eurós uniós gazdasági helyreállítási alap létrehozásáról, még ha a tárgyalások nehéznek is ígérkeznek az elképzelést nem támogató országokkal. Bruno Le Maire gazdasági miniszter arra kérte a tagállamokat, hogy támogassák a szerdán ismertetett történelmi javaslatot. Andrej Babis cseh miniszterelnök nem ért egyet azzal a kulccsal, amely alapján az Európai Bizottság elosztaná a koronavírus-j árvány által sújtott gazdaságok támogatására szánt uniós helyreállítási alapot, amelyből Prága 19,2 milliárdot kapna. Szerinte elfogadhatatlan azoknak az uniós államoknak a megbüntetése, amelyeknek a válság ellenére is sikerül alacsonyan tartaniuk a munkanélküliséget. Babis nem ért egyet azzal sem, hogy a helyreállítási alap olyan országok gazdaságát támogassa, amelyeknek már hosszabb ideje költségvetési gondjaik vannak. (MTI) Berlin bekérette az orosz nagykövetet Berlin. Bekérették a német külügyminisztériumba Szergej Nyecsajev orosz nagykövetet, és tiltakozó jegyzéket nyújtottak át neki, amiért Moszkvának állítólag köze volt a Bundestag (német szövetségi parlament) elleni 2015-ös hackertámadáshoz. A tárca közleménye szerint terhelőjelek vannak arra, hogy a fő gyanúsított „a támadás elkövetésének időpontjában az orosz katonai hírszerzés (GRU) tagja volt”. Berlin szerint Dmitrij Badin orosz állampolgár az APT28 csoport tagjaként felelős a Bundestag ellen 2015 áprilisában, illetve májusában elkövetett hackertámadásokért. (MTI) Kína darálójába került Hongkong ÖSSZEFOGLALÓ Peking/Washington. A várakozásoknak megfelelően elfogadta a kínai parlament a múlt pénteken ismertetett, Hongkongra vonatkozó, a várost erősen korlátozó nemzetbiztonsági törvénytervezetet. Washington többé nem tekinti autonóm területnek Hongkongot a kínai lépések nyomán. A hongkongi demokráciapárti politikusok és aktivisták félelmei szerint a hongkongi szabadságjogokat korlátozó törvény betiltja a lázadást, az elszakadási törekvések hangoztatását és a központi kormányzat ellen irányuló, felforgatónak minősített cselekményeket. A hongkongi kormányzat számára pedig előírja, hogy új intézményeket hozzon létre a szuverenitás védelme céljából, valamint engedélyezze a pekingi ügynökségeknek, hogy belátásuk szerint járjanak el a városban. A kínai parlament ülésszakának utolsó napján 2878 igen és 1 nem szavazattal fogadták el a tervezetet, az eredményt a törvényhozók tapssal üdvözölték. Amerika haragszik A törvénytervezet ellen ezrek vonultak utcára az egy ország, két rendszer elve alapján különleges közigazgatási státusszal rendelkező városban. 2003-ban a hongkongi kormányzat arra kényszerült, hogy félretegyen egy nemzetbiztonsági törvénytervezetet, miután becslések szerint mintegy félmillióan vonultak utcára a városban, hogy tiltakozzanak ellene. A pekingi központi kormány azonban ezúttal a hongkongi kormányzat megkerülésével vezeti be a törvényt. Az új jogszabály to-Hszi Csin-ping kínai elnök ráteszi kezét Hongkongra. A lázadó város nem szabadul Peking fojtófogásából. (TASR/ap) vább élesíti a konfliktust az Egyesült Államok és Kína között. Mike Pompeo amerikai külügyminiszter közölte: Washington a kínai kormányzat lépései nyomán nem tartja többé autonóm területnek Hongkongot. Az amerikai diplomácia vezetője hangsúlyozta: „Peking katasztrofális döntése csak az utolsó azon cselekedetei sorában, amelyekkel alapvetően aláássa Hongkong autonómiáját és szabadságát”. A tárcavezető jelezte, Kína megszegte a hongkongi népnek a kínai-brit közös nyilatkozatban tett saját ígéretét is. Az Egyesült Királyság 1997-ben adta vissza, 150 évig tartó brit ellenőrzés után, Hongkongot Kínának - a városban az egyezség szerint 50 évig maradhat a kapitalista rendszer. Donald Trump amerikai elnök azt ígérte, „erőteljes” válaszlépéseket tesz, amennyiben a pekingi parlament elfogadja a nemzetbiztonsági törvénytervezetet. Hongkong kulcsszerepe Kayleigh McEnany, a Fehér Ház szóvivője szerint Hongkong elveszítheti nemzetközi pénzügyi szerepét. Szinte minden nagyobb amerikai pénzügyi vállalat rendelkezik hongkongi fiókkal, a világ 100 legnagyobb bankjából pedig 75-nek van hongkongi képviselete. Az USA lépése komoly gazdasági fenyegetést jelent. Ugyanis Hongkongnak az 1997-ig tartó brit gyarmati múltjából fakadó, Kína által a visszatérés idején elismert különálló jogrendjének köszönhetően a városban nagyjából 80 ezer amerikai él, és 1300 amerikai cég is itt üzemeltet irodát vagy telephelyet. Az Egyesült Államok és Hongkong közti kereskedelem értéke eléri az évi 67 milliárd dollárt. Hongkong gazdasági jelentősége abban áll, hogy bent van Kínában, de még sincs benne. Szénné teszik a himnuszt A nyugati orientációjú Hongkong eddig szabad légköre Pekingből nézve elfogadhatatlan. Egy diktatúra nem engedheti meg magának, hogy egy tartománya tartósan a nyílt lázadás állapotában működjön, ez aláássa a rendszer erejébe vetett hitet, feloldja a félelmet és a félelmetesség imázsát, ami nélkül a diktatúra működésképtelenné válik. Ezért a koronaválságot kihasználva most úgy döntött Peking, végre rendet kell tenni. 1997 óta próbálták kis lépésekben, csendben megtömi Hongkongot, de kudarcot vallottak, ezért most megoldják erővel. Rendzavarással igyekeztek tegnap hátráltatni a kínai nemzeti himnusszal kapcsolatos törvényről szóló vitát a hongkongi ellenzéki politikusok, 3 képviselőt kiküldtek az ülésteremből. A biztonsági szolgálatot hívták a terembe, miután egy ellenzéki politikus egy erős bűzt árasztó, rothadó növényekkel teli tartályt hajított az ülést vezető elnök széke felé. A hongkongi törvényhozásban jelenleg tárgyalt, a kínai himnusz gyalázásának büntethetővé tételéről szóló előterjesztés szerint akár 3 év börtönnel és 50 ezer hongkongi dollárral lesz büntethető, aki nem rendeltetésszerűen használja vagy kifigurázza a kínai himnuszt. (MTI, index, ú) Az USA-ban 100 ezer halottja van a járványnak Kísérleti étkezés egy párizsi étteremben. Nagyon várják a könnyítést. (TASR/AP) Az USA-ban szerdán éjjel átlépte a ÍOO ezret a koronavírus-járvány halálos áldozatainak száma. Franciaország a korlátozások újabb enyhítésére készül. Átfogé angol kontaktkutatási program rajtol. Washington/Pórizs/London. Az Egyesült Államokban immár 101 ezer ember halt meg az új típusú koronavírus okozta Covid-19 nevű betegségben. A járvány mind az 50 tagállamban szedett halálos áldozatot, és a Covid-19-ben elhunytak 80 százaléka 65 éven feletti volt. A járvány első halottját február végén regisztrálták, és eddig 385 ezer beteg gyógyult meg a körülbelül 1,7 millió diagnosztizált fertőzött közül. A járvány következtében az USA több mint 36 millió polgára maradt munka nélkül, nagyvállalatok és több évtizede sikeres áruházláncolatok kényszerültek csődeljárást kérni, és az amerikai gazdaság több ezermilliárd dollárban mérhető károkat szenvedett. Francia könnyítés jön Franciaországban a koronavírusj árvány miatti általános karantén több mint két héttel ezelőtti fokozatos feloldásának kezdete óta továbbra is fokozatosan csökken a kórházi kezelésre szorulók száma, ezért a kormány jövő héttől a kijárási korlátozások további enyhítését tervezi. Kérdés, hogy a vörössel jelölt párizsi agglomeráció, valamint az ország északkeleti része átkerülhet-e a zöld, a biztonságosabb övezetbe, feloldja-e kormány azt a korlátozást, amely alapján a franciák a lakóhelyüknek csak a 100 km-es körzetében mozoghatnak, valamint engedélyezi-e a középiskolák, a vendéglátóhelyek és a parkok megnyitását. Az elnöki hivatal szerint a végrehajtó hatalom mindenképpen jelezni kívánja, hogy a feloldások első szakasza az elmúlt két hétben sikeresnek bizonyult, a franciák betartják a szigorú biztonsági előírásokat (maszkviselés, távolságtartás, gyülekezési korlátozás), a járvány nem kapott új erőre, és a kormány egyelőre ellenőrzés alatt tartja a mintegy ötven új gócpontot. Franciaországban jelenleg 184 ezer fertőzöttről és 28 600 halálos áldozatról tudni. StopCovid-szoftver A korlátozások enyhítésének új abb szakaszára időzítette a kormány a koronavírus teijedésének követésére kifejlesztett szoftver bevezetését, amelynek használatáról szóló törvényt szerda este fogadta el a nemzetgyűlés. A StopCovid elnevezésű, önkéntes alapon működő alkalmazás célja az, hogy a felhasználó automatikus értesítést kapjon arról, ha egy koronavírus-fertőzött közelébe került legalább negyedórára, s teszteltesse magát. Más országokkal ellentétben a francia kormány nem az Apple és a Google közösen kifejlesztett szoftverét választotta, hanem a francia informatikai kutatóközpontot, az Inriát bízta meg egy saját applikáció kidolgozásával. Átfogó angol felderítés Tegnap átfogó program kezdődött Angliában annak kiderítésére, hogy az új koronavírussal megfertőződött páciensek kivel kerültek közelebbi kapcsolatba fertőződésük idején. A kormány reményei szerint a program feleslegessé teheti a fertőzés gyanúja esetén jelenleg mindenkire egyformán kötelező elkülönítést. Boris Johnson brit miniszterelnök közölte, hogy a kormány 25 ezer kontaktkutatót toborzott. Az ő feladatuk lesz annak felderítése, hogy a koronavírus által szűrővizsgálattal bizonyítottan megfertőződöttek kikkel kerülhettek a szűrés előtt olyan közeli kapcsolatba, hogy átadhatták nekik a fertőzést. A program jelentős részben önbevallásra, illetve a későbbiekben egy erre a célja kifejlesztett mobiltelefonos alkalmazásra épül. Pozitív koronavírusteszt esetén az érintettel a kontaktkutató szolgálat SMS-üzenetben, e-mailben vagy telefonon felveszi a kapcsolatot, és megkéri, hogy fedje fel, kivel került szorosabb kapcsolatba a korábbi időszakban. Az Egyesült Királyságban a fertőzöttek száma 270 ezer, és közel 38 ezren haltak bele a betegségbe. (MTI)
