Új Szó, 2020. május (73. évfolyam, 101-124. szám)

2020-05-25 / 119. szám

8 KULTÚRA 2020. május25. | www.ujszo.com „A csillogó szemeknek nincs párja" A járvány előtti hetekben a fél világot bejárta Vadkerti Imre énekes, akinek év végéig tele van a naptára MÉSZÁROS GYÖRGY A gútai Vadkerti Imre, a Kor­­morán zenekar énekese a koronavírus-járvány előtt Amerikában, majd Romániá­ban turnézott. Az erdélyi koncertek után kéthetes házi karanténba kellett vonulnia. Az otthoni műnkéről, az online koncertekről és terveiről telefonon beszélgettünk vele. Ugorjunk vissza az időben feb­ruárig, amikor Derzsi Györggyel és Kovács Koppánnyal Ameriká­ban turnézott A három királyok című produkcióval. A tengeren­túlon akkor már lehetett érezni a járvány előszelét? Induláskor többen figyelmeztet­tek bennünket, hogy vigyünk ma­gunkkal maszkot, és használjuk is, mert a reptereken meg mindenütt másutt rengeteg a maszkot viselő ember. Schwechatról repültünk, ott még egyetlen maszkos emberrel sem találkoztunk, Londonban láttunk párat. Ottlétünk utolsó hetéig Ame­rikában sem tapasztaltuk a száj­maszk használatát, nem éreztük a járvány semmijeiét. A hazaúttal sem voltak gondok? Nem észleltek kisebb forgalmat a repülőtereken? Abszolút nem. Sőt! Korábban mindig volt valami galiba az indu­lással és az átszállásokkal is, vagy mert késett a gép, vagy mert áttették az indulás időpontját. Elmondha­tom, hogy ez a februári volt a legsi­mább utunk, oda és vissza is. Haza március 4-én érkeztünk, nem ta­pasztaltuk, hogy kevesebb utas lett volna a reptereken. Derzsi György egy facebookos videóban azt mondta, ez nem is turné volt, inkább kirándulás. Ön is így élte meg? Általában három hét alatt 13 fel­lépésünk szokott lenni, ezúttal csak hat volt. Bőven jutott időnk arra is, hogy alaposabban körülnézzünk. Amerikában ismét sok szeretetet kapott Azt mondtuk magunknak, hogy ez­úttal egy picit a tájra koncentrálunk, egy picit kirándulásnak is vesszük az utat. A koncerteken telt házak vol­tak, leszámítva a San Franciscó-it, ahol egyébként sem szoktak sokan lenni. A szervezők jelezték is, hogy ne számítsunk nagy tömegre. De a koncertek mindenhol nagyon jók voltak, sok szeretetet kaptunk. Az amerikai turné után Erdély felé vette az útját. Negyedikén érkeztem haza, másnap már indultam Erdélybe. (Fotó: Gzéh Lonka) Az utolsó előtti koncert Baróton volt, ott már jelezték, hogy csak ennyi és ennyi ember lehet. Az utolsó pedig Négy faluban, Brassó mellett, ott már konkréten megszabták, hogy csak 100 embert engednek be. Ekkor már érkeztek a hírek, hogy lezáiják a ha­tárt. Az eredeti tervek szerint 12-én reggel indultunk volna haza, de elővigyázatosságból már előző este elindultunk, így nem volt gond a határon. Hazaérkezés után hívtam a doktornőt, hogy mi tegyünk, mert mindenfélét hallottunk a szankciók­ról és törvényekről. Ő jelentett be két hét házi karanténba. Az egész család ott volt, leszámítva Bálint fiamat, aki Pesten él. Őt azóta nem láttam, hogy elindultam Kanadába. Hogyan élte meg a kéthetes házi karantént? Egy hónapig úton voltam, úgy­hogy az első két napot még élveztem is. Itthon voltam, pihentem. Aztán kezdtem elgondolkodni, hogy két hétig ki sem mozdulhatok. A bezárt­ságot sosem szerettem, nem ehhez vagyok szokva. Folyamatosan uta­zom, koncertek vannak, stúdiómun­kák a zenésztársakkal. Egy picit meg is ijedtem, hogy akkor ez most med­dig fog tartani. Aztán, ahogy teltek a napok, valahogy megszoktam, bele­rázódtam ebbe az egészbe. Meg el is gondolkodtam azon, hogy megva­gyunk ijedve, karantén van, de köz­ben nincs semmi bajunk, egészsé­gesek vagyunk, ráadásul még a csa­láddal együtt is lehetünk. A leg­rosszabb az volt, hogy a családból senki nem mehetett ki, és senki nem jöhetett be. Az édesanyám, a sógor­­nőmék és a barátok segítettek. Az egyik barátunknak mondtuk, hogy ha lenne ideje, hozna-e esetleg egy liter étolajat... hozott 12 litert. Va­lamikor nagyon sokat jártam pecáz­­ni, így amikor letelt a két hét karan­tén, a sógorommal kimentünk hor­gászni, többször is. A Duna-parton is több időt töltöttünk, és füvet is nyír­tam. Mindent, amit már régen csi­náltam. Volt lehetősége dolgozni is ott­honról? Foglalkozni a zenével? A zenével folyamatosan foglal­kozom, vagy hallgatom, vagy pen­getem a gitárt, énekelgetek. Jó ha az énekes dúdolgat, énekelget, még ha nem is olyan hangerővel, mint a koncerteken. Azt nem lehet, hogy több hónap szünet után az ember vé­gigénekel egy kétórás koncertet. A virtuális világnak köszönhetően aktívan is tudtam dolgozni. Kovács Koppánnyal és Derzsi Györggyel ír­tunk egy dalt a trianoni megemlé­kezésre, j elenleg ezen dolgozunk, ezt csiszolgatjuk. A KultúrKorzó szervezésében Zsapka Attilával és Sipos Dávid­dal közösen volt egy online kon­certjük. Milyen érzés volt így kon­certezni, technikailag hogyan kell ezt elképzelni? Ezt a koncertet Attilával és Dá­viddal március 15-re terveztük, de akkor nagyon kusza volt a helyzet, meg a karantén miatt sem tudtuk összehozni. Szerettünk volna vala­hol összeülni, és élő koncertet adni. Aztán jött a lehetőség, hogy az ér­sekújvári Visual Team stúdiójában a KultúrKorzón keresztül tudtunk koncertezni. Három külön helyiség­ben voltunk. Nagyon rossz érzés az ilyen. Természetesen jó volt újra ze­nélni, és a hangulat is jó volt. De ilyenkor nem látod a másikat, csak hallod. Nincs jelen közönség sem, bár volt közönségünk, mert az in­terneten néztek bennünket. De én még mindig azt mondom, a közvet­len kapcsolat a nézőkkel, amikor csillogó szemekkel ott ülnek, annak nincs párja. Egyébként jó volt, so­kan nézték az egész világon. Milyen tervei vannak a nyitást követően a járvány utáni időszak­ra? Bepótolni az elmaradt kon­certeket? Stúdióba vonulni, albu­mon dolgozni a Kormoránnal? Terveznem sem kell, mert tele van a naptáram, olyan szinten, hogy ha minden így marad, akkor elmond­hatom, hogy ott folytatom, ahol ab­bahagytam. Egészen év végéig, a karácsonyi koncertek is le vannak már foglalva. A Kormorán zenekar­ral novemberre tervezünk új lemezt. Koltay Gergő már írja a szöveget és a dalokat. Vele kapcsolatban va­gyok, heti egy-két alkalommal be­szélünk, egyeztetünk. Amint meg­nyílnak a határok, és lehet menni Magyarországra, stúdióba vonu­lunk, és elkezdődnek a feléneklések. Lemezbemutató nem tudom, mikor lesz, erről még nem volt szó, de hogy lesz, az biztos. Nagyon bízom ben­ne, hogy a trianoni megemlékezések is lezajlanak majd, ha nem is a nap­ján, mert az már túl közel van, de az év folyamán valamikor. Könyvbemutatók karanténban JUHÁSZ KATALIN A budapesti Ünnepi Könyvhót idén elmarad, de a kiadók gőzerővel készülnek frissen megjelent köteteik bemuta­tóira, természetesen az online térben. Holnaptól négy napon ét a Líra kiadói csoport újdon­ságait ismerhetjük meg. Ezek közül emelünk ki néhányat. Holnap 16 órától Nádasdy Ádám­­mal beszélget Túri Tímea, a Mag­vető főszerkesztője A szakállas Neptun című novelláskötetről a Líra Könyv Facebook-oldalán. Nádasdy novelláiból megtudhatjuk, milyenek a melegek: éppen olyanok, mint bár­ki más. Mindeközben mégis olyan kalandokba keverednek, amelyekbe mások nem. Például mit tehet egy magyar fiú, ha Angliában melegbárt keresve épp egy rendőr akaija útba igazítani? Egy baráti társaság vidéki kirándulásán meddig lehet eltitkol­nia egy homoszexuális párnak, hogy nem csak haverok? És mit keres haj­nalban négy pucér férfi Rómában a Trevi-kútban? Nádasdy Ádám első szépprózai könyvében szerelmes történeteket olvashatunk arról, ho­gyan lehet felvállalni az érzéseinket, hogyan lehet úrrá lenni testi és lelki vágyainkon, vagy éppen hogyan uralkodnak azok mirajtunk. Szintén holnap, 18 órától Spiró Györgyöt kérdezi Szegő János, a Magvető szerkesztője Malaccal tel­jes éveink című esszékötetéről. A címadó esszé személyes vissza­emlékezés az Eötvös Kollégiumra, amelynek Spiró is tagja volt a hat­vanas években. Megismerjük a kol­légium belső szokásait, rítusait, mindennapjait. A szerző nemcsak felidézi a korabeli eseményeket, ha­nem elemzi is azokat: kik és mikép­pen találkoztak akkor a Ménesi úton? Honnan érkeztek a népiek és az ur­bánusok, hol volt az a hely - szelle­mi és fizikai értelemben -, ahol együtt lehettek, és milyen életutak - kelepcék, zsákutcák - vártak rájuk a továbbiakban? A kötetben szereplő két rövidebb esszé egyike 1989 ese­ményeivel, a másik pedig a jelen és a jövő politikai-társadalmi kilátásai­val foglalkozik. Öt évvel az Elégiazaj után új ver­seskötettel jelentkezik Krusovszky Dénes, aki az elmúlt években re­gényíróként is jelentősét alkotott. Az Áttetsző viszonyok online be­mutatója május 28-án 16 órától lesz, a szerzőt Túri Tímea faggatja. A verskötet egy modem álmos­könyvhöz hasonló: a szürreális, mégis mindennapi, szokatlan képek megfejtése az olvasóra vár. Erdős Virág költő Hősöm címmel jelentetett meg kötetet, amelyről május 29-én 16 órától tudhatunk meg többet. A szerzővel szintén Túri Tí­mea beszélget. A Hős utcában talál­ható Budapest legnagyobb, jelenleg felszámolás alatt álló szegregátuma. Erdős Virág az utóbbi években sok időt töltött az itt élő gyerekek és fel­nőttek között, a versek az ő történe­teiknek adnak hangot. A könyvben látható fotókat a szerző készítette a helyszínen. Mobilapp Budapest filmes helyszíneiről Ingyenes okostelefonos alkal­mazással járhatók be virtuálisan azok a budapesti forgatási hely­színek, amelyek nyugati, főleg amerikai filmekben szerepeltek. Az elmúlt években egyre emel­kedett a Budapesten készített nemzetközi filmes és televíziós produkciók száma. A Filmdest Walking Budapest komplex web­­alapú csomag fotók, filmrészletek és lexikális információk segítsé­gével mutatja be az ikonikus fil­mes helyszíneket. A Számítástechnikai és Auto­matizálási Kutatóintézet (SZTA­­KI) fejlesztői által készített nagy felbontású, interaktív gömbpano­ráma fotók segítségével az érdek­lődők nemcsak a filmes kreatív csapat által összeállított lexikális információkat ismerhetik meg egy-egy budapesti forgatási hely­szín területéről, hanem a csatolt filmrészletek segítségével az adott jelenetben találhatják magukat. A Eddie Murphy és Owen Wilson, háttérben a Lánchíddal (Képarch.) tematikus csomag magyar és an­gol nyelven is elkészült, és egy­aránt megtekinthető számítógép, okostelefon és táblagép böngé­szőjében. Ä virtuális túrán négy különbö­ző fővárosi filmforgatási hely fe­dezhető fel különleges perspektí­vából. Az először megjelenő, a Lánchíd pilonjáról készített inter­aktív panorámaképen több látvá­nyos filmes helyszín válik pilla­natok alatt elérhetővé. (k)

Next

/
Thumbnails
Contents