Új Szó, 2020. május (73. évfolyam, 101-124. szám)
2020-05-27 / 121. szám
www.ujszo.com I 2020. május 27. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Kulturális veszteségeink 84. A festmények azért készültek, hogy a saját szemünkkel lássuk őket JUHÁSZ KATALIN B büszkén jelentette be a párizsi Louvre vezetése, hogy idén 71 nap alatt 10,5 millió virtuális látogatójuk volt. Ezek a március 12.május 22. közötti adatok, vagyis a járványnak„köszönhető” a hatalmas érdeklődés. Nem tudom, sírjak-e vagy nevessek, hiszen felesleges az örömtánc, világos, hogy ezek a látogatók nem fizettek belépőt. Bár a múzeum honlapján ott a bankszámlaszám, amelyre adományokat várnak, nem valószínű, hogy mindenki élt is ezzel a lehetőséggel. A támogatások összegének növekedéséről ugyanis bizonyára szintén büszkén tájékoztattak volna. De csak annyi áll a közleményben, hogy a netes látogatók 16 százaléka volt francia, a többiek külföldiek, nagy részük az USA-ból kattintott rájuk. Ebből is csak az cseng ki, hogy a franciák idén temethetik a turizmust. Az utóbbi két évben a Louvre zsinórban nyerte a látogatottsági versenyt, tavalyelőtt 11 millióan, tavaly pedig már 14 millióan váltottak jegyet a híres múzeumba, és a nyári szezonban akkora volt a tömeg, hogy bejelentették: idén januártól kizárólag konkrét időpontra szóló internetes jegyfoglalással lehet belépni. Tehát kifejezetten menő a hely, főleg a Da Vinci-kód adott komoly popkulturális lökést a Louvre-nak. Akkoriban minden harmadik látogató „azt a bizonyos vécét” kereste az épületben. Tavalyelőtt Beyoncé és Jay-Z videóklipje, az Apeshit miatt özönlött a nép, látni akarták azokat a festményeket és szobrokat, amelyek előtt az amerikai popdíva és rapper félje pózolt. A múzeum rugalmasan reagált, külön tárlatvezetéseket szerveztek az „Apeshit-útvonalon”. Talán azt is érdemes tudni, hogy némi levelezés után bárki megkaphatja a forgatási engedélyt, ha van pénze kibérelni a termeket. A hozzáférhető adatok szerint évente körülbelül ötszáz filmes, tévés produkció, illetve reklámfilm jeleneteit veszik fel ott az éj leple alatt, amit nem nagyon értek, hiszen nincs is annyi éjszaka egy évben. Egy nyolcórás forgatás ára 15 ezer euró körül mozog, szóval volt miből finanszírozni a bővítési munkálatokat. Ma már egyébként minden komolyabb múzeum és galéria az interneten is hozzáférhetővé teszi gyűjteménye nagy részét, a járvány csak rásegített erre. Március óta a kiállításmegnyitók is online zajlanak, időszaki tárlatokat lehet megnézni a kanapéról. Az elmúlt hetek szenzációja volt, hogy az amszterdami Rijksmuseum minden eddiginél nagyobb felbontású online képet tett közzé Rembrandt Éjjeli őrjáratáról. A festményt tavaly óta restaurálják, és a járvány miatt késnek a munkálatokkal. A 44,8 gigapixeles fotón minden ecsetvonást látni, ilyen közel a helyszínen sem jutnának a látogatók a képhez—áll a múzeum közleményében, ami megint csak ambivalens érzésekkel tölt el. Akar a fene olyan közeljutni a festményhez! Nem lemásolni szeretném, csak nézni! Egyébként mázlista vagyok, láttam már az Éjjeli őijáratot. És állítom, hogy semmiféle netes hókuszpókusszal nem érhető el az a lehengerlő, elementáris hatás, ami szinte földbe nyomja az embert a helyszínen. A képzőművészeti alkotások ugyanis azért készültek, hogy az emberek a saját szemükkel lássák őket. Nem monitoron, nem felnagyítva, lekicsinyítve. Kérem önöket, ismételgessék ezt magukban, mielőtt még teljesen rászoknának a virtuális tárlatlátogatásra... (Kotrha) A leleplezett jezsuita liberálisok Óriási bakot lőtt a Habony Árpádhoz köthető „V4NA hírügynökség" és az Origó, melyek cikkeit rendre végigszemlézi a teljes fideszes médiabirodalom - fedezte fel a 444.hu. E két média is Soros György birodalmának leleplezésén dolgozik, munkamódszerük egyszerű: megnézik a nyilvános adatokból, hogy kiket támogat a Nyílt Társadalom Alapítvány. Most az afrikai támogatások voltak soron, amiről „Afrikában is erőszakosan teijeszkedik a Soroshálózat” címmel számoltak be. „Kiderítették” ugyanis, hogy például „a svájci székhelyű Jesuit Worldwide Learning 410 ezer dollárt kapott arra, hogy a Kakuma menekülttáborban élő 220 ember diplomaszerzését támogassa liberális tanulmányokból”. Ami ijesztően hangzik: liberális tanulmányokból diplomázott színes bőrű emberek. Csakhogy ez elég nagy butaság, mert a liberal studies nem liberális tanulmányokat jelent, hanem a középkori egyetemek bevezető képzése, a hét szabad művészetnek (latinul septem artes liberales) a modem megfelelője. Ami részben lefedi azt, amit tájainkon bölcsészet néven tanítanak, de vannak benne természettudományos tárgyak és matematika is. A két médiának az sem tűnt fel, hogy jezsuita társaságot „leplezett le”, amely például algebrát, bevezetést a fizikába, de még vallástudományt és politikai filozófiát is oktat. A liberal nem először fogott ki a magyar kormány médiatrösztjein, és 2017-ben ebbe a csapdába esett bele Lázár János is. (444.hu) Az EU történelmi pillanata? DUDÁS TAMÁS A hazai közvéleményt nagyrészt lefoglalja a koronavírusjárvány és a belpolitikai közelharc, az európai történésekre kevés erő és figyelem marad. Pedig a múlt héten olyan horderejű esemény történt, amelyek gyökeresen befolyásolhatja az EU és ezzel Szlovákia jövőjét is. Sok megfigyelő szerint történelmijelentőségű eseményről van szó, amely fordulópontot jelenthet az Európai Egyesült Államok létrehozása felé vezető úton. Emmanuel Macron francia államfő és Angela Merkel német kancellár ugyanis egy új, 500 milliárd eurós uniós alap felállítását javasolta a koronavírusjárvány gazdasági hatásainak ellensúlyozására. Ez önmagában még nem lenne hír, az EU már eddig is több segélyalapot mozgósított vagy készül mozgósítani. Ami újdonság, az az, hogy az 500 milliárdot maga az Európai Bizottság kölcsönözné a pénzügypiacokon, és az EU-s költségvetés keretein belül vissza nem térítendő juttatásként folyósítaná a válság által legjobban sújtott tagországoknak. Az EU történetében először fordulna elő, hogy maga az unió venne fel ekkora hitelt. Ez pár hónapja még teljesen elképzelhetetlen lett volna, ezért egyre többen egy hamiltoni pillanatot emlegetnek. Alexander Hamilton, az US A első pénzügyminisztere 1790-ben fontos döntésével lehetővé tette, hogy az amerikai föderáció átvállalja a tagállamok adósságait, melyek a függetlenségi háború miatt keletkeztek, és ezzel sokat tett a fiatal ország megszilárdításáért. Németország és Franciaország közös javaslata tényleg hamiltoni pillanatként működhet, és elvezethet az igazi fiskális unió létrejöttéhez. Áz EU és az eurozóna ma ugyanis nagyon törékeny, a koronavírus-járvány több tagországban is erősen rontotta az unió megítélését. A déli tagországokban már a legutóbbi globális gazdasági válság óta gyűlik a feszültség, mivel úgy érzik, hogy északi szomszédaik magukra hagyták őket a válságkezelésben. A koronavírus kitörése óta a frusztráció tovább nőtt, és a helyzetet súlyosbítja a kínai és orosz dezinformációs kampány. Elszomorító, hogy Olaszországban áprilisban a megkérdezettek legnagyobb része Kínát tartotta a legbarátibb országnak, Németország és Franciaország viszont a legkevésbé baráti országok listáját vezette. Ezért érthető, hogy az EU két legfontosabb tagállamának vezetője úgy ítélte meg, itt az ideje egy olyan lépésnek, amely növelné az összetartozás érzését az unióban. Az 500 milliárd euró önmagában nem lesz elegendő a koronavírus-járvány által okozott gazdasági visszaesés visszafordításához, de a közös hitelek ilyen mértékű engedélyezése fontos jelzés ajárvány által legjobban sújtott déli tagállamoknak. Ne feledjük, hogy a francia-német közös tervhez szükség volt arra, hogy Angela Merkel feladja a makacs német ragaszkodást ahhoz az elvhez, hogy közös uniós hitelek nem létezhetnek. Ez nem volt könnyű, konzervatív német körökben továbbra is erős a közös hitelekkel szembeni averzió, és ennek képviselői készek hangosan tiltakozni. A tervnek nemcsak Németországban, hanem más európai tagországokban is vannak ellenzői. A sokszor emlegetett fukar négyek ismét megjelentek a színen, és Sebastian Kurz osztrák kancellár vezetésével olyan alternatívát dolgoztak ki, melyben a pénzügyi segítséghez nincs szükség közös uniós adósságra. Nemet mondanak arra is, hogy a tagországok térítésmentes forrásokhoz jussanak, helyette alacsony kamatozású hiteleket javasolnak. A francia-német duónak ezért nagy meggyőző erőre lesz szüksége, hogy az összes tagállam felsorakozzon mögé. Csak reménykedhetünk egy józan megegyezésben, mert nagy eséllyel az EU egyik történelmi fordulópontjához értünk. Az unió új fázisba léphet, de ha nem vigyázunk, napjainkat az EU lassú végének kezdeteként fogják emlegetni. FIGYELŐ Hatvanezer olasz távolságellenőr Olaszországban a regionális ügyek minisztériuma 60 ezer önkéntest toboroz, akik majd ellenőrzik a koronavírus-járvány miatt előírt személyes távolságtartást, a szabályszegőket pedig meggyőzik annak betartásáról. A terv szerint az önkéntesek kék mellényt viselnek majd, „fegyverzetük pedig a szóbeli meggyőzés és a mosollyal kísért kedvesség lesz”. Az utcákon, a strandokon, a tengerparton, bárokban és egyéb helyeken is ügyelnek majd a távolság betartásra. A feladatra bárki jelentkezhet, előnyt élveznek a munkanélküliek és a segélyre szorulók. Helyi értesülés szerint azonban várhatóan nem lesz túl nagy sikere a toborzásnak, mivel az önkéntes szolgálatért nem fizet az állam, és a kormányon belül is felmerültek kifogások az elképzelés ellen. (mti) Találkozhatnak az elszakított párok Dánia feloldotta a határzárt azok előtt a párok előtt, akik levelekkel, fotókkal igazolják, hogy legalább fél éve együtt voltak már, amikor a koronavírus-járvány miatti határforgalmi korlátozások elszakították őket egymástól. A könnyítés részleges: csak a többi skandináv országra és Németországra vonatkozik. A dán rendőrség azt közölte, a párok akár SMS-ekkel és egyéb üzenetváltásokkal, fényképekkel bizonyíthatják, mióta tart a kapcsolatuk. Ha ilyesmik nem állnak rendelkezésükre, olyan személyes információkat kell közölniük a másikról, amit illik tudni arról, akit már legalább fél éve szeretünk. A találkozás, illetve bevagy kiutazás engedélyezése a „bizonyítási eljárás” után a hatóságokon múlik. Dánia március 14-én zárta le határait a külföldiek előtt. (mti)
