Új Szó, 2020. május (73. évfolyam, 101-124. szám)

2020-05-23 / 118. szám

ESEM__________________________________PRESSZÓ ■ 2020. MÁJUS 23.____________________jjHHHESIKIl BILL CLINTON JAMES PATTE RSO PRESIDENT'S DAUGHTER ’Gondosan elrendezték az 1940-es évek divatját megidéző ruhákba öltöztetett babákat Próbababákat ültet Plüsspandák a vendégek társaságában a bangkoki Maison Saigon étteremben (Fotók: The Inn at Little Washington, TASR/AP) Az esseni próbababa nem annyira szép, mint a virginiai, de a célnak megfelel A könyv Patrick O'Connellről, az étterem séfjéről és tulajdono­sáról szól Lakásba zárt gondolatok Az egyik barátnőm ezt írta az online üzenőtáblán: „Elvesztet­tem az időérzékemet valamikor márciusban. Nem találta meg valaki?" Villámválaszok érkeztek. ,A tiéd nálunk maradt, nem az enyémet vitted el véletlenül?" „Nézzétek meg a kispárna alatt. Én ott találtam meg. Aztán otthagytam." „Miért, már nem március van? Most, hogy Budapest is nyit, so­kaknak helyreáll a bioritmusuk, mert a munka kontra hétvége jól tagolja az időt. Legtöbben azonban bennragadtunk egy­előre a home office-ban. Az Alul semmi című angol filmvígjáték karantén változata zajlik a lakásokban, felül egy csini blúz, alul maradhat a pizsi az online értekezleten. Megannyi nyegle tévébemondó városa lettünk, már ha igaz a legenda, hogy az asztal alatt akár alsógatyában is üldögélhet a képernyőre ragasz­tott pasi. Sokan esküsznek rá, hogy ez megtörtént. Az ötletel­akadásban szenvedő filmvígjá­­tékírók szerencséjére. A téma nem az utcán, hanem az asztal alatt hever... (Nem folytatom az idézetet, mert áthallásos.) Ha pedig sehol sem látszunk, csak otthon dolgozunk, megelég­szünk a hetek óta nyúzott maci­­nacival. (Engem most épp lát a laptompom, leesett a „szemtaka­rója", gyorsan leragasztom. Nem bírom, ha a képembe bá­mulnak.) Amúgy telefonos interjút is remek itthonról felvenni, ha hallom, hogy a konyhában berzenkedik a leves fölött a fedő, lazán kimehetek Próbababákat ültet asztalainak egy részé­hez az egyik leghíre­sebb amerikai étterem Eszak-Virginiában, hogy megkönnyítse a kötelező távolság­­tartást a vendégek számára, amikor a hónap végén újra megnyitja a kapuit. A három Michelin-csil­­lagos The Inn at Litt­le Washington nevű étteremben már csütörtökön gondosan elrendezték az 1940-es évek divatját megidéző ruhákba öltöztetett babákat.. Noha a járványügyi korlátozások már péntektől enyhültek Virginia egyes részein, az éttermek egyelőre csak a kültéri helyiségeikben fogad­hatnak vendégeket. A The Inn at Litde Washington azonban úgy döntött, inkább ki­várja a május 29-ét, amikor ismét pazar beltéri környezetben fogad­hatja vendégeit. .Amikor azzal szembesültünk, hogy gondoskodnunk kell a köte­lező távolságtartásról, egyszersmind felére kell csökkentenünk az étte­remben egyszerre tartózkodó ven­dégek számát, akkor a megoldás kézenfekvőnek tűnt: töltsük meg a helyet érdekesen felöltöztetett pró­bababákkal” - írta közleményében Patrick O’Connell, az étterem séfje és tulajdonosa. Hozzátette: „így bőven meglesz az előírt távolság az igazi vendégek között, és talán sikerül mosolyt csalnunk az arcukra, lehetőséget adva néhány mókás fénykép elké­szítésére is”. Az étterem tervei szerint a sze­mélyzet a próbababákat is rendes vendégként fogja kezelni, rövid beszélgetéseket folytatva velük és alkalmanként megtöltve a poha­raikat. Máshol is igyekeznek alkalmaz­kodni a vendéglátók: egy thaiföldi étterem plüsspandákat ültet az üres székekre, hogy a vendégek tudják, hova ülhetnek és „ne érezzék ma­gukat egyedül” - idézte a Reuters a bangkoki Maison Saigon vietnámi étterem vezetőjét. Németországban az esseni Cafe Livres alkalmazottai is próbababá­kat ültettek helyőrzőkként külön­féle helyekre, hogy tartani tudják az előírt távolságot a betérő vendégek között. (MTI, ú) Zárva marad a Buckingham-palota I dén nyáron a koronaví­­rus-járvány miatt nem nyitják meg a londoni Buckingham-palotát a látogatók előtt, így az a több száz alkalmi munkavál­laló is elesik a munkától, akiket kifejezetten erre az időszakra szer­ződtetnének. II. Erzsébet királynő nyárra rendszerint elhagyja a Buckingham-palotát, amelyet az uralkodó távollétében megnyit­nak a látogatók előtt. A királynő a nyári hónapokat skóciai kasté­lyában, Balmoralban tölti. Idén 380 alkalmi munkavállalót- főleg nyugdíjasokat, diákokat - vettek volna fel, hogy besegítse­nek a Buckingham-palotában az idegenforgalmi szezonban. A brit királyi kastélyokat és az uralkodó műkincstárát kezelő intézmény szóvivője azonban tegnap kö­zölte, hogy a járvány miatt nem nyírnak ki, és ezért az alkalmi kisegítőket sem tudják felvenni. Az alkalmi munkások végzik egyebek mellett a belépőjegyek ellenőrzését vagy az ajándékok árusítását. A szezonális alkalma­zottak havi 2000 fontot kereshet­nek. (MTI) 2018-ban több mint 570 ezer látogató kereste fel a Buckingham-palotát (Fotó: TASR/AP) Újabb thriller N agy sikerű els közös regény (Az elnök eltűnt) után újabb thriller dolgozik együtt Bili Clinton korábbi amerikai elnök és Jam Patterson amerikai bestsellers A világszerte 2021 júniusában megjelenő The Presidents Daughter című könyv törté­netének középpontjában egy volt amerikai elnök áll, akinek elrabolják a lányát - olvasható a The Guardian című brit lap internetes oldalán. A Century kiadó csütörtök éjszaka lepte meg az olvasókat a bejelentéssel, megjegyezve, hogy a regényben „olyan részletek is szerepelnek, amelyeket csak egy elnök tud­hat”. A Clinton-Patterson páros 2018-ban megjelent első közös regénye, Az elnök eltűnt több mint 3,2 millió példányban kelt el világszerte. A könyvet a Showtime televíziós hálózat dolgozza át a képernyőre, David Oyelowóval a főszerepben. (MTI) James Patterson és Bili Clinton. A korábbi amerikai elnök olyan részleteket* is elárul a könyvben amelyeket csak egy elnök tudhat. (TASR/AP) rendet vágni, közben úgyis hallom, mit mond a riportalany. Csak jó időben visszaiszkolni, ha közbe kell kérdezni. Szerencsések azok, akiknek van otthoni munkájuk karantén idején. Nemcsak azért, mert nem vagy kevéssé csappan meg a havi bevételük, hanem azért is, mert ha dolgunk van, érdekesebben telik az elzártság. És nincs lelkiismeret-furdalá­­sunk haszontalanság miatt. Bár az elmúlt 2 hónapban, amikor az egész ország off állapot­ban volt, kollektív felmentést kaptunk a teljesítménykény­szer alól. Mintha a tengeren lebegtünk volna, távol minden földhözragadtságtól. De aztán a teljesítménykényszer bejelez, mert genetikus vagy jól megta­nult jellemegység, és elkezdjük rosszul érezni magunkat a nem megfeleléstől. És attól, hogy nagyon erősen kell spekulálni azon, milyen napot és dátumot írunk épp. A home office-ról hamar kiderül, hogy 24 órás elfoglaltság, húzhatjuk, reggel vagy éjjel is végezhetjük, vagy akár vasárnap. És ha a megszokott hivatásunk is karanténba kerül, mert nem működik az iroda, a színház, a műhely, a bolt, nincsenek kon­certek, énekkari próbák, edzé­sek, tanítás? Akkor elkezdünk kenyeret sütni. Határon innen és túl mutatós tömegmozgalom lett a „ki a legjobb kovászetetésben". A neten megosztott ropogós zsemlék, mosolygós kenyerek láttán mi, akiknek nem jutott péktehetség, vagy pont annyira érdekel az efféle kihívás, mint egy brazil szappanopera, amibe azonnal bele lehet aludni, nos, mi csak irigykedünk. És nézzük, ahogy az idő lassan, de megállít­hatatlanul szétfolyik. Napirendet kellene írni! Jó, majd holnap. Völgyi Vera / • •

Next

/
Thumbnails
Contents