Új Szó, 2020. május (73. évfolyam, 101-124. szám)
2020-05-05 / 103. szám
www.ujszo.com | 2020. május 5. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 Kulturális veszteségeink 81. Mostanra már az életem szerves része lett a majális JUHÁSZ KATALIN Itt volt május elseje, és mi észre sem vettük, vagy fásultan konstatáltuk a tényt. Mert hiszen nem mindegy, hányadika van? Itt ülünk bezárva naphosszat, jobb esetben kertes házi karanténban, rosszabb esetben négy panelfal között. Hetente egyszer merészkedünk ki a szemközti boltba. A királyi többest mostantól el is hagynám, mert megint rólam lesz szó, mindenkori kedvenc témámról, amely mostanában legfontosabb témámmá avanzsált. A személyes „szűrőn” át megfigyelt világ természetesen más, mint az objektív valóság - ami viszont a filozófusok szerint nem is létezik, úgyhogy nincs lelkifurdalásom a szubjektív nézőpont miatt. Életem első húsz évét az előző rendszerben éltem le, május elseje számómra egyenlő volt a kötelező felvonulásokkal, ahol ugyebár aki nem lép egyszerre, nem kap virslit estére. A jól megérdemelt húsipari (mellék)termék mai szemmel nézve undorító volt, vastag bőrben, vizezett mustárral, papírtálcán, hosszas sorban állás után. Mégis az volt a nap fénypontja, főleg a velejáró zacskós limonádénak köszönhetően, amit szívószállal lehetett szürcsölni, és tényleg csak akkor és csak ott lehetett kapni. (Persze cukrozott víz volt némi ételfestékkel, de kit érdekeltek az összetevők akkoriban?!) Amikor minden versenyző beért a célba és megebédelt, a rimaszombati szabadtéri színpadon elkezdődött a kultúrműsor. Ez a rész nekem már általában kimaradt, mert nem volt kötelező a részvétel: a lépéseinket hangos számolással koordináló tanárok a célban megkönnyebbülten szélnek eresztették az osztályokat, és le is léptünk tíz-tizenöt perc után. Úgyhogy nyilván nem volt érdekes a zenei és táncos felhozatal, ellenkező esetben ott maradtam volna, hiszen szerettem az élő koncerteket, előadásokat. A rendszerváltás után eme „megmozdulások” helyét átvették a majálisok. Már maga a szó is szimpatikusabb. Benne van a tavasz, a természet éledése, a napsütés, a virágillat. És a (valamivel) nívósabb kulturális kínálat - mivel a részvétel itt már az alkalmi szolgáltatók bevételére is hatással volt. Mostanra pedig már az eletem szerves része lett a majális, imádom a szabadtéri rendezvényeket, az ingyenes koncerteket, amelyeken neves előadók váltják egymást a színpadon. Pozsonyban kifejezetten ügyelnek a minőségi szórakozás lehetőségeinek megteremtésére, kevés a gagyi műsorszám, jó a hangulat, remek a helyszín - a fő attrakció a Duna-parti ligetben zajlik, két napon át, kora délutántól késő estig. Idén is erős felhozatallal készült a város vezetése, hiszen tudják, hogy ennek az összejövetelnek közösségépítő szerepe is van a kulturális és gasztronómiai tobzódáson túl. Ilyenkor még a „gyüttmentek” is pozsonyinak érzik magukat, majdnem úgy, mint szilveszter éjjelén a tűzijáték alatt. Mindenki mosolyog, keresi az ismerősöket, és együtt örülünk a tavasz érkezésének, azaz valami ősi, rituális jellege is lesz a folyóparti majálisnak. Ez a tavasz azonban más, mint a többi. A tavalyi fotók inkább ijesztőnek tűnnek, mint nosztalgikusnak. Csodálkozom magamon, hogy mennyire szerettem tömegben lenni. Hogy mindig bementem középre, nem csak azért, mert onnan a legjobb a színpadi hangzás és a látvány. Lám, mennyire meg tud változni az ember röpke két hónap alatt! Eső után köpönyeg HEGEDŰS NORBERT A A hihetnénk, a választási bukás felébresztette a r~m magyar politikusokat, de úgy tűnik, ez nem tör/ » m I tént meg, sőt, igazából kár is ilyesmiben re- X m m á W ménykedni. „Oly sokáig voltunk lenn, nem is tudjuk, milyen fenn” - énekli a Hobo Blues Band egyik klasszikusa. Hogy miről szól a dal, arról hosszasan lehetne vitatkozni, hiszen mindenki azt hall bele, amit csak akar. Sírva vigadás, évszázados magyar balsors, önsorsrontó döntések, képtelenség a fejlődésre, az előrelépésre, a saját hibáinkkal való szembenézésre. Én ezekre szoktam asszociálni a dal révén, így nem csoda, ha egyből eszembe jutott, ahogy megláttam az MKP fotóját a közösségi hálón. A fényképen egyébként nincsen semmi gyanús: Menyhárt József, Bárdos Gyula és Ory Péter, az MKP vezetői pózolnak Grendel Gáborral, a parlament alelnökével a pozsonyi vár előtt egy szép tavaszi napon. A kontextus az, ami miatt elborul az ember agya. Egy héttel korábban ugyanis egy szinte identikus képpel jelentkezett az Összefogás mozgalom, ahol Mózes Szabolcs és Orosz Örs fogják közre Grendelt. Félreértés ne essék: az égvilágon semmi baj nincs azzal, ha az MKP és az Összefogás képviselői a legerősebb kormánypárt vezető személyiségével találkoznak, aki történetesen magyar és a szlovák parlament alelnöke. De könyörgöm, miért nem tudtak együtt elmenni? Hol van a Magyar Közösségi Összefogás? Hol a sokat áhított magyar egység, hol a közös fellépés, ha még abból is versenyt csinálnak, hogy ki tud hamarabb szelfizni Grendel Gáborral? Ezek után képesek faarccal azt mondani, hogy szélesebb összefogás kell? Hogyan beszélhet valaki minden szlovákiai magyar összefogásának szándékáról, ha még azzal sem képes megegyezni, akivel pár héttel ezelőtt még közös választási listán indult? Két hónappal a választás után a Híd gyakorlatilag tetszhalott állapotban van, az MKP és az Összefogás pedig szemmel láthatóan ugyanazt kívánja folytatni, amit eddig is csinált. Politikusaink első reakciói egyértelműen a széles körű összefogás hiányával magyarázták a választási kudarcot. Jelenleg egy ilyen, mindenkit összefogó platform megalakítása esélytelennek tűnik, de az is érthetetlen, miért gondolják egyesek, hogy ez önmagában biztos garancia lenne a sikerre. Nemcsak kiegyezésre, hanem más változásokra is szükség van. A választás előtti násztánc egyik legnagyobb tanulsága, hogy mind a Híd, mind az MKP szavazóinak egy jó része inkább levágná a saját kezét, mint hogy a konkurens magyar pártra szavazzon. Erre csak rátesz az a tény, hogy a jó féléves cirkusszal az összefogás puszta fogalmát is sikerült teljesen kiforgatni és rossz viccé silányítani. Az MKP vezetőinek az elmúlt tíz évben sikerült egy saját maguk által kreált csapdába kormányozni a pártot (szavazz ránk, mert mi vagyunk a, jó” magyarok). Ezzel, úgy tűnik, bármikor tudnak hozni egy 3 százalék körüli eredményt, de ez a plafon. Cserébe nincs jövőkép, és kódolva van a konfliktus a többi magyar párttal. Ezért Menyhártéknak új ötletekkel kell előállni, ahelyett, hogy az Összefogás húzásait ismétlik meg egyhetes fáziskéséssel. Es most térjünk vissza Grendel Gáborhoz, aki egymaga több szavazatot szerzett, mint bármelyik magyar formáció. Tőle talán lehetne tanulni valamit. Például, hogy néha ki kell mozdulni a színmagyar közegből, ha eredményeket akarunk elérni. (Rád nézek, MKP.) Vagy hogy a nehéz időkben is érdemes kitartani a politikai partnereink mellett, mert a jövő érdekes fordulatokat hozhat és a „nagyszombati bohócból” akár kormányfő is lehet (Összefogás?). Esetleg, hogy nem kell hülyének nézni a választókat: ha akarják, megtalálják az ember nevét a lista 148-as helyén is (Hídból valaki?). Az OEaNO sikere arra is rámutatott, hogy a korrupció és a klientelizmus a magyar választók szemét is szúrja, talán jobban, mint a kétnyelvű feliratok ügye (nem, ez nem azt jelenti, hogy nem kell a kétnyelvűség, hanem azt, hogy a kétnyelvűségre önmagában nem lehet felhúzni egy programot.). Át kell gondolni a jövőt, és azoktól kell tanulni, akik győztek. „Gondolj a holnapi napra, ne legyen ugyanilyen!” - énekli Hobo ugyanabban a számban. Ezért reméljük, hogy a szelfiken kívül más eredményük is lesz a tárgyalásoknak. Amerika vádolj a Kínát, Peking védekezik a támadás ellen Az amerikai külügyminiszter úgy véli, „Kína mindent megtett, hogy a világ ne szerezzen tudomást időben" a koronavírusról. „Több jelentős bizonyíték” van arra, hogy az új koronavírus egy vuhani laboratóriumból ered - jelentette ki Mike Pompeo amerikai külügyminiszter az ÁBC televíziónak adott interjújában. Hangsúlyozta, hogy Kína „köztudomásúan nem tartja be az előírásokat laboratóriumaiban”. Hozzáfűzte: „nem ez az első alkalom, hogy a világ kínai laboratóriumból származó vírus miatt kerül veszélybe”. Sajnálja az együttműködés hiányát Pekinggel a koronavírus-járvány eredetének feltárásában. „Akadályozzák a nyugati tudósok, a legkiválóbb orvosok bejutását, pedig muszáj bemennünk. Még mindig nincsenek vírusmintáink” - fogalmazott. Hangot adott azon álláspontjának, hogy a kínai kormány „mindent megtett, hogy a világ ne szerezzen tudomást időben” az új típusú koronavírusról. Úgy vélte, a Kínai Kommunista Párt „klasszikus kommunista dezinformációs erőfeszítéseket” tett az orvosok elhallgattatására és a riporterek eltávolítására a vírusról szóló információk korlátozásáért. Ezek a lépések „óriási válságot, életek elvesztését, óriási gazdasági károkat” okoztak világszerte. „Megerősíthetjük, hogy at Kínai Kommunista Párt minden tőle telhetőt megtett, hogy a világ ne tudja meg időben, mi történik” - mondta. Leszögezte, hogy Kína „úgy viselkedett, mint az önkényuralmi rendszerek”. Hangsúlyozta: „Trump elnök nagyon világos volt. Elszámoltatjuk a felelősöket, és ezt a számunkra megfelelő időben megtesszük”. Donald Trumpot a Fehér Ház sajtókonferenciáján kérdezték, van-e megbízható információja arról, hogy a koronavírus a vuhani virológiái intézetből szabadult ki. Az elnök igennel válaszolt. A Global Times című kínai lap szerint alaptalanul rágalmazta Pekinget Mike Pompeo amerikai külügyminiszter. A Global Times blöffnek nevezte Pompeónak az ABC amerikai televíziós csatornának adott inteijújában tett kijelentését, mely szerint „több jelentős bizonyíték” van arra, hogy a vírus a közép-kínai Vuhanban levő laboratóriumból ered. „Ebben az esetben be kellene mutatnia ezeket a bizonyítékokat a világnak, és különösen az amerikaiaknak, akiket folyamatosan megpróbál átverni” - olvasható a cikkben. A Global Times szerint a vuhani laboratóriummal kapcsolatos teóriáknak nincs tudományos hátterük, ezeket csupán amerikai és más nyugati politikusok használják arra, hogy a Kínával szembeni ideológiai alapú ellenérzéseiket népszerűsítsék, és ezáltal manipulálják a közvéleményt. A lap szerint Pompeo mindent elkövet, hogy biztosítsa a győzelmet Donald Trump amerikai elnök és a Republikánus Párt számára a novemberi elnökválasztáson. Az amerikai vezetés korábban a járvány elkendőzésével vádolta Kínát — olvasható a cikkben —, de „ez a vád minden hitelét elveszítette”, miután nemrég közzétett dokumentumokból kiderült, hogy Washington a járvány kezdetén figyelmen kívül hagyta más országok, szervezetek figyelmeztetéseit, emiatt tértek át az utóbbi időben a vuhani laboratóriummal kapcsolatos elméletekre. (MTI)- Szerény véleményem szerint a Smernek két elnöke is lehet * (Uibomir Kotrha karikatúrája)
