Új Szó, 2020. május (73. évfolyam, 101-124. szám)

2020-05-25 / 119. szám

www.ujszo.com | 2020. május 25. SPORT 115 „Elképesztő volt a megnyert BL-döntő” MÉSZÁROS GYÖRGY A felvidéki Hudák Anette Emma már 15 évesen a Győr női kézilabdacsapatához került, amellyel kétszer is részt vett a Bajnokok Ligája fináléjában. Jelenleg, egy súlyos sérülés után, a Mosonmagyaróvár csapatánál szerepel. A fiatal kézilabdázó a szlovák nemzeti csapatban is bemutatkozhatott. Hogyan ismerkedett meg a ké­zilabdával, melyek voltak az első lépések? A kézilabdát már kiskorom óta lát­tam, mivel apukám kézilabdázott, és ott voltam a meccsein. Igaz, sokszor nem tudtam, éppen mi történik a pá­lyán, de már altkor is érdekes volt számomra. Hatéves koromban el is kezdtem kézilabdázni a pozsonypüs­­pöki Spoje csapatában. Ezután az SKP Bratislava volt a második állo­más a kézilabdaéletemben, ahol so­kat tanultam. Ez a klub volt számom­ra az, amely elindított a kézilabda­életbe. 2015-ben került Győrbe, amely már akkor a világelitbe tartozott. Milyen érzés volt egy ekkora klub­hoz csatlakozni? Nagyon nagy álom volt számomra, hogy oda bekerüljek, és ott tanulhas­sam tovább a kézilabdát. Fantaszti­kus érzés volt, hogy nap mint nap ott tanulhattam a profi edzőktől, nagyon örültem, hogy ott lehetek. Hihetetlen szép éveket töltöttem ott, amit soha nem felejtek el. Biztosan nagyobbak voltak a kö­vetelmények Győrben, hogy ment a beilleszkedés? A beilleszkedés az elején nehéz volt. Főleg azért, mivel 15 évesen el­szakadtam a szüleimtől egy teljesen idegen városba. A lányok a kollégi­umban sokat segítettek, így könnyebb volt. Természetesen a szüleim hiányoztak, de őszintén örü­lök neki, hogy a kollégiumi életet is megtapasztalhattam, mivel sok min­denre megtanított. A követelések tényleg sokkal nagyobbak .voltak. Kemény edzések, iskola, kollégium. Fárasztó napok voltak, de ez csak megszokás kérdése volt. Egy idő után már élveztem ezeket a napokat. Egy elvesztett és egy megnyert Bajnokok Ligája-döntő a mérlege a Győrrel. Milyen érzés volt kétszer is a Final Fourban szerepelni ilyen fiatalon? Az elvesztett BL-döntő számom­ra nagy élmény volt, igaz, rossz volt : látni a csapatot szomorkodni, de ki­vettem a pozitívumot azokból a meccsekből is. Borzasztóan izgul­tunk a végen, egymás kezét fogtuk, de ebből is sokat lehetett tanulni, fő­­: leg nekem. A nyertes BL-döntő, hát, az egy rettentően fantasztikus él­mény volt. A sok ember, aki azért jött ; ki, hogy az ETO-nak szurkoljon, el­képesztő volt. A nyertes döntő után frenetikus hangulat volt, óriási volt ; a boldogság a csapatban, az életem legszebb pillanatai közé tartozik. Aztán 2017-ben Csehországba, a prágai Slavia csapatához igazolt. Mi a különbség a magyar és a cseh­szlovák bajnokság között? Szükségem volt játéklehetőségre, hogy minél jobban játékba lendül­jek, amit ott meg is kaptam. Sokat voltam a pályán, így sokat is tanul- I tam. A cseh—szlovák bajnokság ter- i mészetesen nem olyan erős, mint a : magyar, de voltak meglepetéscsapa­tok, akikkel keményen meg kellett küzdeni. A cseh kaland végén súlyosan megsérült, meg is kellett műteni a térdét. Mennyit kellett kihagynia, és mennyire viselte meg a sérülés? Az egyik meccsen egy rossz leér­kezés után elszakadt a keresztszala­gom, és 2018 februárjában meg is műtötték a térdem. Nehéz volt fel­dolgozni, mivel ez volt az addigi leg­súlyosabb sérülésem. Testvéremnek is meg kellett műteni a térdét, így ő is sokat tudott ebben segíteni. Szüleim és a csalá­dom támogatása segítséget adott ne­kem, így könnyebb volt feldolgozni. Az eleje elég nehéz volt, mivel meg kellett erősíteni a térdem, de ilyenkor erősnek kell lenni, és látni fogjuk az alagút végét. A sérülés után Mosonmagyar­óvárra igazolt. Miért erre a csa­patra esett a választása, volt más megkeresése is? A Mosonmagyaróvár felkérése mellett volt szlovák csapattól is aján­latom, de a szívem Magyarországra húzott. Szimpatikus volt számomra a klub, jelentős szerepet játszott az, hogy közel lehetek az otthonomhoz és a barátomhoz. Nagyon sokat kö-Hudák Anette Emma ► Született: 1998. március 25-én, Pozsonyban ► Posztja: átlövő ► Felnőttcsapatai: Győri ETO, Slavia Praha, Mosonmagyaróvár ► Sikerei: magyar bajnok (2016), BL-győztes (2016) szűnhetek a klubnak, hogy a sérülé­semben segítettek, és felépítettek. Rossz volt nyáron a lányokat csak a pálya széléről látni, de tőlük is meg­kaptam a kellő támogatást. Hogy érzi magát a az új csapa­tában? Igazán jó kis csapat vagyunk, se­gítjük egymást és küzdünk egymá­sért. Örülök neki, hogy vannak a csa­patban rutinos játékosok, tőlük sok segítséget kapok, és sokat tanulok tőlük. Sokan vagyunk fiatalok a csa­patban, ez motivál minket. A szur­kolótáborunkat is megemlíteném, akik fantasztikus erőt adnak nekünk. Remekül érzem ebben a csapatban magam. A 9. helyen álltak a tabellán, amikor lefújták a bajnokságot. Ön szerint ez reális helyezés, vagy ké­pesek lettek volna feljebb lépni? Éppen mielőtt lefújták volna a baj­nokságot, egész jó szériában voltunk, ezért sajnálom, hogy vége lett. Összeállt a csapat és pontokat tud­tunk gyűjteni, így szerintem tudtunk volna bravúros meccseket is hozni. Szerintem igen, képesek lettünk vol­na feljebb lépni. A szlovák felnőttválogatottban is bemutatkozott, holott korosztályos válogatott a magyar csapatban volt. Miért a szlovák válogatottat választotta? A magyar utánpótlás-váloga­tottban nagyon szép hónapokat töl­töttem. A szlovák válogatott meghí­vót küldött nekem, így gondolkod­tam azon, hogyan kellene dönteni. A játéklehetőség szempontjából a szlovák válogatott mellett döntöttem. Milyen volt a nemzeti együttes­ben pályára lépni? Egy új benyomás volt számomra, új csapatban, új elvárásokkal. Jó érzés volt ebbe belecsöppenni, élveztem az új kihívásokat! Hogy viselte a járvány miatti ka­rantént, mivel teltek a napjai, ho­gyan tartotta fitten magát? Nehezen. Próbáltam a napjaimat beosztani, és elfoglalni magam. Sze­retek új recepteket kipróbálni, olva­sok, biciklizem, és igen, természete­sen az erőnléti edzőnktől kaptunk egy programot, amit minden nap el kellett végeznünk. Hála Istennek nem va­gyok egyedül, itt van velem a bará­tom. Mik a tervei a következő idény­re? Marad továbbra is Mosonma­gyaróváron? Igen, Mosonmagyaróváron mara­dok, mivel még egyéves szerződé­sem van, és ahogy mondtam, szere­tek itt lenni. Egyelőre csak arra gon­dolok, hogy minél többet tudjak fej­lődni, és ha úgy hozza a sors, akkor természetesen vannak nagy csapatok, ahol kipróbálnám magam, de ez még csak a jövő zenéje. Melléklet az Új Szóban! A TARTALOMBÓL: • Porfelhő a traktorok nyomában • „Betolakodó" külföldi tejtermékek - hiányzó tartalékalap •. Mit hoz magával a kisgazdaságok támogatása a nagyokkal szemben? • Mekkora az egyes növények vízigénye? • Talajpusztulás az szőlőben ■:L.r. .L-.Áá i—LA 16-án! UJSZO Hudák Anette Emma (feketében) remekül érzi magát a Mosonmagyaróvár csapatánál (Fotó: mkcse.hu)

Next

/
Thumbnails
Contents