Új Szó, 2020. május (73. évfolyam, 101-124. szám)
2020-05-05 / 103. szám
RÉGIÓ A Komáromi Imanapok a korhoz és a járványhoz is alkalmazkodott Az ünnepi szentmise a Szent Anna-kápolnában (Képarchívum) vataSőin Péter A koronavírus-járvány miatt rendhagyó keretek között valósult meg a XXXI. Komáromi Imanapok. I !i r.1 ii I Az első imanapra még 1990 júniusában került sor, amelyen - 10 ezer hívő részvétele mellett - megfogalmazódott a komáromi magyar püspökség létrehozásának igénye. A főpásztori tisztség, valamint a magyar papi hivatásokért való imádkozás azóta is az imanap vezérfonalának számít a mindenkori Jó Pásztor vasárnapján. Idén a járvány miatt a hívek csak közvetetten, rádiós és internetes közvetítés segítségével vehettek részt az eseményen. Az imanapot, amelyre most a komáromi Szent Anna-kápolnában került sor, a Jópásztor Alapítvány, a Pázmaneum Polgári Társulás, illetve a Komáromi Római Katolikus Plébánia szervezte. Új utak keresése „Előtérbe került a lelki szentáldozás, ami azelőtt mintha nem is lett volna benne az emberek gyakorlatában. Persze korábban is előfordulhatott, hogy egy hívő nem járulhatott a szentáldozáshoz valamilyen oknál fogva, de attól még a lelki szentáldozás imáját elmondhatta. Most a járvány teljesen előtérbe tolta ezt, mert azok sem tudnak a szentáldozáshoz járulni, akiknél ennek nincs akadálya” - mondta lapunknak Farkas Zsolt, a Jópásztor Alapítvány elnöke, valamint szőgyéni plébános. Kiss Róbert komáromi esperesplébánossal és általános helynökkel egyetértenek abban, hogy az imanap így is teljes értékű volt. Kiemelték a média felértékelődött szerepét, mivel a Mária rádiónak köszönhetően az éteren keresztül még további ezrek felé tudnak nyitni. Kiss Róbert némi kritikával illette az egyházakat sújtó szigorú állami szabályozásokat, mivel szerinte ahogy fizikai, úgy a lelki táplálékra is szüksége van az embereknek, s mint mondja, a média segítségével próbálták menteni ezeket az értékeket. Teljesen ugyan nem állt le a hitélet, de mint köztudott, a hívőknek és a klérusnak több hete szigorú korlátozó intézkedéseknek kell megfelelniük. Szentáldozásra ugyan lehetőségük van a híveknek, a tisztiorvosi rendelkezések alapján azonban az ostyát kézbe kapják meg, miközben 2 méteres távolságot tartanak a többi jelen levő személytől. A kötelezően viselt maszkot és kesztyűt a szájba vételkor pár pillanatra eltávolíthatják. A papok maszkot és szemüveget kötelesek viselni, miközben a lehető legtávolabb állnak az áldozó személytől. A pontos előírások betartása mellett gyónásra is van lehetőség. A templomokban a Szlovák Püspöki Konferencia útmutatásai alapján már csaknem két hónapja nem használják a szenteltviztartókat. A „lépcsőfokok" szerepe A mindenkori Komáromi Imanapok során a leghangsúlyosabb kérés mindig a magyar fopásztori szolgálatra vonatkozott. Ehhez kapcsolódik idén az is, hogy a Pázmaneum Polgári Társulás üdvözlő nyilatkozatot fog küldeni Ferenc pápának, amelynek részeként online és hagyományos úton aláírásokat is gyűjtenek. Arra kérik az egyházvezetőt, hogy saját magyar főpásztort nevezzen ki a a Szlovákiában élő magyar katolikusok részére. A kérés már 1990-ben is elhangzott, tehát első olvasatra úgy tűnik, hogy egy helyben való topogásról beszélhetünk. „31 éve imádkozunk a magyar papi hivatásért és fopásztorért, de azért mindig kap egy kis fénysugarat az ember” - mondja Farkas Zsolt, utalván arra, hogy árnyaltabb és valójában jobb a helyzet annál, mint ahogyan az első látásra tűnik. Kiss Róberttel együtt „lépcsőfokoknak” nevezik az elmúlt években elért eredményeket, valamint az Orosch János nagyszombati érsek által megtett gesztusokat. Ennek egyik fontos állomása volt a komáromi Szent András-templom bazilikává való átminősítése 2 évvel ezelőtt, ugyanakkor lényeges a magyar ügyekkel megbízott helynökök kinevezése is. Egy további lépcsőfok volt Kiss Róbert általános helynökké való kinevezése néhány hónappal ezelőtt. Hogy e megbízatás jelentőségét az érsekség hangsúlyozza, idén Orosch János őt bízta meg az imanapi szentmise celebrálásával. Az egyházmegyék A téma kapcsán mindketten kiemelik, hogy a magyar papok és püspök kérdéskörénél nem szabad elfeledni, hogy miként árnyalják azt az egyházi közigazgatás területi egységei. Az egyházmegyei rendszer ugyanis szinte „felosztja” a szlovákiai magyar római katolikus közösséget. A nagyszombati egyházmegyében az imanapokon megfogalmazott kérések közül több minden teljesült, ahol ráadásul maga az érsek, Orosch János kiválóan beszéli a magyar nyelvet. A pozsonyi egyházmegyében Hafko József pozsonyi segédpüspök a főpásztori szolgálatot magyarul is el tudja végezni. Ám a nyitrai egyházmegyében erről például már nem beszélhetünk, de van a magyar hívek lelki gondozásáért felelős püspöki helynők Durco Zoltán személyében. Élő közösségek? Ami a paphiányt illeti, Kiss Róbert egyértelműen fogalmaz: „Nincs annyi papunk, amennyi plébániánk üresen áll”. A nagyszombati egyházmegyében ez jelenleg 15 plébániára vonatkozik, aminek nagyjából a felét lehetne szinte azonnal betölteni a hívek igényei alapján, ha volna kivel. A szlovákiai magyar nyelvterületen fennálló igényt nehézmegbecsülni, legfeljebb 100, de legalább 50 működési hely biztosan üres. Mindkét atya kiemel azonban egy fontos szempontot: hogy élő közösségről beszélünk-e vagy sem. Ahol a lakosság kevésbé vallásos, ott egyfajta missziós tevékenységgel, külföldi papokkal és diakónusokkal lehetne feléleszteni a katolikus hitéletet, ahogy ez a közelmúltban Ekelen és Csicsón már megvalósult. Vitatható beruházás Farkasd határában MAROSI BIANKA A Vágsellyei járásban, Sókszelőce kataszterében építendő plazmaíves hulladékégető megépítésével kapcsolatban fejezték ki kétségeiket az érintett települések polgármesterei. Úgy vélik, olyan technológiáról van szó, amely több országban már csődöt mondott. Azt szeretnék, hogy a lakosság tájékoztatást kapjon a létesítményről, azonban a koronavírus miatti helyzet ezt akadályozza. FARKASD/NEGYED/SZIMO ZSIGÁRO/PERED/PEÁKI B Csaknem két hete tartott találkozót Farkasdon az említett hat település polgármestere, amelyen abban egyeztek meg, hogy elutasítják az SPV Dálovce, s.r.o. projektjét és szándékát a plazmaíves technológiával működő hulladékégető megépítéséről Sókszelőce kataszterében. Restár János, a találkozót szervező Farkasd település polgármestere elmondta, a projekt több szempontból is kétséges. A hat település azért érintett, mert a terület, ahová a hulladékégetőt tervezik, Sókszelőce kataszterébe tartozik, de a Vágnak ajobb partján található, vagyis a szóban forgó települések közelében. „Nincsenek információink arról, milyen anyagi fedezet áll rendelkezésre a projekt megvalósítására, és az sem világos, ki lesz a beruházó. Az interneten található adatok alapján a jelenlegi tulajdonos a korábbi tulajdonos lánya. Az SPV Dálovce, s.r.o. 2018-ban 17 ezer eurós veszteséget termelt, most egy ilyen vállalat szeretne több mint 130 milliós beruházást megvalósítani” - mondta el a polgármester. Restár János amiatt is aggodalmát fejezte ki, hogy a projektben veszélyes hulladék is szerepel, az eredeti szándék viszont a kommunális hulladék égetése volt. „Már több lakosunk is jelezte, ha valóban megépül a hulladékégető, elköltöznek, illetve volt olyan eset is, hogy valaki építkezni szeretett volna a közelben, de meggondolta magát. A dolog azért is gyanús, mert a cég már Poháron és Somoiján is próbálta megvalósítani a projektet, de mindkét helyen elutasították. Ráadásul több európai országban, például Nagy-Britanniában, Németországban, illetve Kanadában csődöt mondott ez a technológia: a hatalmas anyagi ráfordítás ellenére nagyon kevés hulladékot tudtak feldolgozni ezzel a módszerrel, tehát egyáltalán nem volt kifizetődő. Továbbá a környezetszennyezés mellett negatív hatással lesz az ingatlanárakra, a termőföldjeink árára vagy egyáltalán a régió mezőgazdaságára. Az utaink terhelése a napi sok-sok szemetesautó forgalma miatt lényegesen megnövekszik, romlik a levegő minősége, növekszik a zajszennyezés, kétségeink vannak a képződő hő elvezetését illetően, és a felsorolást még lehetne folytatni. Németországban olyan eset is előfordult, amikor leégett a plazmaíves szemétégető” - sorolta kétségeit Farkasd polgármestere. A találkozón Restár János Farkasd, Selmeczi Henrietta Negyed, Baranyay Alajos Zsigárd, Körösi Agócs Ildikó Pered, Jakócs Krisztina Deáki és Bób János Szímő polgármestere egyetértett abban, hogy mivel a jelenlegi helyzetben, a korona vírus-járvánnyal kapcsolatos intézkedések miatt nem lehet lakossági fórumot összehívni, ezért a kormányhoz, illetve a környezetvédelmi tárcához fordulnak, hogy elhalasszák a döntést a projekt megvalósításáról. “Ez egy nagyjából ötvenezer embert érintő óriási beruházás, 100 falu 100 ezer tonna hulladékát kellene itt elégetni, ezért nem lehet róla a lakosság tudta nélkül dönteni” - hangsúlyozta Restár János. A polgármesterek a lakosokat szeretnéktájékoztatni (Képarchívum)
