Új Szó, 2020. május (73. évfolyam, 101-124. szám)

2020-05-27 / 121. szám

www.ujszo.com I 2020. május 27. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Kulturális veszteségeink 84. A festmények azért készültek, hogy a saját szemünkkel lássuk őket JUHÁSZ KATALIN B büszkén jelentette be a párizsi Louvre vezetése, hogy idén 71 nap alatt 10,5 millió virtuális láto­gatójuk volt. Ezek a március 12.­­május 22. közötti adatok, vagyis a járványnak„köszönhető” a hatalmas érdeklődés. Nem tudom, sírjak-e vagy nevessek, hiszen felesleges az örömtánc, világos, hogy ezek a láto­gatók nem fizettek belépőt. Bár a múzeum honlapján ott a bankszám­laszám, amelyre adományokat vár­nak, nem valószínű, hogy mindenki élt is ezzel a lehetőséggel. A támo­gatások összegének növekedéséről ugyanis bizonyára szintén büszkén tájékoztattak volna. De csak annyi áll a közleményben, hogy a netes láto­gatók 16 százaléka volt francia, a többiek külföldiek, nagy részük az USA-ból kattintott rájuk. Ebből is csak az cseng ki, hogy a franciák idén temethetik a turizmust. Az utóbbi két évben a Louvre zsi­nórban nyerte a látogatottsági ver­senyt, tavalyelőtt 11 millióan, tavaly pedig már 14 millióan váltottak je­gyet a híres múzeumba, és a nyári szezonban akkora volt a tömeg, hogy bejelentették: idén januártól kizáró­lag konkrét időpontra szóló interne­tes jegyfoglalással lehet belépni. Te­hát kifejezetten menő a hely, főleg a Da Vinci-kód adott komoly popkul­turális lökést a Louvre-nak. Akkori­ban minden harmadik látogató „azt a bizonyos vécét” kereste az épületben. Tavalyelőtt Beyoncé és Jay-Z videó­klipje, az Apeshit miatt özönlött a nép, látni akarták azokat a festmé­nyeket és szobrokat, amelyek előtt az amerikai popdíva és rapper félje pó­zolt. A múzeum rugalmasan reagált, külön tárlatvezetéseket szerveztek az „Apeshit-útvonalon”. Talán azt is érdemes tudni, hogy némi levelezés után bárki megkaphatja a forgatási engedélyt, ha van pénze kibérelni a termeket. A hozzáférhető adatok szerint évente körülbelül ötszáz fil­mes, tévés produkció, illetve rek­lámfilm jeleneteit veszik fel ott az éj leple alatt, amit nem nagyon értek, hiszen nincs is annyi éjszaka egy év­ben. Egy nyolcórás forgatás ára 15 ezer euró körül mozog, szóval volt miből finanszírozni a bővítési mun­kálatokat. Ma már egyébként minden komo­lyabb múzeum és galéria az interne­ten is hozzáférhetővé teszi gyűjte­ménye nagy részét, a járvány csak rásegített erre. Március óta a kiállí­tásmegnyitók is online zajlanak, időszaki tárlatokat lehet megnézni a kanapéról. Az elmúlt hetek szenzá­ciója volt, hogy az amszterdami Rijksmuseum minden eddiginél na­gyobb felbontású online képet tett közzé Rembrandt Éjjeli őrjáratáról. A festményt tavaly óta restaurálják, és a járvány miatt késnek a munkála­tokkal. A 44,8 gigapixeles fotón minden ecsetvonást látni, ilyen közel a helyszínen sem jutnának a látoga­tók a képhez—áll a múzeum közle­ményében, ami megint csak ambi­valens érzésekkel tölt el. Akar a fene olyan közeljutni a festményhez! Nem lemásolni szeretném, csak néz­ni! Egyébként mázlista vagyok, lát­tam már az Éjjeli őijáratot. És állí­tom, hogy semmiféle netes hókusz­pókusszal nem érhető el az a lehen­gerlő, elementáris hatás, ami szinte földbe nyomja az embert a helyszí­nen. A képzőművészeti alkotások ugyanis azért készültek, hogy az em­berek a saját szemükkel lássák őket. Nem monitoron, nem felnagyítva, lekicsinyítve. Kérem önöket, ismé­telgessék ezt magukban, mielőtt még teljesen rászoknának a virtuális tár­latlátogatásra... (Kotrha) A leleplezett jezsuita liberálisok Óriási bakot lőtt a Habony Árpádhoz köthető „V4NA hírügynökség" és az Origó, melyek cikkeit rendre végigszemlézi a teljes fideszes médiabirodalom - fedezte fel a 444.hu. E két média is Soros György biro­dalmának leleplezésén dolgozik, munkamódszerük egyszerű: megné­zik a nyilvános adatokból, hogy kiket támogat a Nyílt Társadalom Alapít­vány. Most az afrikai támogatások voltak soron, amiről „Afrikában is erőszakosan teijeszkedik a Soros­­hálózat” címmel számoltak be. „Kiderítették” ugyanis, hogy pél­dául „a svájci székhelyű Jesuit Worldwide Learning 410 ezer dollárt kapott arra, hogy a Kakuma mene­külttáborban élő 220 ember diploma­­szerzését támogassa liberális tanul­mányokból”. Ami ijesztően hangzik: liberális tanulmányokból diplomá­zott színes bőrű emberek. Csakhogy ez elég nagy butaság, mert a liberal studies nem liberális ta­nulmányokat jelent, hanem a közép­kori egyetemek bevezető képzése, a hét szabad művészetnek (latinul sep­­tem artes liberales) a modem megfe­lelője. Ami részben lefedi azt, amit tájainkon bölcsészet néven tanítanak, de vannak benne természettudomá­nyos tárgyak és matematika is. A két médiának az sem tűnt fel, hogy jezsuita társaságot „leplezett le”, amely például algebrát, bevezetést a fizikába, de még vallástudományt és politikai filozófiát is oktat. A liberal nem először fogott ki a magyar kor­mány médiatrösztjein, és 2017-ben ebbe a csapdába esett bele Lázár Já­nos is. (444.hu) Az EU történelmi pillanata? DUDÁS TAMÁS A hazai közvéleményt nagyrészt lefoglalja a koronavírus­járvány és a belpolitikai közelharc, az európai történésekre kevés erő és figyelem marad. Pedig a múlt héten olyan horderejű esemény történt, amelyek gyökeresen befolyásol­hatja az EU és ezzel Szlovákia jövőjét is. Sok megfigyelő szerint törté­nelmijelentőségű eseményről van szó, amely fordulópontot jelenthet az Európai Egyesült Államok létrehozása felé vezető úton. Emmanuel Macron francia államfő és Angela Merkel német kancellár ugyanis egy új, 500 milliárd eurós uniós alap felállítását javasolta a koronavírus­­járvány gazdasági hatásainak ellensúlyozására. Ez önmagában még nem lenne hír, az EU már eddig is több segélyalapot mozgósított vagy készül mozgósítani. Ami újdonság, az az, hogy az 500 milliárdot maga az Eu­rópai Bizottság kölcsönözné a pénzügypiacokon, és az EU-s költségve­tés keretein belül vissza nem térítendő juttatásként folyósítaná a válság által legjobban sújtott tagországoknak. Az EU történetében először fordulna elő, hogy maga az unió venne fel ekkora hitelt. Ez pár hónapja még teljesen elképzelhetetlen lett volna, ezért egyre többen egy hamiltoni pillanatot emlegetnek. Alexander Ha­milton, az US A első pénzügyminisztere 1790-ben fontos döntésével le­hetővé tette, hogy az amerikai föderáció átvállalja a tagállamok adóssá­gait, melyek a függetlenségi háború miatt keletkeztek, és ezzel sokat tett a fiatal ország megszilárdításáért. Németország és Franciaország közös javaslata tényleg hamiltoni pillanatként működhet, és elvezethet az igazi fiskális unió létrejöttéhez. Áz EU és az eurozóna ma ugyanis nagyon tö­rékeny, a koronavírus-járvány több tagországban is erősen rontotta az unió megítélését. A déli tagországokban már a legutóbbi globális gaz­dasági válság óta gyűlik a feszültség, mivel úgy érzik, hogy északi szomszédaik magukra hagyták őket a válságkezelésben. A koronavírus kitörése óta a frusztráció tovább nőtt, és a helyzetet súlyosbítja a kínai és orosz dezinformációs kampány. Elszomorító, hogy Olaszországban áp­rilisban a megkérdezettek legnagyobb része Kínát tartotta a legbarátibb országnak, Németország és Franciaország viszont a legkevésbé baráti országok listáját vezette. Ezért érthető, hogy az EU két legfontosabb tagállamának vezetője úgy ítélte meg, itt az ideje egy olyan lépésnek, amely növelné az összetartozás érzését az unióban. Az 500 milliárd euró önmagában nem lesz elegendő a koronavírus-járvány által okozott gaz­dasági visszaesés visszafordításához, de a közös hitelek ilyen mértékű engedélyezése fontos jelzés ajárvány által legjobban sújtott déli tagálla­moknak. Ne feledjük, hogy a francia-német közös tervhez szükség volt arra, hogy Angela Merkel feladja a makacs német ragaszkodást ahhoz az elvhez, hogy közös uniós hitelek nem létezhetnek. Ez nem volt könnyű, konzervatív német körökben továbbra is erős a közös hitelekkel szem­beni averzió, és ennek képviselői készek hangosan tiltakozni. A tervnek nemcsak Németországban, hanem más európai tagorszá­gokban is vannak ellenzői. A sokszor emlegetett fukar négyek ismét megjelentek a színen, és Sebastian Kurz osztrák kancellár vezetésével olyan alternatívát dolgoztak ki, melyben a pénzügyi segítséghez nincs szükség közös uniós adósságra. Nemet mondanak arra is, hogy a tagor­szágok térítésmentes forrásokhoz jussanak, helyette alacsony kamato­zású hiteleket javasolnak. A francia-német duónak ezért nagy meggyő­ző erőre lesz szüksége, hogy az összes tagállam felsorakozzon mögé. Csak reménykedhetünk egy józan megegyezésben, mert nagy eséllyel az EU egyik történelmi fordulópontjához értünk. Az unió új fázisba léphet, de ha nem vigyázunk, napjainkat az EU lassú végének kezdeteként fog­ják emlegetni. FIGYELŐ Hatvanezer olasz távolságellenőr Olaszországban a regionális ügyek minisztériuma 60 ezer ön­kéntest toboroz, akik majd ellen­őrzik a koronavírus-járvány miatt előírt személyes távolságtartást, a szabályszegőket pedig meggyőzik annak betartásáról. A terv szerint az önkéntesek kék mellényt viselnek majd, „fegy­verzetük pedig a szóbeli meggyő­zés és a mosollyal kísért kedves­ség lesz”. Az utcákon, a strando­kon, a tengerparton, bárokban és egyéb helyeken is ügyelnek majd a távolság betartásra. A feladatra bárki jelentkezhet, előnyt élvez­nek a munkanélküliek és a se­gélyre szorulók. Helyi értesülés szerint azonban várhatóan nem lesz túl nagy sikere a toborzásnak, mivel az önkéntes szolgálatért nem fizet az állam, és a kormá­nyon belül is felmerültek kifogá­sok az elképzelés ellen. (mti) Találkozhatnak az elszakított párok Dánia feloldotta a határzárt azok előtt a párok előtt, akik levelekkel, fotókkal igazolják, hogy legalább fél éve együtt voltak már, amikor a koronavírus-járvány miatti határ­­forgalmi korlátozások elszakítot­ták őket egymástól. A könnyítés részleges: csak a többi skandináv országra és Németországra vo­natkozik. A dán rendőrség azt kö­zölte, a párok akár SMS-ekkel és egyéb üzenetváltásokkal, fényké­pekkel bizonyíthatják, mióta tart a kapcsolatuk. Ha ilyesmik nem állnak rendelkezésükre, olyan személyes információkat kell kö­zölniük a másikról, amit illik tudni arról, akit már legalább fél éve szeretünk. A találkozás, illetve be­vagy kiutazás engedélyezése a „bizonyítási eljárás” után a ható­ságokon múlik. Dánia március 14-én zárta le ha­tárait a külföldiek előtt. (mti)

Next

/
Thumbnails
Contents