Új Szó, 2020. május (73. évfolyam, 101-124. szám)

2020-05-29 / 123. szám

2 I KÖZÉLET 2020. május 29.1 www.ujszo.com Kezdjük visszanyerni a derűlátásunkat MOLNÁR IVÁN Pozsony. Az áprilisi mélypontot követően a lakosság egy része ma már derűlátóbban tekint a jövőbe, a pénzügyi elemzők szerint azonban továbbra sem árt az óvatosság, a családok­nak akkor sem szabadna túlzott pónzszórásba kezde­niük, ha óppensóggol ezt jelenleg móg meg is engedhetnék maguknak. A koronavírus-járvány márciusi megjelenését követően áprilisra gyakorlatilag összeomlott a Sta­tisztikai Hivatal lakossági hangula­tot mérő -+100és-100 pont közötti skálán mozgó - fogyasztói bizalmi indexe. „Míg márciusban mínusz 8 pont körül mozgott ez a mutató, áprilisra -42 pontra esett vissza, e hónapban azonban már mínusz 38 pontra ja­vult. Ez ugyan még mindig több mint 31 ponttal marad el az egy év­vel korábban mérttől, a jó hír azon­ban, hogy a trend e hónapban meg­fordult, és a lakosság sem látja már olyan sötét színekben a jövőjét, mint egy hónappal korábban” - nyilatkozta Libusa Kolesárová, a Statisztikai Hivatal céges statiszti­kákkal foglalkozó részlegének a vezetője. Továbbra is nagyon sokan tartanak az elbocsátásoktól (TASR-feivétei) Félünk az elbocsátástól Kolesárová szerint a leglátvá­nyosabb javulást a lakosság jövő­beni pénzügyi helyzetének a meg­ítélése szempontjából mérték: az áprilisi mínusz 25-ről mínusz 17 pontra nőtt a mutató. A lakosság derűlátóbb a szlovák gazdaság vár­ható alakulásával kapcsolatban is, az elbocsátásoktól azonban még mindig rendkívül sokan tartanak, az ezt mérő mutató (mínusz 62 pont) így alig javult az előző hónaphoz képest. Nem tapasztalható látványosabb javulás a lakosság megtakarítási képességének a szempontjából sem, a nagy többség azonban a jelenlegi kedvezőtlen helyzetét inkább csak átmenetinek véli. Mogéri spórolni A pénzügyi elemzők szerint a la­kosság hullámzó fogyasztói hangu­lata az elmúlt hetek változásaival ma­gyarázható: míg az áprilisi felmérést a legszigorúbb járványügyi intézke­dések bevezetését követően végez­ték, májusban már akkor kérdezték az embereket, amikor fokozatosan el­kezdtek enyhíteni a megszorításo­kon. A fokozatosan javuló hangulat ellenére az elemzők azt tanácsolják, hogy az elkövetkező időszakban is megéri alaposan átgondolni a kiadá­sainkat. „Most még a szokásosnál is jobban megéri családi költségvetést készíteni, felmérve, hogy mire van valóban szükségünk, és mi az, ami nélkül elvagyunk, több pénzt tartalé­kolva a nehezebb időkre” - nyilat­kozta lapunknak Andrea Straková, a Partners Group SK társaság pénzügyi szakértője. Szerinte a családoknak jobban oda kellene figyelniük arra is, hogy milyen segélyekre számíthat­nak az államtól a koronavírus­­járvánnyal kapcsolatban, sokan ugyanis nem is tudatosítják, hogy jo­gosultak a támogatásokra. A szakemberek ugyanakkor óv­nak attól, hogy az esetleges átmeneti pénzhiányt újabb hitelek felvételé­vel próbáljuk meg átvészelni. „Ha a család nehéz anyagi helyzetbe kerül, alaposan át kellene gondolnia, hogy a problémáira valóban egy újabb hi­tel felvétele a legjobb megoldás, hi­szen ez általában nem oldja meg a gondokat, főként, ha olyasmire ve­szik fel, amire nincs is feltétlenül szükségük. Ilyen esetekben nyu­godtan felkereshetik a bankjukat is, amely segíthet az ügyfélnek a szá­mára legkifizetődőbb áthidaló meg­oldás fellelésében” - nyilatkozta Zuzana Dud’áková, az UniCredit Bank szóvivője. Krajcí szerint van megoldás a várólisták lerövidítésére RÖVIDEN Harc az agresszív gazdák ellen Pozsony. Kemény fellépést ígér a versenytársaik ellen fizikai erőszakot alkalmazó mezőgaz­dasági vállalkozásokkal szem­ben a földművelésügyi tárca, arra a múlt heti hírre reagálva, hogy Kelet-Szlovákiában újabb gazdát vertek meg a saját földjén az agrártámogatások miatt. „Ezt nem tűrhetjük tovább. Már dol­gozunk azon a módosításon, amelynek köszönhetően a tisz­tességtelenül eljáró, a fizikai erőszaktól sem visszariadó vál­lalkozók a későbbiekben nem juthatnak majd agrártámogatá­sokhoz” -jelentette be Ján Micovsky földművelésügyi mi­niszter. A leggyakoribb csalási módszer az, amikor a tisztes­ségtelen cégek úgy próbálják meg kiiktatni a versenytársaikat, hogy azok földterületeire igé­nyeinek támogatást, ami miatt az Agrárkifizető Ügynökség (PPA) a jogos igénylők kérvé­nyeit is visszadobja. Tibor Gunis, a PPA vezérigazgatója szerint már dolgoznak azon, hogy a jövőben ez ne történhes­sen meg. (mi) Visszatórnek az ingyenvonatok Pozsony. Hétfőtől, az alapisko­lák és óvodák újranyitásától is­mételten bevezetik az ingyen vonatozás lehetőségét a diákok­nak - tájékoztatott tegnap And­rej Dolezal közlekedési minisz­ter. Elmondása szerint az ingyen vonatozás ismét minden diákra vonatkozik majd, függetlenül attól, hogy megnyitották-e az iskoláját, vagy sem. (TASR) NAGY ROLAND Marek Krajóí(OLaNO) egészségügyi miniszter tegnapi sajtótájókoztatóján a kórházi várólisták lerövidítésének lehetséges módjairól számolt be. A tárcavezető pénzzel szeretné motiválni az orvosokat, de azt is hangsúlyozta, hogy szükség van némi fontossági sorrend kialakításéra. Pozsony. Ahogy arról tegnap be­számoltunk, a koronavírus-járvány visszaszorításának köszönhetően a szlovákiai kórházak fokozatosan visszatérnek a szükségállapot előtti működéshez. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy eltörölték a műtétek előtti kötelező 14 napos karantént, és a továbbiakban csak azoknak a be­tegeknek lesz szüksége koronavírus­­tesztre, akiknél fennáll a potenciális fertőzöttség gyanúja. A kórházak már nemcsak a halaszthatatlan műtéteket végezhetik el, hanem a tervezett beavatkozásokat is. Tegnapi cikkünkben azonban mi is rámutattunk, hogy a járvány előtti állapot visszaállítása nem megy egyik napról a másikra, a várólisták meghosszabbodása pedig különösen nagy gondot okozhat. Az általunk megkérdezettek kórházak a terve­zett műtétekkel kapcsolatban 2-3 hónapos általános csúszásról tájé­koztattak. A probléma súlyosságát Marek Krajcí (OEaNO) egészség­­ügyi miniszter is tudatosítja, aki teg­nap Mária Lévyovával, a Páciensek Jogvédő Egyesületének (AOPP) el­nökével tárgyalt a kialakult helyzet­ről. A tárcavezető a csütörtöki saj­tótájékoztatóján azokról a lehetősé­gekről is beszélt, melyekkel meg­próbálják mérsékelni a várólisták meghosszabbodását. Prioritások Krajcí szerint az egyik legfonto­sabb lépés, hogy az orvosok állítsa­nak fel egy fontossági sorrendet a betegek kezelésével kapcsolatban, és természetesen azokat a páciense­ket részesítsék előnyben, akiknek a járvány ideje alatt romlott az álla­pota. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a megszokott féléves vagy éves szűrővizsgálatok bizonyos ideig háttérbe szorulnak. „Arra szeretném kérni az általános orvosokat, hogy először azokat kezeljék, akik az utóbbi két hónapban rosszabb egészségügyi állapotba kerültek. Azokat a betegeket pedig, akik a megszokott szűrésekre járnak, arra kérném, legyenek türelmesek, és fo­gadják el, hogy a szűrések időpontja számukra csúszhat” -jelentette ki az egészségügyi miniszter. Pozitív motiváció Az egészségügyi miniszter szerint van egy másik fontos lépés is, ez pe­dig az orvosok ösztönzése. A jár­vány ideje alatt a sajtóban olyan hí­rek is megjelentek, miszerint né­hány orvos nem volt hajlandó ellátni a betegeit. Krajcí ugyan nem tagad­ta, hogy voltak ilyen esetek, de hoz­zátette, hogy ez csak ritkán fordult elő, és a legtöbb orvos erőn felül tel­jesített a vírus visszaszorításában. A fáradtságos munkát némi anyagi juttatással szeretné meghálálni az orvosoknak, de hogy milyen pénz­összegről van szó, azt egyelőre nem árulta el, mivel még javában folynak a tárgyalások Eduard Heger (OEaNO) pénzügyminiszterrel. Az ösztönzés azonban nemcsak a koronavírus-járvány idejére vonat­kozna, hanem az elkövetkezendő időszakra is. „Motiválni szeretném az orvosokat, akik a nyári hónapok­ban, vagyis a szabadságok ideje alatt is a lehető legnagyobb mértékben látják el a betegeket” - mondta a tár­cavezető. A várólisták megrövidíté­se szempontjából ez mindenképpen hasznos lenne, hiszen minél több el­maradt kezelést és műtétet hoznának be nyáron, annál hamarabb sikerül­ne a járvány előtti helyzet visszaál­lítása. Régóta probléma A felsorolt intézkedések azonban csak a vírus okozta károk visszaszo­rítására szolgálnak. A hosszú váró­listák nem a járvány alatt alakultak ki, hanem jóval korábban, a vírus csak rontott a helyzeten. Ezt maga Krajcí is elismerte, és nem mondott le a korábbi ígéretéről, miszerint törvénybe foglalná, hogy a páciens­nek mennyi időn belül van joga ke­zeléshez jutni. „Biztosan eltart majd egy ideig, de ez egy olyan kötele­zettség, amit még az én hivatali idő­szakom alatt teljesíteni szeretnék” - közölte a miniszter, aki szerint meg­oldást jelenthetne, ha bővítenék az általános orvosok kompetenciáit. Ezzel bizonyos mértékben levennék a terhet a specialisták válláról, hi­szen az általános orvosok olyan ke­zeléseket is végezhetnének, ame­lyekkel jelenleg mindenképpen szakorvoshoz kell fordulni. Más kérdés azonban, hogy a szak­értők szerint rengeteg általános or­vos hiányzik a szlovák egészség­ügyből, ezért ezt a szakirányt min­denképpen vonzóbbá kell tenni. A kormányprogram egészségügyi fejezetében vannak ilyen törekvé­sek, kérdés, hogy ebből mennyit si­kerül megvalósítani. Marek Krajöí egészségügyi miniszter szerint a várólisták csökkentéséhez az egyik legfontosabb szempont, hogy az orvosok állítsanak fel egy fontossági sorrendet a betegek kezelésével kapcsolatban (TASR-feivétei)

Next

/
Thumbnails
Contents